Copiapoa marginata subsp. marginata

Copiapoa marginata
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Copiapoeae
Nemzetség	Copiapoa
Faj	Copiapoa marginata

Tudományos név

Copiapoa marginata (Salm-Dyck) Britton & Rose, Cactaceae 3: 86–87, f. 99. 1922 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Copiapoa nemzetségnév a chilei Copiapó város nevéből származik.
A marginata fajnév és alfajnév a latin margo, marginis („szél”, „perem”, „szegély”) szóból származó marginatus melléknév nőnemű alakja, jelentése „szegélyezett”, „peremmel ellátott”. A név valószínűleg a növény valamely jellegzetes peremi bélyegére utal.

Típus

Típustaxon: Echinocactus marginatus Salm-Dyck; a Copiapoa marginata faj bazionimja. A jelenlegi alfaj a faj típusos alfaja.
Első leírása: Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck, Echinocactus marginatus, Allgemeine Gartenzeitung 13: 386. 1845.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose, Copiapoa marginata kombinációként, 1922.

Echinocactus marginatus képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Copiapoa marginata subsp. marginata szinonimái

Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás többnyire egyesével fejlődik, de gyakran sarjadzik és csoportokat képez. A szár gömbölyded vagy röviden hengeres, gyakran a csúcs felé kissé keskenyedik. Színe fűzöldtől szürkészöldig terjed. A gyökérzet rövid, fásodó karógyökérből áll.

A bordák jól fejlettek, számuk és kialakulásuk a növény életkorával változhat. Az areolák a bordákon helyezkednek el, és fiatalon nemezesek.

A tövisek a Copiapoa marginata subsp. robustispina alfajhoz képest vékonyabbak. A peremtövisek és a középső tövisek egyaránt jól fejlettek, színük fiatalon sötétebb, később szürkés lehet.

Generatív test

Virág

A virág a csúcsi areolák közelében fejlődik. A Copiapoa nemzetségre jellemzően nappal nyílik, és sárga színű.

Takarólevelek: A lepellevelek sárgák; a külső lepellevelek rövidebbek, a belső lepellevelek szélesebbek és a virágnyílás felé fokozatosan hosszabbodnak.
Ivarlevelek: A porzószálak és portokok sárgák; a termő világos színű, a bibeszál és bibe a virág középső részén helyezkedik el.

Termés

A termés kicsi, gömbölyded, éréskor kiszáradó.

Magja: A mag sötét színű, apró, a Copiapoa nemzetségre jellemző alakú.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Chile területén honos, a délnyugati Atacama régiótól az északnyugati Coquimbo régióig. A faj és az alfaj elterjedése a chilei Atacama-sivatag és a száraz mediterrán jellegű közép-chilei területek közötti térséghez kapcsolódik.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Sivatagi és száraz cserjés élőhelyeken fordul elő. A növények a rendkívül száraz éghajlathoz alkalmazkodott szukkulens növények. A tengerparti területeken a camanchaca köd fontos kiegészítő vízforrást jelenthet.

Kultúrában tartás

A Copiapoa marginata subsp. marginata száraz, meleg és nagyon világos helyet igénylő kaktusz. Termesztéséhez laza, ásványi összetételű, gyorsan átszivárgó közeg ajánlott. Az öntözések között a termesztőközeget teljesen ki kell szárítani.

A téli nyugalmi időszakban kevés vizet vagy egyáltalán nem igényel. A jó légmozgás és a közvetlen napsütés elősegíti a kompakt növekedést és a természetes töviszet kialakulását.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Copiapoa marginata subsp. marginata a Copiapoa marginata faj típusos alfaja. A fajon belül jelenleg két elfogadott alfajt különítenek el: a Copiapoa marginata subsp. marginata és a Copiapoa marginata subsp. robustispina taxont.

A subsp. marginata és a Copiapoa marginata subsp. robustispina legszembetűnőbb különbsége a tövisek felépítésében mutatkozik. A típusos alfaj tövisei vékonyabbak, míg a subsp. robustispina erősebb, vaskosabb töviseket fejleszt.

A Copiapoa marginata subsp. marginata korábban több különálló néven is szerepelt. A Copiapoa streptocaulon, Echinocactus columnaris, Echinocactus melanochnus és Echinocactus streptocaulon neveket a jelenlegi taxonómiai kezelés ennek az alfajnak a szinonimái között tartja számon.

Taxonómia és filogenetika

A Copiapoa marginata alapját képező taxont Joseph zu Salm-Reifferscheidt-Dyck írta le 1845-ben Echinocactus marginatus néven. Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1922-ben a Copiapoa nemzetségbe helyezte, Copiapoa marginata néven. A faj jelenleg két elfogadott alfajt foglal magában: a Copiapoa marginata subsp. marginata és a Copiapoa marginata subsp. robustispina taxonokat.

A modern taxonómiai kezelésben a Copiapoa marginata subsp. marginata elfogadott alfaj. A Plants of the World Online a taxont kifejezetten elfogadott alfajként kezeli, és elterjedését Chile délnyugati Atacama és északnyugati Coquimbo régiói között adja meg.

A POWO négy heterotipikus szinonimát rendel az alfajhoz: Copiapoa streptocaulon, Echinocactus columnaris, Echinocactus melanochnus és Echinocactus streptocaulon.

A Copiapoa nemzetség filogenetikai vizsgálatai alapján a nemzetség kohézív, jól körülhatárolható csoportnak tekinthető, ugyanakkor a fajok közötti rokonsági viszonyok és a fajhatárok több csoportban összetettek. A Copiapoa marginata a nemzetség történeti értelemben is fontos taxonja: Britton és Rose 1922-ben ennek a fajnak a alapján állították fel a Copiapoa nemzetséget.

Megjegyzés

A Copiapoa marginata subsp. marginata jelenlegi elfogadottsága jól elkülönül a Copiapoa marginata faj szintjétől: a POWO a fajt és alatta a két elfogadott alfajt is nyilvántartja. A subsp. marginata a faj típusos alfaja, míg a másik elfogadott alfaj a Copiapoa marginata subsp. robustispina.

Forrás

🌐

chileanendemics.rbge.org.uk

🌐

chileanendemics.rbge.org.uk