Ugrás a tartalomhoz

Cochemiea macdougallii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. május 20., 10:48-kor történt szerkesztése után volt. (A név eredete, etimológia)
Cochemiea macdougallii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Cochemiea
Faj Cochemiea macdougallii
Google képek Bing képek
Ortegocactus macdougallii

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Cochemiea macdougallii
Rendszertani besorolás
Faj Ortegocactus macdougallii

Tudományos név

  • Cochemiea macdougallii (Alexander) P.B.Breslin & Majure in Taxon 70(2): 319. 2021 sec. Breslin & al. 2021
    elfogadott, érvényes név
  • Ortegocactus macdougallii Alexander in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 33: 39. 1961
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév (Cochemiea) a mexikói Baja California területén egykor élt Cochimí (Cochimi) indián népcsoport nevéből származik.
  • A szinonim nemzetségnév a mexikói San José Lachiguirí-ben élő Ortega család tiszteletére lett elnevezve, akik segítették a faj felfedezését.
  • A fajnév Thomas MacDougall (1895–1973) skót születésű dél-mexikói kertészről, számos faj felfedezőjéről kapta nevét.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: ---
  • Első leírása: Cactus and Succulent Journal of America, 33: 39–40, 1961.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: E. J. Alexander 1961
Fotó: Papp László
Fotó: Polyák László
Fotó: Lukoczki Zoltán

A(z) Cochemiea macdougallii szinonimái

  • Ortegocactus macdougallii, ≡ Neobesseya macdougallii, ≡ Escobaria macdougallii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen sarjad, bőre színe ezüstösen fénylő szürkészöld.

Szemölcsök

Ortegocactus-hoz hasonló szemölcsei rombusz alakúak, kb. 12 mm-esek, spirálvonalban helyezkednek el, felületük pontozott.

Areolák

Areolái kicsik és gyapjasak.

Tövisek

  • Középtövis: 1 db, 4–5 mm hosszú
  • Peremtövis: 7–8 db, 5–10 mm hosszú

Színük fehér, fekete csúccsal, vagy egészen fekete.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: a virág 20–30 mm hosszú és széles, színe sötétsárga
  • Ivarlevelek: a porzószál narancssárga, rövidebb a bibénél. A portok sárga, a hosszú bibeszál sárgászöld, a bibe sötétzöld vagy sárgászöld

Termés

Termése gömb alakú, száraz, sötétvörös, kissé szőrös.

  • Magja: feketék, enyhén pontozottak, kb. 1 mm nagyok

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Oaxaca állam, San José Lachiguirí környéke
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 2500–2700 m tengerszint feletti magasságban, erodált (karrosodott) mészkőfelszíneken, ritkás lágyszárú növényfajok és mohák között

Kultúrában tartás

Fotó: Štefan Danko

Értékes, saját gyökerén kissé nehezen tartható faj. Talaja jó vízáteresztő, magas ásványi anyag tartalmú legyen. Gyökere hajlamosabb a megbetegedésre túlöntözés esetén. Sarjról viszonylag könnyen szaporítható. Virága nem önporzó, ezért a magterméshez két különböző klónból származó növény egyidejű virágzása és összeporzásuk szükséges. Helyes tartás mellett virágzásra már a 2–2,5 cm-es, még nem sarjadó növénynél is számíthatunk. Igazán szép növényeket meleg, napfényes helyen tudunk nevelni.

Télen teljesen szárazon tartva 10–13 °C-ot biztosítsunk. Ennél alacsonyabb hőmérsékletet is kibírnak, de a növények törzsén ilyenkor tavaszra foltok jelenhetnek meg, amelyek örökre megmaradnak. Saját gyökéren tartani nem ajánlatos (bár így a legtermészetesebb), feloltva azonban semmi gondot nem okoz. Alanynak a Myrtillocactus geometrizans bevált, amely télen szintén melegigényes. Az oltványok szép látványt nyújtanak a kissé kékes színű alanyon.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Gyönyörű növény, egyedi testszíne és fekete töviszete sajátos megjelenést biztosít számára.

Taxonómia és filogenetika

Rendszertanilag a Mammillaria-k és a Coryphantha-k közé sorolható, mint átmenet.

Egyéb

A gyűjteményekben sajnos elég ritka, valószínűleg az érzékenysége miatt.

Szerzők

  • Szöveg: Nevezi János
  • Kép: Papp László (1), Polyák László (2.) és Lukoczki Zoltán (3.)
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) - Pozsgások 186. kártya