Ugrás a tartalomhoz

Othonna herrei

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. szeptember 13., 05:33-kor történt szerkesztése után volt. (→Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok)
Othonna herrei

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Campanulids
Rend Asterales
Család Asteraceae
Alcsalád Asteroideae
Nemzetség-
csoport
Senecioneae
Alnemzetség-csoport Senecioninae
Nemzetség Othonna
Faj Othonna herrei
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Othonna herrei Pillans
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • Az Othonna nemzetségnév az ókori görög othonnē szóból származik, amelynek jelentése „lenvászon” vagy „vitorla”. A név a termésen található hosszú szőrökre utal, amelyek a magok szél általi terjedését segítik.
  • A herrei fajnév Hans Herre emlékét őrzi, aki 1925-ben a Stellenboschi Botanikus Kert kurátora lett, és 1960-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Fotó: Jokhel Csaba

Típus

  • Első leírása: Pillans, Othonna herrei néven.

Szinonimák

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Kis termetű, cserjés habitusú, pozsgás növény, amely legfeljebb 300 mm magasra nő. Jellegzetes, bonsaihoz hasonló megjelenésű. Ritkásan elágazó, törzsszerű szárból fejlődik. A fő szár akár 30 mm vastag lehet, kérge fényes, ezüstös-fekete, idős korban göcsörtös, kúpos levélalapokból felépülő felületű. Az újonnan kialakuló kéreg az ágak csúcsán zöld vagy aranyszínű. Az elágazás szabálytalan, a kisebb ágak felépítése a fő száréhoz hasonló.

A levelek nyéllel kapcsolódnak, a hajtásvégeken csoportosulnak. A levélnyél karcsú, széle hullámos és szabálytalanul fogazott. A levelek húsosak, kékeszöldek, fordított tojásdadok vagy lapát alakúak, 40–70 mm hosszúak és 15–30 mm szélesek.

A szár csúcsán a levelek nyélalapjai spirális sorokban rendeződnek. A megmaradó levélalapok mérete az egyes példányokon változó: egyes növényeken kicsik és tömörek, másokon vastagabbak és egymástól távolabb állnak. Ez a különbség feltehetően az élőhelyi körülményekkel, például a szárazság mértékével is összefügghet.

A növény a száraz időszak átvészelésére vizet tárol a szárban, és a nyári nyugalmi időszak kezdetén lehullatja leveleit.

Generatív test

Virág

A virágzat a nyár elején, október–novemberben jelenik meg. Egy virágzat 3–5 fészekvirágzatból áll, amelyek egyenként 12–15 mm átmérőjűek.

A virágzatokban 6–8 széles, sárga, visszahajló nyelves virág és mintegy 20 sárga csöves korongvirág található.

  • Takarólevelek: A csésze és a párta részletes alaktani jellemzőit a forrás nem közli; a fészekvirágzat nyelves virágai szélesek, sárgák és visszahajlók.
  • Ivarlevelek: A korongvirágok sárgák; a porzószálak, portokok, termő, bibeszál és bibe részletes alaktani jellemzőit a forrás nem közli.

Termés

Termése kaszat. A termés könnyű, hosszú szőrökből álló bóbitát visel, amely elősegíti a szél általi terjedést.

  • Magja: A mag hosszú szőrökkel rendelkezik; a szőrök a szél segítségével terjesztik a magot.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, Észak-fokföld, elsősorban a Richtersveld központi hegyvonulatain. A faj kis, elszórt állományokban fordul elő, és mindössze négy ismert lelőhelyről ismert.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A Succulent Karoo biomhoz tartozó területeken él. Elsősorban védett sziklahasadékokban található, ahol a növényt a taposás hatásaitól is védi a sziklás környezet. Többnyire déli és délkeleti kitettségű sziklás hegyoldalakon, kvarciton nő. Elterjedési területén általában csekély a legeltetési nyomás. A növény a szárazsághoz úgy alkalmazkodik, hogy vizet raktároz a szárban, tavasszal elveszíti leveleit, majd a nyári hónapokban teljes nyugalmi állapotba kerül. Egyes lelőhelyeken Othonna retrorsa társaságában is előfordul.

Kultúrában tartás

Az Othonna herrei különleges, bonsaiszerű megjelenése és göcsörtös, törzsszerű szára miatt értékes gyűjteményi növény. Fél-száraz kertekben és edényes növényként is alkalmas lehet, de termesztése a forrás szerint kihívást jelent.

Magvetése ősszel ajánlott. A magvetéshez jó vízelvezetésű, laza termesztőközeg szükséges; a javasolt keverék 2 rész durva folyami homokból, 1 rész vályogból és 1 rész rostált komposztból áll. A vetőtálca aljára kavics vagy kő kerüljön a megfelelő vízelvezetés érdekében. A vetést meleg, védett helyen kell tartani. A csírázás körülbelül 14 nap alatt következik be.

A fiatal növényeket ugyanabba a termesztőközegbe lehet átültetni, amelyhez körülbelül fél rész vermikulit és kevés csontliszt adható.

Az Othonna herrei számára fontos a teljes nyári nyugalmi időszak. Tavasszal fokozatosan csökkenteni kell az öntözést, nyáron pedig teljesen el kell hagyni. Ősszel fokozatosan újra megkezdhető az öntözés. A növekedési időszakban, télen, körülbelül kéthetente öntözhető, lehetőleg esővízzel.

A növény napos helyet igényel. Alacsony csapadékú, téli csapadékú területeken sziklakertben is tartható. Edényben nevelve az öntözés könnyebben szabályozható. Ötévente átültetés ajánlott, külön tápanyag-utánpótlásra a forrás szerint nincs szükség. Kártevői közül a forrás csak a leveleket károsító hernyókat említi.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Othonna herrei a nemzetség egyik legfeltűnőbb faja. Miniatűr, idős fa megjelenésű, ritkásan elágazó növény, amelynek fényes, ezüstös-fekete, göcsörtös szára és az ágak csúcsán csoportosuló húsos, kékeszöld levelei együttesen különösen jellegzetes megjelenést adnak.

A nemzetségen belül Senecio és Euryops fajokkal is összetéveszthető, de az Othonna nemzetség megkülönböztetésében fontos bélyeg a maradó szőrkorona a kaszatterméseken. Az Othonna herrei egyes lelőhelyeken Othonna retrorsa társaságában is előfordul.

Egyéb

Az Othonna herrei a Richtersveld egyik ritka, erősen lokalizált pozsgás növénye. A dél-afrikai vörös lista 2016-ban veszélyeztetettként (VU) értékelte. A forrás szerint mindössze négy ismert lelőhelye van, és a legjelentősebb veszélyt nem a legeltetés, hanem a kifejlett növények természetből történő, pozsgásnövény-kereskedelem céljából végzett gyűjtése jelenti.

A faj idős példányai kevés új növekedést és kevés virágot hoznak, ezért kevés termékeny magot is képeznek. Fiatalabb növényei több virágot és magot hoznak. A Karoo Desert National Botanical Gardenben termesztett példányok nem hoztak termést, miközben több más Othonna faj termést fejlesztett. Ez arra utalhat, hogy a faj természetes élőhelyén speciális beporzóval rendelkezik.

A fajnak gyógyászati felhasználását nem jegyezték fel. Dísznövényként a különleges, göcsörtös szár és a mutatós, húsos levelek, valamint a fényes sárga virágok miatt van kertészeti értéke. Természetből származó példányok vásárlása helyett megbízható termesztőtől származó növények beszerzése javasolt.

Forrás

  • PlantZAfrica – Othonna herrei Pillans
  • Az oldal által megadott szakirodalom: Raimondo, D., Kamundi, D. A. & Von Staden, L. (2015): Othonna herrei Pillans. National Assessment: Red List of South African plants version 2015.1.
  • Rowley, G. D. (1994): Succulent Compositae. Strawberry Press, Mill Valley, California.
  • Vlok, J. & Schutte-Vlok, A.-L. (2015): Plants of the Klein Karoo. Umdaus Press, Hatfield.
  • Williamson, G. (2000): Richtersveld: The Enchanted Wilderness. Umdaus Press, Hatfield.
  • Az oldal által hivatkozott LLIFLE: Othonna herrei Pillans.