Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Cinchonoideae

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. március 23., 09:32-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Cinchonoideae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Rubiaceae
Alcsalád Cinchonoideae

Tudományos név

  • Cinchonoideae Rafinesque (1820)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Cinchona nevéből származik. A nemzetséget Linné nevezte el Chinchón grófnője (Ana de Osorio) tiszteletére, aki a legenda szerint a növény kérgéből (kinin) gyógyult meg a maláriából Peruban. A névben szereplő elírás (Chinchón helyett Cinchona) Linné hibájából maradt meg a nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források megerősítik, hogy a név tiszteleti név (eponíma). Az alcsaládi szintű kategóriát Constantine Samuel Rafinesque állította fel 1820-ban.

Típus

  • Cinchona Linnaeus (1753); Dél-Amerika (Andok).
  • Első leírása: Annales Générales des Sciences Physiques 6: 80. (1820)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque Constantine Samuel, 1820
Cinchona képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Cinchonoideae

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. A hajtás és a szár fásodó, gyakran tartalmaznak speciális alkaloidokat (pl. kinin). A levelek átellenesek vagy örvösek, épszélűek, és jellemző rájuk a pálhalevelek jelenléte, amelyek a nóduszi részeken összeforrhatnak. A gyökérzet mélyre hatoló fás rendszer. Bár a csoport nem elsősorban pozsgás, bizonyos nemzetségeknél előfordulhat a szövetek mérsékelt víztároló képessége.

Generatív test

Virág

A virágzat változatos, gyakran végálló vagy hónalji buga, fürt vagy fejecske. A virág sugaras vagy ritkábban kétoldali szimmetriájú, általában öttagú.

  • Takarólevelek: A csésze forrt, gyakran fogazott. A párta összeforrt, tölcsér vagy cső alakú, a pártacimpák bimbóban való elrendeződése (esztiváció) fontos határozóbélyeg (gyakran valvatim vagy contorta). Egy sorban maradjon!
  • Ivarlevelek: A porzószálak a párta csövéhez nőttek, a számmal megegyező számban. A termő alsó állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

Termés

Többnyire toktermés, amely éréskor szárazon reped fel, de előfordulhat bogyó- vagy csonthéjas termés is.

  • Magja: Gyakran szárnyas, ami segíti a széllel való terjedést (pl. a névadó nemzetségnél).

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Elsősorban trópusi és szubtrópusi elterjedésűek, központjuk Dél-Amerika, de megtalálhatóak Afrika, Ázsia és Ausztrália trópusi vidékein is.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdőkben, hegyi köderdőkben (pl. az Andok vonulatain) és szavannákon fordulnak elő.

Kultúrában tartás

A Cinchonoideae tagjai közül a Cinchona fajok gazdasági jelentősége kiemelkedő a kinintermelés miatt. Dísznövényként a Nauclea vagy a Cephalanthus nemzetségek fordulnak elő. Trópusi igényűek, magas páratartalmat és fagymentes környezetet igényelnek.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alcsalád elkülöníthető a rokon Rubioideae alcsaládtól a magvakban található endospermium hiánya vagy redukált volta, illetve a biokémiai markerek (alkaloidok típusa) alapján.

Szukkulens taxonok

Bár a Rubiaceae család nem a klasszikus pozsgásokról ismert, a Cinchonoideae alcsaládba tartozó egyes epifiton nemzetségek (pl. a hangyásnövényként ismert Myrmecodia és Hydnophytum – bár ezek rendszertani helye az alcsaládok között vitatott és gyakran a Rubioideae-hez sorolják őket) mutatnak extrém törzsszukkulenciát (caudex).

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszerben az Asterids klád Gentianales rendjébe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik fő alcsaládja. A 2010 utáni molekuláris kutatások megerősítették a monofiletikusságát, és több tribuszt (pl. Cinchoneae, Naucleeae, Rondeletieae) különítenek el benne.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Manns, U. & Bremer, B. (2010): Towards a better understanding of Cinchonoideae.
  • Andersson, L. & Antonelli, A. (2005): Phylogeny of the tribe Cinchoneae.
  • Wikipedia (EN): Cinchonoideae

Alkategóriák

Ennek a kategóriának csak egyetlen alkategóriája van.