Copiapoa marginata subsp. robustispina
| Copiapoa marginata subsp. robustispina | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa marginata |
| Alfaj | Copiapoa marginata subsp. robustispina |
Tudományos név
- Copiapoa marginata subsp. robustispina Doweld in Sukkulenty 4: 49. 2002 ["2001"] sec. Kew 2019
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A Copiapoa nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik.
- A marginata fajnév és alfajnév a latin margo, marginis („szél”, „perem”, „szegély”) szóból származó marginatus melléknév nőnemű alakja, jelentése „szegélyezett”, „peremmel ellátott”. A név valószínűleg a növény valamely jellegzetes peremi bélyegére utal.
- A robustispina alfajnév a latin robustus („erős”, „erőteljes”, „zömök”) és spina („tövis”) szavak összetételéből származik, jelentése „erős tövisű” vagy „erőteljes tövisű”. Az elnevezés az alfaj jellegzetesen erős, vaskos töviseire utal.
Típus
- Típustaxon: Copiapoa marginata subsp. robustispina Doweld; típusgyűjtés: F. Ritter 245, Chile, Atacama, Chañaraltól északra, a repülőtér közelében fekvő hegyek, 1954. június; holotípus: ZSS T4806.
- Első leírása: Alexander Borisovich Doweld, Copiapoa marginata subsp. robustispina, Sukkulenty 4(1–2): 49, 2001, publikálva 2002-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Alexander Borisovich Doweld, 2001, publikálva 2002-ben.
Copiapoa marginata subsp. robustispina képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A szár oszlopos-hengeres, csaknem Cereus-szerű, és lazább csoportokat képez. Magassága elérheti az 50 cm-t, átmérője 7–10 cm. Alul keskenyebb, színe fűzöldtől szürkészöldig terjed. A csúcs tompa, fehéres vagy barnás gyapjúval borított.
A bordák száma 10–14, élesek, szélesek és tompa élűek, közöttük széles barázdák húzódnak. A bordák egyenesek, magasságuk elérheti az 1 cm-t, és nem tagolódnak jól fejlett szemölcsökre.
Az areolák kerekdedek, mintegy 0,5–1 cm átmérőjűek, egymáshoz közel helyezkednek el, gyakran érintkeznek. A fiatal areolák bőséges szürke vagy barnás gyapjút viselnek, idősebb korban hamuszürkévé vagy feketévé válnak és kopaszodnak.
A tövisek sötétbarnák, később krétafehérre fakulnak. A tövisek csoportjai sűrűn helyezkednek el. A peremtövisek száma 5–7, erősek, egyenesek, sugarasan szétállók, 1–2 cm hosszúak; az oldalra vagy lefelé irányuló peremtövisek rendszerint hosszabbak. A középső tövisek erősebbek és hosszabbak lehetnek.
Generatív test
Virág
A virág a szár csúcsán, a fiatalabb areolák közelében jelenik meg. A virág nappal nyílik, éjszakára bezáródik, és a nyílás több napon keresztül ismétlődhet. A virágzás tavasszal és nyáron történik.
- Takarólevelek: A külső lepellevelek szélesebbek és tompák, a belső lepellevelek sárgák, felállók, tompa csúcsúak, rövid végcsúccsal.
- Ivarlevelek: A porzószálak zsúfoltan állnak, a portokok sárgásak; a termő és a vastag bibeszál a virág belsejében helyezkedik el, a bibe 11 sárga bibelobussal rendelkezik.
Termés
A termés kicsi, csupasz, mintegy 8–10 mm hosszú, zöld vagy vöröses árnyalatú.
- Magja: A mag fekete, fényes, körülbelül 1 × 0,77 mm méretű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile északi részén, az Atacama régióban honos. Típuslelőhelye Chañaraltól északra, a repülőtér közelében fekvő hegyvidék.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sivatagi és száraz cserjés biomhoz tartozó, rendkívül száraz élőhelyeken él. A szár és a vaskos tövisek a száraz, erős napsugárzásnak kitett környezethez való alkalmazkodás részei.
Kultúrában tartás
A subsp. robustispina a száraz chilei sivatagi környezethez alkalmazkodott kaktusz. Kultúrában napos, jól szellőző helyet és nagyon jó vízáteresztő képességű termesztőközeget igényel. Az öntözések között a közegnek teljesen ki kell száradnia.
A téli nyugalmi időszakban hűvös és száraz tartás ajánlott. A túlzott öntözés, különösen alacsony hőmérsékleten, a gyökérzet pusztulásához vezethet.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A subsp. robustispina a Copiapoa marginata két elfogadott alfajának egyike. A másik alfaj a subsp. marginata.
A két alfaj legszembetűnőbb különbsége a tövisek felépítésében figyelhető meg. A subsp. robustispina erős, vaskos, merev töviseket fejleszt, amelyek fiatalon sötétbarnák, később világosabbá, krétafehérré válhatnak. A subsp. marginata tövisei általában kevésbé robusztusak.
A subsp. robustispina jellegzetes megjelenéséhez az oszlopos-hengeres, akár 50 cm magas szár, a 10–14 éles bordák, a sűrű areolák és a vaskos, sűrű töviszet együttesen járul hozzá.
Taxonómia és filogenetika
A subsp. robustispina alfajt Alexander Borisovich Doweld írta le 2001-ben, a publikáció azonban 2002-ben jelent meg a Sukkulenty folyóiratban. Az IPNI szerint a típusgyűjtést F. Ritter 245-ös számmal végezte 1954 júniusában, Chañaraltól északra, a repülőtér közelében fekvő hegyekben; a holotípus a ZSS herbáriumban, T4806 számon található.
A Plants of the World Online jelenleg elfogadott alfajként kezeli a subsp. robustispina taxont. A Copiapoa marginata fajt szintén elfogadott fajként kezeli, és két elfogadott faj alatti taxont sorol alá: a subsp. marginata és a subsp. robustispina alfajt.
A Copiapoa nemzetséget Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose írták le 1922-ben. A nemzetség a Cactaceae családba és a Cactoideae alcsaládba tartozik.
Megjegyzés
A subsp. robustispina taxont a Plants of the World Online elfogadott alfajként kezeli. Az IPNI önálló, érvényesen publikált névként tartja nyilván, Doweld szerzőségével és 2001-es évszámmal, 2002-es publikációs évvel.
Az LLIFLE szintén elfogadott névként kezeli a Copiapoa marginata subs. robustispina Doweld nevet. Az adatbázis a taxont a Copiapoa marginata fajhoz kapcsolja, és a fajon belül a Copiapoa streptocaulon és Copiapoa chaniaralensis neveket is tárgyalja. A két adatbázis taxonómiai kezelése ezért a subsp. robustispina elfogadásában megegyezik.