Ugrás a tartalomhoz

Coryphantha vogtherriana

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. február 3., 18:58-kor történt szerkesztése után volt. (Vegetatív test)
Coryphantha vogtherriana

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Coryphantha
Faj Coryphantha vogtherriana
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Coryphantha vogtherriana Werderm. & Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 4: 32, 1932 mp. Sánchez és társai. 2022
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A Coryphantha nemzetségnév az ógörög koryphé = csúcs, tető és anthos = virág szavakból származik, arra utalva, hogy a virágok a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlődnek.
  • A vogtherriana fajnév Hans Vogtherr német hobbi kaktuszgyűjtő (Berlin) nevét őrzi, aki az első leírás idején élt.

Típuspéldány

  • Első leírása: Coryphantha vogtherriana Werd. & Bödeker, Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 4: 32. 1932.
  • Szinonimák: nincsenek

A(z) Coryphantha vogtherriana szinonimái

  • Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Fotó: Lukoczki Zoltán
  • Sokáig egyhajtású, idősebb korban akár 15 vagy több hajtásból álló, kb. 30 cm átmérőjű csoportot alkot.
  • A hajtások lapított gömb vagy gömb alakúak. Átmérőjük 6–7 cm, magasságuk 4–5 cm, idős példányokon akár 8 cm.
  • Színük szürkészöld, olykor kékes árnyalattal.
  • A hajtáscsúcs kissé benyomott, kevés fehér gyapjút hordoz.
  • A hajtás alsó része a talajszint alatt helyezkedik el, fokozatosan megy át vaskos raktározó karógyökérbe.

Szemölcsök

  • Spirálállásuk aránya 5:8.
  • Magasságuk 10–14 mm, szélességük elérheti a 20 mm-t, hosszúságuk 10–14 mm.
  • Piramis alakúak, fiatalon lekerekített élekkel, később romboid alappal.
  • Felső oldaluk lapos, a talajjal párhuzamos, alsó oldaluk púpos, az élek ferdén vágottak.
  • Teljes hosszúságú szemölcsbarázda csak idős növényeken fejlődik ki, fiatal korban hiányzik vagy nagyon rövid.
  • A növények már a barázda kialakulása előtt virágzóképesek.
  • A barázda végén, az areola közelében esetenként sárga nektármirigy jelenik meg.

Areolák

  • 2–3 mm átmérőjűek.
  • Fiatalon fehér filccel borítottak.
  • Az axillákban eleinte fehér gyapjú található, amely később kihullik; némelyikben vörös nektármirigy válik láthatóvá.

Tövisek

  • Peremtövisek: 5–7 db, egyenesek vagy kissé a hajtás felé görbülők, nagyjából sugaras elrendezésűek. Hosszuk 5–10 mm, ritkán akár 15 mm. Erősek, tűszerűek. Színük fiatalon fehéres szaruszínűtől barnáig változik, később szürkévé válik, gyakran barna csúccsal.
  • Középtövis: 1 db, csak idősebb növényeken jelenik meg. Hossza 5–20 mm, erősebb a peremtöviseknél. Lefelé mutat, egyenes vagy kissé lefelé hajló, ritkán horgas. Töve kissé megvastagodott. Színe barna, később halványszürkére változik.

Generatív test

Virág

  • Szélessége kb. 4 cm, hossza 3,5 cm.
  • A virág tövén sok fehér gyapjú található.
  • A lepellevelek széles lándzsásak, épszélűek.
  • A külső lepelleveleken erős, sötétvörös középcsík fut végig, amely a levél szélességének akár 80%-át is elfoglalhatja.
  • A belső lepellevelek fehérek vagy sárgásak, ritkán finom rózsaszínes középcsíkkal, gyakran vöröses csúccsal.
  • Ivarlevelek: a bibe 5–8 ágú, halványsárga; a porzók mélysárgák.

Termés

  • Zöld, húsos, apró termés.
  • Hossza kb. 8 mm.
  • Tövében fehér gyapjú, csúcsán virágmaradvány található.
  • Magja: világosbarna, kb. 1,2 × 0,8 mm méretű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam, San Luis Potosí város környéke.
  • Élőhely: agyagtalajú fennsíki füves puszták, rövid füvű, lejtős sztyeppek és hegyi sztyepprétek.
  • Dimbes-dombos legelőkön, erózió által létrehozott árkokkal, gyakran termeszdombok közelében.
  • Súlyosan veszélyeztetett faj, elsősorban az erózió és a mezőgazdasági tevékenység miatt.
  • Az élőhelyen előfordul a Mammillaria heyderi is.

Kultúrában tartás

  • Természetes élőhelye alapján semleges vagy kissé bázikus, agyagtartalmú talajban fejlődik.
  • Kultúrában a tapasztalatok szerint biztonságosan tartható a szokásos, porózus talajkeverékben, amely a legtöbb észak-amerikai gömbkaktusz számára megfelelő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

  • Megjelenésében leginkább a Coryphantha maiz-tablasensis fajhoz hasonlít.
  • A virágzóképes korú példányokon megjelenő középtövis alapján azonban könnyen elkülöníthető.

Taxonómia és filogenetika

A fajnak rendkívül csekély az irodalma. Az első leírást követően nem terjedt el a gyűjteményekben, sokáig jóformán ismeretlen maradt. A róla közölt korai fényképek többsége nem fajazonos növényeket ábrázolt.

Egyéb

  • Súlyosan veszélyeztetett, ritka faj.
  • Gyűjteményekben ma is kivételes ritkaságnak számít.

Szerzők

  • Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 725. kártya