Aloinopsis schooneesii

Nananthus schooneesii
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Aloinopsis schooneesii
Rendszertani besorolás
Faj	Nananthus schooneesii

Aloinopsis schooneesii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség-; csoport	Ruschieae
Nemzetség	Aloinopsis
Faj	Aloinopsis schooneesii

Tudományos név

Aloinopsis schooneesii L.Bolus, 1931
elfogadott, érvényes név
Nananthus schooneesii (L.Bolus) L.Bolus, 1938;
szinonima név

A név eredete, etimológia

Az Aloinopsis nemzetségnév az Aloe nemzetségnévre és a görög eredetű -opsis („megjelenés”, „hasonlóság”, „valamire emlékeztető küllem”) elemre vezethető vissza. A név arra utal, hogy az Aloinopsis fajainak levelei bizonyos tekintetben az Aloe leveleire emlékeztetnek.
A schooneesii fajnév D. H. Schoonees, Steytlerville-ben élő dél-afrikai tanár nevét őrzi, aki a növényt 1931-ben megtalálta. A faj első leírását Louisa Bolus készítette.

Típus

Típustaxon: Aloinopsis schooneesii
Első leírása: Louisa Bolus, Notes on Mesembryanthemum 2: 295, 1931. A típusanyag gyűjtője Schoonees volt.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: A fajt Louisa Bolus eredetileg is Aloinopsis schooneesii néven írta le 1931-ben.

Aloinopsis schooneesii képgaléria

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

Nananthus schooneesii
Aloinopsis schooneesii var. acutipetala
Aloinopsis schooneesii var. willowmorensis

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

Az Aloinopsis schooneesii kis termetű, erősen pozsgás, tömött, gyep- vagy párnaszerű telepeket alkotó növény. Legfeljebb mintegy 5 cm magas, szárai erősen redukáltak. Jellegzetes, vastag, gumósodott gyökérzetet fejleszt, amelyből több, rövid szár eredhet.

A levelek húsosak, bunkószerűek vagy háromélűek, körülbelül 17 mm hosszúak, 7 mm szélesek és 4 mm vastagok. A levelek alsó része nagyrészt a talajba süllyed, csúcsuk azonban a talajfelszín fölé emelkedik. A levél csúcsi része lapos, a talajfelszínnel közel azonos szintben helyezkedik el, és felülről elsősorban a háromszögletű csúcs látható.

A levelek felülete érdes, amelyet a tannint tartalmazó idioblasztok fölött kialakuló kiemelkedések határoznak meg. A levél epidermiszének külső sejtfalaiban kristályok is előfordulnak. A levelek színe sötét kékeszöld.

Generatív test

Virág

A virágok magányosan fejlődnek. A virágok sárga vagy narancssárga színűek, minden sziromlevél közepén jellegzetes vöröses csík húzódik. A virágzás fő időszaka a déli félteke telére és kora tavaszára esik, júniustól szeptemberig.

Takarólevelek: A csésze 5 tagú; a sziromlevelek számosak, sárgák vagy narancssárgák, közepükön vöröses csíkkal.
Ivarlevelek: A porzószálak a virág központi részén helyezkednek el; a termő több termőlevélből áll.

Termés

A termés 9 vagy 10 rekeszű tok. A tokon nincsenek zárótestek; a rekeszek szelepének szárnyai hirtelen keskenyednek és szálkaszerű csúcsban végződnek.

Magja: A források a faj részletes magmorfológiai adatait nem közlik.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Dél-Afrika, a Keleti-fok tartományban, Willowmore és Steytlerville között. A faj dél-afrikai bennszülött, szűk elterjedésű növény.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Szilikátos és kavicsos síkságokon, valamint a Karoo üledékein kialakult iszapos sík felszíneken él. Élőhelye a Succulent Karoo növényzeti régióhoz kapcsolódik. A növény a talaj felszíne alatt elhelyezkedő, vastag gyökérzetével és a rövid szárakból fejlődő, tömött rozettáival alkalmazkodik a száraz környezethez. A természetes állományok Willowmore és Steytlerville között találhatók.

Kultúrában tartás

Az Aloinopsis schooneesii gyűjteményben különösen vastag, gumós gyökérzete és kompakt növekedése miatt értékes. A termesztéshez mélyebb edény és kiváló vízelvezetésű, ásványi jellegű közeg szükséges, hogy a vastag gyökérzet megfelelően fejlődhessen.

A faj a hűvösebb időszakban aktívabb, és megfelelő fény mellett télen, illetve tél végén virágzik. A virágzáshoz közvetlen napfényre van szüksége. Nyáron a növekedés jelentősen lelassulhat vagy szünetelhet, ezért ebben az időszakban a túlzott öntözést kerülni kell. A növény jól megvilágított ablakpárkányon is nevelhető.

A LLIFLE adatai szerint teljes napsütéstől félárnyékig tartható, nyáron azonban a túlzott hőség és erős napsugárzás hatására a növény vöröses elszíneződést mutathat. A forrás −12 °C-ig terjedő fagytűrést ad meg.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Aloinopsis schooneesii legközelebbi megjelenésű faja az Aloinopsis rosulata. A két faj vegetatív megjelenése hasonló, de az Aloinopsis schooneesii levelei a talajba süllyednek, csúcsi részük pedig lapos és a talajfelszín szintjében helyezkedik el; a felszínen főként a háromszögletű levélcsúcs látható.

Az Aloinopsis rosulata levelei ezzel szemben a talajfelszín fölött helyezkednek el és kifejezettebb, szemölcsszerű felszíni kiemelkedéseket viselnek. Az Aloinopsis schooneesii esetében a levélfelszín inkább érdes, és a tannintartalmú idioblasztok fölött kialakuló kiemelkedések jellemzik.

A schooneesii névhez korábban két fajta is kapcsolódott: Aloinopsis schooneesii var. acutipetala és Aloinopsis schooneesii var. willowmorensis. A jelenlegi rendszertani kezelés ezeket nem fogadja el önálló taxonként, hanem az Aloinopsis schooneesii szinonimái között tartja számon.

Taxonómia és filogenetika

Az Aloinopsis schooneesii az Aizoaceae család Ruschioideae alcsaládjába és a Ruschieae tribuszba tartozó Aloinopsis nemzetség elfogadott faja.

A Plants of the World Online jelenleg elfogadja az Aloinopsis schooneesii nevet. A faj első publikációja 1931-ben jelent meg a Notes on Mesembryanthemum 2. kötetének 295. oldalán. A POWO egy homotipikus szinonimát, a Nananthus schooneesii nevet tartja nyilván.

A World Flora Online szintén elfogadott fajként kezeli az Aloinopsis schooneesii nevet, és szinonimaként sorolja fel a Nananthus schooneesii, az Aloinopsis schooneesii var. acutipetala és az Aloinopsis schooneesii var. willowmorensis neveket.

A faj eredetileg is Aloinopsis schooneesii néven jelent meg Louisa Bolus 1931-es leírásában. Az 1938-ban közölt Nananthus schooneesii kombináció későbbi áthelyezés eredménye. A var. acutipetala és var. willowmorensis neveket Louisa Bolus 1958-ban közölte; a jelenlegi adatbázisok ezeket nem tartják fenn önálló taxonként.

A faj az Aloinopsis nemzetségen belül morfológiailag elsősorban az Aloinopsis rosulata fajhoz hasonló. A megkülönböztetés egyik legfontosabb bélyege a levelek talajba süllyedt helyzete és lapos csúcsi része.

Egyéb

Az Aloinopsis schooneesii szűk elterjedésű, dél-afrikai bennszülött faj. A SANBI 2016. november 23-án végzett értékelése szerint természetvédelmi státusza Least Concern; elterjedési területe mintegy 1010 km², de a faj akkor nem mutatott olyan ismert súlyos veszélyeztető tényezőt, amely veszélyeztetett kategóriába sorolását indokolta volna. Az állomány trendjét stabilnak értékelték.

Forrás