Sulcorebutia pasopayana

Sulcorebutia pasopayana
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Weingartia canigueralii
Rendszertani besorolás
Faj	Sulcorebutia pasopayana

Weingartia canigueralii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Rebutiinae
Nemzetség	Weingartia
Faj	Weingartia canigueralii

Tudományos név

Weingartia canigueralii (Cárdenas) F.H.Brandt in Kakteen Orch. Rundschau 5: 17. 1978 sec. Kiesling & al. 2014
elfogadott, érvényes név
Sulcorebutia pasopayana (FHBrandt) Gertel in Kakteen And. Sukk. 42(7): 176. 1991
szinonima név

Tudományos név

Weingartia canigueralii (Cárdenas) FHBrandt
- A tudományos név státusza: érvényes
Rebutia canigueralii Cárdenas, 1964

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév első része a latin sulcus = barázda szóból ered, és a szemölcsök tetején található barázdás areolákra utal. A második rész pedig a francia Pierre Rebut (1830–1898) nevét viseli, aki szőlőtermesztő volt, valamint egy pozsgás növényeket forgalmazó kertészet tulajdonosa a Lyon közelében található Chazay d’Azergues-ben.
A fajt a bolíviai Sucre város La Recoleta nevű kolostorának egyik papjáról, Juan Cañigueral atyáról, a faj felfedezőjéről nevezték el.
Az egykor fajként leírt pasopayana taxon nevét a Pasopaya településről kapta, amelynek közelében az élőhelye található.

Típuspéldány

Első leírása: Kakteen und Orchideen Rundschau 1984(3): 54, 1984

A(z) Weingartia canigueralii szinonimái

(A(z) Sulcorebutia pasopayana a(z) Weingartia canigueralii szinonimája)*

≡ Rebutia canigueralii, ≡ Sulcorebutia canigueralii
= Sulcorebutia tarabucoensis, ≡ Weingartia tarabucoensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. tarabucoensis
= Aylostera zavaletae, ≡ Sulcorebutia zavaletae, ≡ Weingartia zavaletae
= Sulcorebutia rauschii, ≡ Weingartia rauschii, ≡ Rebutia rauschii, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. rauschii
= Rebutia caracarensis, ≡ Sulcorebutia caracarensis, ≡ Weingartia caracarensis
= Rebutia inflexiseta, ≡ Sulcorebutia inflexiseta, ≡ Weingartia inflexiseta
= Sulcorebutia frankiana, ≡ Weingartia frankiana
= Sulcorebutia alba, ≡ Weingartia alba, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. alba
= Sulcorebutia verticillacantha var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. aureiflora, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. aureiflora, ≡ Weingartia tarabucoensis var. aureiflora
= Sulcorebutia verticillacantha var. cuprea, ≡ Sulcorebutia verticillacantha subsp. cuprea, ≡ Weingartia cuprea
= Sulcorebutia vasqueziana var. albspina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. albispina, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. albispina
= Sulcorebutia frankiana var. aureispina
= Sulcorebutia losenickyana, ≡ Weingartia losenickyana, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. losenickyana, ≡ Sulcorebutia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana var. losenickyana, ≡ Weingartia vasqueziana subsp. losenickyana
= Weingartia ritteri, ≡ Sulcorebutia ritteri, ≡ Sulcorebutia verticillacantha var. ritteri
= Sulcorebutia verticillacantha var. applanata, ≡ Sulcorebutia canigueralii var. applanata
= Sulcorebutia verticillacantha var. verticosior
= Weingartia aureispina
= Weingartia brevispina, ≡ Sulcorebutia brevispina, ≡ Sulcorebutia verticillacantha f. brevispina
= Weingartia callecallensis, ≡ Sulcorebutia callecallensis, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis var. callecallensis, ≡ Weingartia tarabucoensis var. callecallensis
= Weingartia saxatilis
= Weingartia perplexiflora, ≡ Sulcorebutia perplexiflora
= Weingartia albaoides, ≡ Sulcorebutia albaoides
= Weingartia albaoides subsp. subfusca, ≡ Weingartia albaoides subsp. subfuscata, ≡ Sulcorebutia albaoides var. subfusca
= Sulcorebutia verticillacantha var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia losenickyana var. chatajillensis, ≡ Sulcorebutia vasqueziana subsp. chatajillensis
= Weingartia croceareolata, ≡ Sulcorebutia croceareolata
= Weingartia pasopayana, ≡ Sulcorebutia pasopayana, ≡ Sulcorebutia tarabucoensis subsp. pasopayana
= Weingartia rubroaurea, ≡ Sulcorebutia rubroaurea, − Weingartia rubro-aurea
= Weingartia tarabucina
= Sulcorebutia fischeriana, ≡ Weingartia fischeriana
= Sulcorebutia gemmae, ≡ Weingartia gemmae
= Sulcorebutia christiei
= Sulcorebutia pulchra subsp. lenkae
= Sulcorebutia tarabucoensis subsp. patriciae
= Sulcorebutia vasqueziana subsp. pedroensis
= Sulcorebutia elizabethae, ≡ Weingartia elizabethae, ≡ Weingartia gemmae var. elizabethae
= Sulcorebutia naunacaensis, ≡ Weingartia naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae subsp. naunacaensis, ≡ Weingartia gemmae var. naunacaensis
= Sulcorebutia tarabucoensis subsp. lindae
= Sulcorebutia cantargalloensis, ≡ Weingartia cantargalloensis
= Sulcorebutia frankiana var. intermedia
= Sulcorebutia frankiana var. rectispina
= Sulcorebutia frankiana var. variabilis
= Sulcorebutia pulchra var. albiareolata, ≡ Sulcorebutia albiareolata
= Sulcorebutia pulchra var. longispina, ≡ Sulcorebutia callichroma var. longispina
= Sulcorebutia heliosoides, ≡ Weingartia heliosoides
= Sulcorebutia callichroma
= Sulcorebutia crispata var. muelleri
= Sulcorebutia arachnites
= Sulcorebutia luteiflora
= Sulcorebutia slabana
= Sulcorebutia cantargalloensis var. torrepampensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Vaskos, répaszerű, elágazó főgyökere akár 130 mm hosszú is lehet. Többnyire sarjadó növény, ritkábban egyhajtású példányok is előfordulnak. A hajtások színe szürkészöld, mélyzöld vagy vöröses-lilás árnyalatú. Magasságuk és szélességük 10–30 mm.

Szemölcsök

Nem részletezettek külön, a hajtás felszínét a Sulcorebutia típusra jellemző szemölcsei (tuberkulum-ai) alkotják.

Areolák

Hosszúkásak, 2–5 mm hosszúak és 0,5–0,8 mm szélesek, barázdás jellegűek.

Tövisek

Peremtövis: 6–12 db, fésűszerűen rendezettek, erősen a hajtásra simulók, 4–6 mm hosszúak, színük világosabb vagy sötétebb barna, tövüknél megvastagodottak és sötétebb árnyalatúak

Generatív test

Virág

A virágbimbók a hajtás alsó részén, gyakran a talajszint alatt fejlődnek, színük mélyzöld vagy vörösesbarna. Gazdagon virágzó faj. A virágok hossza és szélessége egyaránt 25–35 mm. Illatuk általában nincs, ritkán enyhén kellemetlen szag észlelhető.

Lepellevelek: külső lepellevelek halványabb vagy sötétebb kárminvörösek, külső oldaluk gyakran zöldes; belső lepellevelek fénylő kárminvörösek, gyakran nagyon sötét árnyalatúak, a torok felé narancssárga vagy sárga átmenettel
Ivarlevelek: porzószálak sötét vöröseslilák; bibeszál zöld; bibe sárga

Termés

Kb. 6 mm átmérőjű, barnás vagy olivazöld termések, hasonló színű pikkelyekkel fedettek, kevés fehér hajjal.

Magja: 1,2–1,5 mm-es, tompa fekete, kerekded, kucsma alakú

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Bolívia, Chuquisaca megye, Presto és Pasopaya települések közötti terület, 2700–3200 m tengerszint feletti magasságban
Élőhely, éghajlat, növénytársulás, életmód: magashegyi fennsíki lankás dombok köves legelői, vulkanikus vagy üledékes kőzeten kialakult puna növényzet, sziklagyepek; élőhelyén alacsony pázsitfűfélék, mohák, zuzmók és kistermetű kétszikűek társaságában él; a száraz időszakban a növény szinte teljesen a talajba húzódik, így alig észrevehető

Kultúrában tartás

Lassan növekvő taxon. Megfelelő gondozás mellett már kisebb csoportok is virágzanak, az idősebb példányok májusban különösen gazdagon nyílnak. Gondozása megegyezik a Sulcorebutia fajok többségéével: szerves anyagban szegény, ásványi összetételű, alacsony pH-jú talaj, nagyon óvatos öntözés és állandó légmozgás a fejlődési időszakban, hűvös és száraz pihentetés a nyugalmi időszakban. A nyári kánikulát nehezen viseli, amelyet szabadban tartással és szellőztetéssel lehet enyhíteni, csapadék elleni védelemmel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Apró termete, erősen a hajtásra simuló, fésűszerű peremtövisei és sötét kárminvörös virágai különítik el a közeli rokon Sulcorebutia és Rebutia fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

A taxont először Lau gyűjtötte 1970-ben L 387 gyűjtőszámon Sulcorebutia pulchra néven. Később Brandt új fajként írta le Weingartia pasopayana néven, Lau növényét jelölve típusként. A későbbi rendszertani értelmezések a taxont a Rebutia canigueralii körébe vonták, míg a Sulcorebutia nemzetség státusza ma már vitatott.

Egyéb

Rausch WR 593 gyűjtőszámú növénye a gyűjteményekben viszonylag gyakori, kissé nagyobb hajtásaival tér el a Lau-féle típusformától.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Pozsgások 809. kártya