„Kategória:Cinchonoideae” változatai közötti eltérés

Cinchonoideae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Rubiaceae
Alcsalád	Cinchonoideae

A lap jelenlegi, 2026. március 23., 09:32-kori változata

Tudományos név

Cinchonoideae Rafinesque (1820)
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Cinchona nevéből származik. A nemzetséget Linné nevezte el Chinchón grófnője (Ana de Osorio) tiszteletére, aki a legenda szerint a növény kérgéből (kinin) gyógyult meg a maláriából Peruban. A névben szereplő elírás (Chinchón helyett Cinchona) Linné hibájából maradt meg a nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források megerősítik, hogy a név tiszteleti név (eponíma). Az alcsaládi szintű kategóriát Constantine Samuel Rafinesque állította fel 1820-ban.

Típus

Cinchona Linnaeus (1753); Dél-Amerika (Andok).
Első leírása: Annales Générales des Sciences Physiques 6: 80. (1820)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque Constantine Samuel, 1820

Cinchona képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Cinchonoideae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. A hajtás és a szár fásodó, gyakran tartalmaznak speciális alkaloidokat (pl. kinin). A levelek átellenesek vagy örvösek, épszélűek, és jellemző rájuk a pálhalevelek jelenléte, amelyek a nóduszi részeken összeforrhatnak. A gyökérzet mélyre hatoló fás rendszer. Bár a csoport nem elsősorban pozsgás, bizonyos nemzetségeknél előfordulhat a szövetek mérsékelt víztároló képessége.

Generatív test

Virág

A virágzat változatos, gyakran végálló vagy hónalji buga, fürt vagy fejecske. A virág sugaras vagy ritkábban kétoldali szimmetriájú, általában öttagú.

Takarólevelek: A csésze forrt, gyakran fogazott. A párta összeforrt, tölcsér vagy cső alakú, a pártacimpák bimbóban való elrendeződése (esztiváció) fontos határozóbélyeg (gyakran valvatim vagy contorta). Egy sorban maradjon!
Ivarlevelek: A porzószálak a párta csövéhez nőttek, a számmal megegyező számban. A termő alsó állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

Termés

Többnyire toktermés, amely éréskor szárazon reped fel, de előfordulhat bogyó- vagy csonthéjas termés is.

Magja: Gyakran szárnyas, ami segíti a széllel való terjedést (pl. a névadó nemzetségnél).

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Elsősorban trópusi és szubtrópusi elterjedésűek, központjuk Dél-Amerika, de megtalálhatóak Afrika, Ázsia és Ausztrália trópusi vidékein is.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdőkben, hegyi köderdőkben (pl. az Andok vonulatain) és szavannákon fordulnak elő.

Kultúrában tartás

A Cinchonoideae tagjai közül a Cinchona fajok gazdasági jelentősége kiemelkedő a kinintermelés miatt. Dísznövényként a Nauclea vagy a Cephalanthus nemzetségek fordulnak elő. Trópusi igényűek, magas páratartalmat és fagymentes környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alcsalád elkülöníthető a rokon Rubioideae alcsaládtól a magvakban található endospermium hiánya vagy redukált volta, illetve a biokémiai markerek (alkaloidok típusa) alapján.

Szukkulens taxonok

Bár a Rubiaceae család nem a klasszikus pozsgásokról ismert, a Cinchonoideae alcsaládba tartozó egyes epifiton nemzetségek (pl. a hangyásnövényként ismert Myrmecodia és Hydnophytum – bár ezek rendszertani helye az alcsaládok között vitatott és gyakran a Rubioideae-hez sorolják őket) mutatnak extrém törzsszukkulenciát (caudex).

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszerben az Asterids klád Gentianales rendjébe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik fő alcsaládja. A 2010 utáni molekuláris kutatások megerősítették a monofiletikusságát, és több tribuszt (pl. Cinchoneae, Naucleeae, Rondeletieae) különítenek el benne.

Forrás

Plants of the World Online (POWO)
International Plant Names Index (IPNI)
World Flora Online (WFO)
Manns, U. & Bremer, B. (2010): Towards a better understanding of Cinchonoideae.
Andersson, L. & Antonelli, A. (2005): Phylogeny of the tribe Cinchoneae.
Wikipedia (EN): Cinchonoideae

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.

P

Psychotrieae

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Speciesbox|taxon=Cinchonoideae}}
+{{Taxonbox | accepted = Cinchonoideae Rafinesque (1820) | synonym = }}
-== Tudományos név ==
-* '''Cinchonoideae''' (Rafinesque) Armand de Richelieu, 1820
 === A név eredete, etimológia ===
-A szubfamília neve a ''Cinchona'' nemzetség nevéből származik. A névadás hátterében Chinchón grófnője ('''Anna de Osorio''') áll, aki a hagyomány szerint a 17. században Peruban a “lázfának” köszönhetően gyógyult meg a maláriából. '''Linné''' tiszteletére nevezte el a nemzetséget, bár a név helyesírása (Chinchona helyett ''Cinchona'') az eredeti átírási hiba miatt rögzült. A görög botanikai terminológiában a rendszertani végződés a ''-oideae'' szubfamília szintet jelöl.
+* Az alcsalád neve a típusnemzetség, a ''[[:Kategória:Cinchona|Cinchona]]'' nevéből származik. A nemzetséget '''Linné''' nevezte el Chinchón grófnője ('''Ana de Osorio''') tiszteletére, aki a legenda szerint a növény kérgéből (kinin) gyógyult meg a maláriából Peruban. A névben szereplő elírás (Chinchón helyett Cinchona) '''Linné''' hibájából maradt meg a nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források megerősítik, hogy a név tiszteleti név (eponíma). Az alcsaládi szintű kategóriát '''Constantine Samuel Rafinesque''' állította fel 1820-ban.
 === Típus ===
-* ''Cinchona'' Linnaeus (1753);
+* ''Cinchona'' Linnaeus (1753); Dél-Amerika (Andok).
-* '''Első leírása:''' Rafinesque, Ann. Gen. Sci. Phys. 6: 81 (1820);
+* '''Első leírása:''' Annales Générales des Sciences Physiques 6: 80. (1820)
-* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rafinesque, 1820;
+* '''Az aktuális nemzetségbe helyezte:''' Rafinesque Constantine Samuel, 1820
-{{Típusfaj|Cinchona|limit=5}}
+{{Típusfaj | Cinchona | limit=5}}
 === Szinonimák ===
-* '''Cinchonaceae'''
+* '''Cinchonoideae'''
-* '''Naucleaceae'''
-* '''Coptosapeltidaceae'''
 == Alaktani, morfológiai jellemzők ==
 === Vegetatív test ===
 ==== Hajtás, szár, levél, gyökér ====
+Az alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. A '''hajtás''' és a '''szár''' fásodó, gyakran tartalmaznak speciális alkaloidokat (pl. kinin). A '''levelek''' átellenesek vagy örvösek, épszélűek, és jellemző rájuk a pálhalevelek jelenléte, amelyek a nóduszi részeken összeforrhatnak. A '''gyökérzet''' mélyre hatoló fás rendszer. Bár a csoport nem elsősorban pozsgás, bizonyos nemzetségeknél előfordulhat a szövetek mérsékelt víztároló képessége.
-A Cinchonoideae alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. Leveleik átellenes állásúak, épszélűek. Jellemző rájuk a pálhalevelek (''stipula'') jelenléte, amelyek gyakran a levélnyelek között (''interpetiolaris'') helyezkednek el és épek. A szövetekben gyakran találhatók alkaloidok (például kinin) és iridoidok.
 === Generatív test ===
 ==== Virág ====
+A '''virágzat''' változatos, gyakran végálló vagy hónalji buga, fürt vagy fejecske. A '''virág''' sugaras vagy ritkábban kétoldali szimmetriájú, általában öttagú.
-Virágzatuk általában végálló vagy hónalji bogernyő. A virágok hímnősek, sugárszimmetrikusak (''actinomorph''). A párta alakja változatos, gyakran tölcsérszerű vagy tányér alakú, a pártacimpák a bimbóban megcsavarodottak (''contortus'') vagy fedő állásúak (''imbricatus''). A porzók száma megegyezik a pártacimpákéval, és a pártacsőre nőttek.
+* '''Takarólevelek:''' A '''csésze''' forrt, gyakran fogazott. A '''párta''' összeforrt, tölcsér vagy cső alakú, a pártacimpák bimbóban való elrendeződése (esztiváció) fontos határozóbélyeg (gyakran valvatim vagy contorta). Egy sorban maradjon!
+* '''Ivarlevelek:''' A '''porzószálak''' a párta csövéhez nőttek, a számmal megegyező számban. A '''termő''' alsó állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!
 ==== Termés ====
+Többnyire toktermés, amely éréskor szárazon reped fel, de előfordulhat bogyó- vagy csonthéjas termés is.
+* '''Magja:''' Gyakran szárnyas, ami segíti a széllel való terjedést (pl. a névadó nemzetségnél).
-A termés típusát tekintve leggyakrabban tokszerű (''capsula''), amely dehiszkens módon nyílik, de előfordul bogyótermés vagy csontár is.
+== Elterjedés és élőhely ==
-* '''Magja:''' A magvak gyakran szárnyasak (''alatus''), ami a széllel való terjedést segíti, a táplálószövet (''endospermium'') bőséges.
+* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban trópusi és szubtrópusi elterjedésűek, központjuk '''Dél-Amerika''', de megtalálhatóak '''Afrika''', '''Ázsia''' és '''Ausztrália''' trópusi vidékein is.
+* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Jellemzően trópusi esőerdőkben, hegyi köderdőkben (pl. az Andok vonulatain) és szavannákon fordulnak elő.
-== Elterjedés és élőhely ==
+== Kultúrában tartás ==
+A [[:Kategória:Cinchonoideae|Cinchonoideae]] tagjai közül a ''[[:Kategória:Cinchona|Cinchona]]'' fajok gazdasági jelentősége kiemelkedő a kinintermelés miatt. Dísznövényként a ''[[:Kategória:Nauclea|Nauclea]]'' vagy a ''[[:Kategória:Cephalanthus|Cephalanthus]]'' nemzetségek fordulnak elő. Trópusi igényűek, magas páratartalmat és fagymentes környezetet igényelnek.
-* '''Földrajzi elterjedés:''' Elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken terjedtek el, különösen nagy fajgazdagságban találhatók meg '''Dél-Amerika''' (Andok régió), '''Afrika''', '''Ázsia''' és '''Madagaszkár''' területein.
+== Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok ==
-* '''Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:''' Legtöbb fajuk a trópusi esőerdők és hegyi köderdők lakója, ahol magas a páratartalom és egyenletes a hőmérséklet.
+Az alcsalád elkülöníthető a rokon [[:Kategória:Rubioideae|Rubioideae]] alcsaládtól a magvakban található endospermium hiánya vagy redukált volta, illetve a biokémiai markerek (alkaloidok típusa) alapján.
 == Szukkulens taxonok ==
+Bár a [[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]] család nem a klasszikus pozsgásokról ismert, a [[:Kategória:Cinchonoideae|Cinchonoideae]] alcsaládba tartozó egyes '''epifiton''' nemzetségek (pl. a hangyásnövényként ismert ''[[:Kategória:Myrmecodia|Myrmecodia]]'' és ''[[:Kategória:Hydnophytum|Hydnophytum]]'' – bár ezek rendszertani helye az alcsaládok között vitatott és gyakran a [[:Kategória:Rubioideae|Rubioideae]]-hez sorolják őket) mutatnak extrém törzsszukkulenciát (caudex).
-Bár a Rubiaceae család alapvetően nem pozsgásairól ismert, az alcsaládon belül előfordulnak bizonyos epifita nemzetségek (például a ''Myrmecodia'' és ''Hydnophytum''), amelyeknél a szár alapja megvastagszik és szukkulens jellegű, üreges szerkezetet (domatium) alkot. Ezek a “hangyanövények” vizet és tápanyagot raktároznak, miközben szimbiózisban élnek a hangyákkal.
 == Taxonómia és filogenetika ==
+Az APG 4 rendszerben az [[:Kategória:Asterids|Asterids]] klád [[:Kategória:Gentianales|Gentianales]] rendjébe tartozó [[:Kategória:Rubiaceae|Rubiaceae]] (buzérfélék) családjának egyik fő alcsaládja. A 2010 utáni molekuláris kutatások megerősítették a monofiletikusságát, és több tribuszt (pl. ''Cinchoneae'', ''Naucleeae'', ''Rondeletieae'') különítenek el benne.
-Az APG IV osztályozás szerint a Cinchonoideae a Gentianales rendbe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik nagy alcsaládja. Molekuláris filogenetikai adatok alapján az alcsalád monofiletikus egységet képez, ha a korábbi Naucleeae tribust is beleértjük. Legközelebbi rokonuk a Rubioideae alcsalád, amelytől azonban morfológiailag és kémiailag (alkaloidtípusok) jól elkülöníthetőek. Fontosabb nemzetségcsoportok (tribusok): Cinchoneae, Isertieae, Naucleeae, Rondeletieae.
 == Forrás ==
-* https://www.mobot.org/mobot/research/apweb/
+* Plants of the World Online (POWO)
-* https://en.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae
+* International Plant Names Index (IPNI)
-* [https://www.google.com/search?q=https://de.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae https://de.wikipedia.org/wiki/Cinchonoideae]
+* World Flora Online (WFO)
-* https://powo.science.kew.org/
+* Manns, U. & Bremer, B. (2010): Towards a better understanding of Cinchonoideae.
+* Andersson, L. & Antonelli, A. (2005): Phylogeny of the tribe Cinchoneae.
+* Wikipedia (EN): Cinchonoideae
 [[Kategória:Rubiaceae]]