Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Astrophytum

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2025. december 7., 12:43-kor történt szerkesztése után volt.

Tudományos név

Astrophytum Lemaire 1849

A tudományos név státusza: érvényes

Rendszertani besorolás: Kaktuszfélék (Cactaceae)


A név eredete, etimológia

Az Astrophytum név az ógörög aster, astro- (csillag) és phyton, -phyto (növény) szavak latinosításával keletkezett. Jelentése: csillagnövény, a növény felülnézeti, tengericsillagra emlékeztető alakjára utal.

Típuspéldány

Nincs információ

Első leírása: Lemaire, 1849

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

A nemzetséget 6 faj képviseli. A növények általában magányosak, nagyon változatosak: lapított, gömbölyű vagy rövid oszlopos formájúak, testük fakó pikkelyekkel (trichome) borított, egyes fajoknál tövises pikkelyek is előfordulnak (A. caput-medusae). Bordáik lehetnek jól definiáltak, vagy nagyon hosszú tuberkulusokkal rendelkezők. Méretük fajonként: (2)–4–30 cm átmérő, vagy akár 1–1,5 m magasság, az A. ornatum idős példányai akár 3 m magasra nőhetnek. Színük zöld–sötétzöld–szürkészöld.

Hajtás, szár

A növények lapított, gömbölyű vagy rövid oszlopos szárúak, változatos bordázottsággal, fakó pikkelyekkel borítottak, egyes fajoknál tövises pikkelyek jelennek meg.

Szemölcsök

Az A. caput-medusae faj szemölcsökkel rendelkezik.

Areolák

Az areolák gyapjasak, nagyok, egymáshoz közeliek, de nem érnek össze.

Tövisek

A tövisek fajonként változnak: erőteljes (A. ornatum), lágy (A. capricorne), vagy hiányozhatnak (A. myriostigma).

Generatív test

Virág

A virágok a növény csúcsán képződnek, tölcsér- vagy trombita alakúak, színük sárga, egyes fajoknál vörös központtal. A virágok napnyitók, illat nélküliek, önbeporzásra képtelenek, a *A. caput-medusae* esetében késő délután és éjjel nyílnak, illatosak. A beporzást méhek végzik.

Termés

Gömbszerű, maradó pikkelyekkel, gyapjas, majdnem száraz, felnyíló.

  • Magja:* sisak alakú, kb. 3 × 2 mm, barna, fényes, felülete ráncos a hilum körül.

A magok terjedése történhet víz (hydrochory) vagy hangyák (myrmecochory) által.

---

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikóban él a teljes nemzetség, kivéve *A. asterias*, amely átnyúlik USA Texas déli részére (Starr megye, Rio Grande síkság).

  • Élőhely:* gyakran árnyékos helyen füves és cserjés területeken, matorralban, sziklás talajokon, repedésekben, meredek lejtőkön, mészkőkupacokon, kavicsos és agyagos talajokon, száraz tavak medrében vagy mészkőszurdokokban.
  • Éghajlati tényezők:* enyhe téli hőmérséklet-ingadozás, ritkás fagyok.
  • Növénytársulás, életmód:* együtt más kaktuszokkal és broméliákkal (Hechtia spp.), xerofitikus vegetáció biztosít elegendő napfényt.

---

Egyéb

História: A nemzetséget dr. Antoine Charles Lemaire hozta létre 1849-ben, az addig *Echinocactus* nemzetségbe sorolt *E. asterias* és *E. myriostigma* elkülönítésével. Az *E. ornatum* 1922-ben került az Astrophytumba (Britton & Rose).

Megjegyzés: Curt Backeberg az Astrophytum nemzetséget három alnemzetségre osztotta:

  • Subgenus Astrophytum* – sárga virág, apicalis felnyílású termés (*A. myriostigma*, *A. ornatum*)
  • Subgenus Neoastrophytum* – két színű virág (vörös központ), oldalt felnyíló termés (*A. asterias*, *A. capricorne*, *A. coahuilense*)
  • Subgenus Stigmatodactylus* – egyetlen tuberkuláris faj, oldalt felnyíló termés (*A. caput-medusae*).

---

Szerzők és forrás

  • Forrás: A megadott szövegek összevonásával készült.

---

Ha szeretnéd, a következő nemzetségeket is ugyanígy MediaWiki-formátumban tudom előkészíteni.

Ha akarod, azonnal elkészíthetem az Uebelmannia nemzetség teljes verzióját is ebben a formátumban. Megtegyem?

A(z) „Astrophytum” kategóriába tartozó lapok

A következő 6 lap található a kategóriában, összesen 6 lapból.