Ugrás a tartalomhoz

Matucana pujupatii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. május 10., 11:13-kor történt szerkesztése után volt.
Matucana pujupatii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Trichocereinae
Nemzetség Matucana
Faj Matucana pujupatii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Matucana pujupatii (Donald & A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév, a Matucana a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja.
  • A specifikus jelző, a pujupatii, Pujupat Shushui (vagy Shushui Pujupat) tiszteletére lett választva, aki egy perui aguaruna (avadzsún) indián volt, és segítette a botanikusokat a növény felfedezésében az Esőerdő-régióban. A latin szuffixum -ii a személynév genitívuszi alakja, jelentése: „Pujupaté”.

Típus

Matucana pujupatii képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Matucana pujupatii szinonimái

  • Borzicactus madisoniorum var. pujupatii, ≡ Matucana madisoniorum var. pujupatii


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A növény szára magányos, kezdetben gömbölyded, később kissé megnyúlt, tompa kékeszöld színű, átmérője elérheti a 10–12 cm-t. A hajtás alig vagy egyáltalán nem sarjad. A bordák száma 10–12, szélesek, alacsonyak, lapított szemölcsökre tagolódnak. Az areolák oválisak, fehéres-szürkés nemezzel borítottak. A tövisek száma kevés, gyakran csak a fiatal növényeken vagy a csúcs közelében láthatók, később lehullanak; a peremtövis és a középtövis nehezen különíthető el. A tövisek hajlottak, barnásak, majd szürkülnek. A gyökérzet répaszerűen megvastagodott főgyökér.

Generatív test

Virág

A virág tölcsér alakú, zigomorf (részarányos), 7–10 cm hosszú és 4–7 cm átmérőjű, színe az élénkvöröstől a narancsvörösig terjed.

  • Takarólevelek: A külső lepellevél hegyes, sötétebb vörös, a belső lepellevél szélesebb, fényes narancsvörös.
  • Ivarlevelek: A porzószálak vörösesek vagy lilásak, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, fehéres, a bibe 5-6 ágú, zöldes.

Termés

Ovoid vagy gömbölyded, éretten barnásvörös, szárazra érő, pikkelyekkel borított bogyótermés.

  • Magja: Sapkás alakú, matt fekete, finoman szemcsézett felületű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Peru északi részén, Amazonas megyében, a Rio Marañón völgyében, Bagua közelében honos.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
    • Meredek, sziklás lejtőkön él 450–600 m tengerszint feletti magasságban.
    • Trópusi lombhullató szárazerdők és bozótok lakója.
    • Litofiton életmódot folytat a völgyek forró, arid mikroklímájú pontjain.

Kultúrában tartás

Kultúrában lassú növekedésű, érzékeny a túlöntözésre a répaszerű gyökere miatt, ezért jó vízáteresztő, ásványi alapú talajt igényel. Fényigényes, de a tűző naptól védeni kell a perui ködös élőhelyhez hasonlóan. Teleltetése szárazon, minimum 10 °C-on ajánlott. Szaporítása elsősorban magról történik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Matucana pujupatii morfológiailag erősen hasonlít a Matucana paucicostata fajra, különösen a bordák szerkezete és a tövisezettség tekintetében. Azonban a magjainak morfológiája (a hilum-mikropiláris régió szerkezete) alapján a Matucana madisoniorum közvetlen rokona. Utóbbitól a határozottabb bordázottság és a tartósabb, erősebb tövisezettség különíti el.

Taxonómia és filogenetika

A Matucana pujupatii rendszertani helyzete vitatott volt: Donald John Donald és Lau Alfred Bernhard eredetileg a Matucana madisoniorum változataként írta le 1971-ben. A molekuláris genetikai vizsgálatok és a magmorfológiai elemzések (melyeket Bregman Rob végzett) igazolták, hogy bár közeli rokona a Matucana madisoniorum-nak, önálló evolúciós egységet képvisel. A molekuláris adatok alapján a nemzetségen belül a "északi csoportba" tartozik.

Forrás