Kategória:Cinchonoideae
| Cinchonoideae | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Rubiaceae |
| Alcsalád | Cinchonoideae |
Tudományos név
- Cinchonoideae (Rafinesque) Armand de Richelieu, 1820
A név eredete, etimológia
A szubfamília neve a Cinchona nemzetség nevéből származik. A névadás hátterében Chinchón grófnője (Anna de Osorio) áll, aki a hagyomány szerint a 17. században Peruban a “lázfának” köszönhetően gyógyult meg a maláriából. Linné tiszteletére nevezte el a nemzetséget, bár a név helyesírása (Chinchona helyett Cinchona) az eredeti átírási hiba miatt rögzült. A görög botanikai terminológiában a rendszertani végződés a -oideae szubfamília szintet jelöl.
Típus
- Cinchona Linnaeus (1753);
- Első leírása: Rafinesque, Ann. Gen. Sci. Phys. 6: 81 (1820);
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque, 1820;
Cinchona képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Cinchonaceae
- Naucleaceae
- Coptosapeltidaceae
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Cinchonoideae alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. Leveleik átellenes állásúak, épszélűek. Jellemző rájuk a pálhalevelek (stipula) jelenléte, amelyek gyakran a levélnyelek között (interpetiolaris) helyezkednek el és épek. A szövetekben gyakran találhatók alkaloidok (például kinin) és iridoidok.
Generatív test
Virág
Virágzatuk általában végálló vagy hónalji bogernyő. A virágok hímnősek, sugárszimmetrikusak (actinomorph). A párta alakja változatos, gyakran tölcsérszerű vagy tányér alakú, a pártacimpák a bimbóban megcsavarodottak (contortus) vagy fedő állásúak (imbricatus). A porzók száma megegyezik a pártacimpákéval, és a pártacsőre nőttek.
Termés
A termés típusát tekintve leggyakrabban tokszerű (capsula), amely dehiszkens módon nyílik, de előfordul bogyótermés vagy csontár is.
- Magja: A magvak gyakran szárnyasak (alatus), ami a széllel való terjedést segíti, a táplálószövet (endospermium) bőséges.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken terjedtek el, különösen nagy fajgazdagságban találhatók meg Dél-Amerika (Andok régió), Afrika, Ázsia és Madagaszkár területein.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Legtöbb fajuk a trópusi esőerdők és hegyi köderdők lakója, ahol magas a páratartalom és egyenletes a hőmérséklet.
Szukkulens taxonok
Bár a Rubiaceae család alapvetően nem pozsgásairól ismert, az alcsaládon belül előfordulnak bizonyos epifita nemzetségek (például a Myrmecodia és Hydnophytum), amelyeknél a szár alapja megvastagszik és szukkulens jellegű, üreges szerkezetet (domatium) alkot. Ezek a “hangyanövények” vizet és tápanyagot raktároznak, miközben szimbiózisban élnek a hangyákkal.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV osztályozás szerint a Cinchonoideae a Gentianales rendbe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik nagy alcsaládja. Molekuláris filogenetikai adatok alapján az alcsalád monofiletikus egységet képez, ha a korábbi Naucleeae tribust is beleértjük. Legközelebbi rokonuk a Rubioideae alcsalád, amelytől azonban morfológiailag és kémiailag (alkaloidtípusok) jól elkülöníthetőek. Fontosabb nemzetségcsoportok (tribusok): Cinchoneae, Isertieae, Naucleeae, Rondeletieae.
Forrás
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.