Matucana pujupatii
| Matucana pujupatii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana pujupatii |
 
| |
Tudományos név
- Matucana pujupatii (Donald & A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
- A fajnév arról a Shawintu Pujupat nevű perui fiúról kapta nevét, aki 1969-es perui kutatóútján Lau kísérője volt.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Peru, Cajamarca régió, 1300 m
- Első leírása: Cact. Succ. J. 26: 71. 1971.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Donald és Lau 1971, Bergman 1988
A(z) Matucana pujupatii szinonimái
- ≡ Borzicactus madisoniorum var. pujupatii, ≡ Matucana madisoniorum var. pujupatii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtása szürke vagy kékesszürke, gömbszerű vagy kissé megnyúlt, legfeljebb 15 cm magas és 10 cm átmérőjű. Tövénél kevés sarjat fejleszthet.
Szemölcsök
10–12 db bordája széles, egyenes, 20 mm hosszú, kúpos szemölcsökre tagolt.
Areolák
Areolái kerekek vagy oválisak, 3–4 mm hosszúak, fehérek vagy szürkék, 10–20 mm távolságra állnak egymástól.
Tövisek
- Középtövis: hiányozhat, de akár 2 db is lehet, hosszuk elérheti az 50 mm-t
- Peremtövis: általában 6–9 db, 5–20 mm hosszú, hajlékony, görbült
A fiatal tövisek barnák, tövük okker, később megszürkülnek.
Generatív test
Virág
- Lepellevelek: kárminvörösek. A virág 6–7 cm hosszú, teljesen kinyílva 4–5 cm széles. A virágcső enyhén hajlott, 6–9 mm széles, finom fehér vagy barnás hajjal fedett. A nektárkamra 2–3 mm hosszú, zárt.
- Ivarlevelek: a porzószálak tövüknél fehérek, felfelé haladva bíborszínűre váltanak, a porzók sárgák. A porzók között sok a meddő. A bibeszál kárminvörös, az 5–7 ágú bibe zöldes.
Termés
Termése golyó alakú vagy kissé hosszúkás, vöröses-zöld, 10 mm átmérőjű.
- Magja: fénytelen fekete, kb. 1,5 mm-es, sapka alakú, nagy hilumú
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru, Cajamarca régió
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 1300 méteres magasságban fordul elő. Földrajzilag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum élőhelye közötti területekre korlátozódik. Aprózódott sziklák között, kőzettörmeléken, gyér lágyszárú növényzetben vagy más növényektől mentes, meredek hegyoldalakon található.
Kultúrában tartás
Lassan növő faj, mérete idős korában sem nagy, nem okoz helyproblémát. Viszonylag könnyen kezelhető. Virágzása a nyári hónapokra esik, nem nevezhető gazdagon virágzó fajnak. Fejlődési időszakban napfényes elhelyezést és mérsékelt öntözést igényel.
Télen teljesen szárazon tartandó. Nyugalomban fagypont közeli hőmérsékletet is elvisel, de ajánlatosabb 10 °C körüli hőmérsékletet biztosítani számára.
Talaja jó vízvezető, ásványi anyagokban gazdag, enyhén savanyú kémhatású legyen. Szaporítása elsősorban magról történhet, de sarjak leválasztásával is, amelyeket az idősebb növények nem nagy számban fejlesztenek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Morfológiailag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum között áll.
Taxonómia és filogenetika
Mások szerint a két utóbbi faj természetes hibridje, így a hibridizációs fajkeletkezés (speciáció) eredménye lehet.
Egyéb
A növénylistákon a faj előfordulhat egyéb neveken is. Ilyen például a M. madisoniorum var. caespitosa. Ezt a provizórikus nevet Hutchinson adta a taxonnak, aki még Lau-ék előtt megtalálta, de érvényes leírást nem közölt róla.
KK 1602 gyűjtőszámon és Submatucana tarapotensis néven forgalmaznak egy másik formát, amely morfológiailag megegyezik a Matucana pujupatii-val, de a Knize által közölt élőhely az egész paucicostata-csoport élőhelyétől több száz km-re található, éghajlata miatt sem valószínű, hogy ott ilyen növény éljen.
Érvényes leírás erről a taxonról sem született, ezeket a példányokat ma Matucana pujupatii-nak tekintjük.
A Matucana pujupatii morfológiailag a Matucana formosa és a Matucana madisoniorum között van, ami a dél-amerikai fajok adaptív radiációs (alkalmazkodó szétsugárzódás) fajkeletkezését bizonyítja.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Kép: Kiss László, Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 423. kártya