Kategória:Fockeeae

• A tribusz neve a típusnemzetség, a Fockea nevére vezethető vissza. A nemzetséget Endlicher nevezte el Gustav Waldemar Focke (1810–1877) német orvos és botanikus tiszteletére, aki korának elismert növényfiziológusa és mikroszkópos kutatója volt. A név tehát személynévi eredetű, azaz tiszteleti név, amely a tudós emlékét őrzi a botanikai nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források (pl. Quattrocchi: CRC World Dictionary of Plant Names) és a modern adatbázisok (IPNI) megerősítik a dedikációt. A tribusz rangú leírást Henning Kunze, Ulrich Meve és Sigrid Liede rögzítette 1994-ben, miután elkülönítették a csoportot a morfológiai és molekuláris különbségek alapján.

• Fockea Endlicher (1839); Dél-Afrika.
• Első leírása: Taxon 43(3): 367. (1994)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Kunze Henning, Meve Ulrich és Liede Sigrid, 1994

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Fockeeae

A tribusz képviselőire jellemző a szélsőséges kaudiciform alkat. A gyökérzet és a szár alapja hatalmas, többnyire föld alatti vagy félig a felszín felett elhelyezkedő vízraktározó gumóvá (caudex) módosult, amelynek felülete gyakran szemölcsös vagy repedezett. Ebből a masszív testből fejlődnek ki a vékony, gyakran tekergő, évelő vagy lombhullató hajtások. A levelek átellenesek, egyszerűek, épszélűek, a kerekdedtől a lándzsás formáig változhatnak; egyes fajoknál a levél széle hullámos. A növény tejnedvvel (latex) rendelkezik.

A virágzat levélhónalji helyzetű, többnyire rövid kocsányú bogernyő. A virág sugaras szimmetriájú, öttagú, viszonylag kicsi.

• Takarólevelek: A csésze kicsi, mélyen osztott. A párta forrt, a lepellevél cimpái keskenyek, szétterülők vagy visszahajlók. Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak és a portokok a bibe fejével összeforrva alkotják a gynostegiumot. A mellékpárta (corona) porzókhoz kötődő, összetett szerkezetű. Egy sorban maradjon!

Iker-tüszőtermés, amely sima felületű és éréskor hosszában nyílik.

• Magja: Lapított, barna, csúcsán selymes szőrüstökkel (magüstökkel) ellátott.

• Földrajzi elterjedés: A tribusz fajai elsősorban Afrikában (különösen a déli és keleti részeken, mint Namíbia és a Dél-afrikai Köztársaság) és az Arab-félszigeten honosak.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, szemiarid területek, sziklás hegyoldalak és bozótosok lakói. A gumó (geofiton jelleg) lehetővé teszi a túlélést a hosszú aszályos időszakokban.

A Fockea nemzetség fajai, különösen a Fockea edulis, népszerűek a szukkulensgyűjtők körében. Jó vízelvezetésű, ásványi talajt és világos környezetet igényelnek. A gumót a termesztésben gyakran a talajszint fölé emelik esztétikai okokból. Télen száraz és hűvös (10°C körüli) teleltetést igényelnek.

A Fockeeae tagjai elkülöníthetők a többi Asclepiadoideae csoporttól a pollíniumok és a portokok speciális morfológiája alapján. Kaudiciform alkatuk miatt hasonlíthatnak bizonyos Ceropegia fajokra, de virágszerkezetük egyszerűbb, nem alkot csapda-mechanizmust.

A tribusz két fő nemzetsége a Fockea és a Cibirhiza. Mindkét nemzetség minden faja szukkulens, jellemzően kaudiciform életmódot folytatnak. Ezek a növények az Apocynaceae család legősibb szukkulens vonalai közé tartoznak.

Az APG 4 rendszerben az Apocynaceae család Asclepiadoideae alcsaládjának része. Molekuláris filogenetikai kutatások megerősítették, hogy a Fockeeae a többi tribusz (pl. Ceropegieae, Asclepiadeae) testvércsoportja, azaz az alcsalád egyik legkorábban elkülönült kládja. Ezt támasztja alá a pollíniumok kezdetlegesebb szerkezete is.

• Plants of the World Online (POWO)
• International Plant Names Index (IPNI)
• World Flora Online (WFO)
• Kunze, H., Meve, U. & Liede, S. (1994): Fockeeae, a new tribe of Asclepiadoideae.
• Endress, M. E. et al. (2014): An updated classification for Apocynaceae.
• Angiosperm Phylogeny Website (APWeb)