Ugrás a tartalomhoz

Parodia linkii

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. július 9., 17:14-kor történt szerkesztése után volt. (Jokhel Csaba átnevezte a(z) Parodia linkii XY lapot a következő névre: Parodia linkii)
Parodia linkii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Notocacteae
Nemzetség Parodia
Faj Parodia linkii
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Parodia linkii (Lehm.) R.Kiesling in Cact. Succ. J. (Los Angeles), 67(1): 22. 1995 sec. Anceschi & Magli 2018
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév Domingo Parodi (1823–1890) olasz származású gyógyszerész és botanikus nevét őrzi, aki Paraguayban, Montevideóban, majd 1878-tól Argentínában (Buenos Aires) élt és növényeket gyűjtött.
  • A fajnév Johann Heinrich Friedrich Link (1767–1851) német botanikusprofesszor, valamint a Berlin–Dahlem Botanikus Kert igazgatója előtt tiszteleg.

Típuspéldány

  • Első leírása: Index Seminum 16. (1827).
Fotó: Szabó Róbert
Fotó: Szabó Róbert

A(z) Parodia linkii szinonimái

  • Cactus linkii, ≡ Cereus linkii, ≡ Echinocactus linkii, ≡ Malacocarpus linkii, ≡ Notocactus ottonis var. linkii, ≡ Notocactus linkii, ≡ Peronocactus linkii
  • = Echinocactus linkii var. spinosior
  • = Echinocactus megapotamicus, ≡ Notocactus megapotamicus, ≡ Notocactus ottonis var. megapotamicus
  • = Notocactus ottonis var. multiflorus
  • Notocactus linkii f. multiflorus, ≡ Notocactus megapotamicus f. multiflorus
  • = Notocactus linkii var. flavispinus, ≡ Notocactus megapotamicus var. flavispinus
  • = Notocactus linkii var. buenekeri
  • = Notocactus linkii var. guaibensis
  • = Notocactus megapotamicus var. alacriportanus
  • = Notocactus megapotamicus var. crucicentrus
  • = Notocactus megapotamicus var. horstii
  • = Notocactus megapotamicus var. vulgatus
  • = Notocactus linkii var. albispinus
  • = Notocactus megapotamicus var. multicolorispinus
  • Notocactus linkii f. websterianus


  • Cactus linkii Lehmann (1827)
  • Echinocactus linkii (Lehm.) Pfeiffer (1837)
  • Malacocarpus linkii (Lehm.) Britton & Rose (1922)
  • Notocactus linkii (Lehm.) Herter (1954)
  • Notocactus megapotamicus Osten ex Herter (1942) és alakjai, változatai
  • Notocactus ottonis var. multiflorus Frič ex Buining (1957), nom. inval.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hajtásai sötétzöld vagy kékeszöld színűek. Általában magánosan fejlődik, idős korban azonban gyenge sarjadás előfordulhat. Kultúrában ez gyakrabban megfigyelhető, egyes formák pedig kifejezetten erősen sarjadnak.

A fiatal növények hajtása lapított gömb alakú, később csaknem gömbölyűvé válik. A kifejlett példányok elérhetik a 15 cm-es magasságot és átmérőt.

Bordák

A bordák száma rendszerint 13–15, fiatal példányokon ennél kevesebb is lehet. Íves lefutásúak, 10–15 mm szélesek és 6–13 mm magasak. Gerincük tompa élű.

A hajtáscsúcs enyhén besüllyedt, tövistelen és sűrű fehér gyapjú borítja.

Areolák

Az areolák kerekek, körülbelül 4 mm átmérőjűek, fehér gyapjúval fedettek. Egymástól 10–12 mm távolságra helyezkednek el, esetenként 1–2 mm-rel a bordák élébe süllyedve.

Tövisek

  • Középtövis: rendszerint 4 db, kereszt alakban állnak. Hosszúságuk 8–15 mm. A felső tövis erősen eláll a hajtástól, a két oldalsó kevésbé, az alsó pedig a leghosszabb. Fiatalon barna vagy fekete színűek, később megszürkülnek vagy sárgásszürkévé válnak.
  • Peremtövis: 8–12 db, többnyire oldalirányba állnak, mintegy 10 mm hosszúak. Kezdetben vörösesbarnák, később szürkék vagy sárgásszürkék. Összességükben finomak, viszonylag merevek és egységes színezetűek.

Generatív test

Virág

A virágok 20–27 mm hosszúak és 30–50 mm átmérőjűek.

A virágcső tölcsér alakú, körülbelül 12 mm hosszú és 16 mm széles. Felületét pikkelyek, kevés világos gyapjú és 6–7 mm hosszú barna sörték borítják. A pikkelyek zöldek, csúcsuk gyakran vöröses.

A lepellevelek csúcsa többnyire erősen lekerekített, szélük finoman fogazott. Szélességük legalább 5 mm, hosszúságuk mintegy 16 mm. Színük aranysárga.

A porzószálak felső részükön sárgák, alsó részükön vöröses árnyalatúak, a portokok sárgák. A bibeszál sárga, körülbelül 1 mm vastag. A bibe többnyire bordó, de vörös vagy narancsszínű is lehet, rendszerint nyolc bibeággal.










Szerzők és forrás

  • Szöveg:
  • Kép: Szabó Róbert
  • Lektorálta:
  • Forrás: Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete Pozsgások XXX. kártya