Coryphantha vogtherriana

Coryphantha vogtherriana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Coryphantha
Faj	Coryphantha vogtherriana

Tudományos név

Coryphantha vogtherriana Werderm. & Boed. in Monatsschr. Deutsch. Kakteen-Ges. 4: 32, 1932 mp. Sánchez és társai. 2022
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A Coryphantha nemzetségnév az ógörög koryphé = csúcs, tető és anthos = virág szavakból származik, arra utalva, hogy a virágok a hajtáscsúcson vagy annak közelében fejlődnek.
A vogtherriana fajnév Hans Vogtherr német hobbi kaktuszgyűjtő (Berlin) nevét őrzi, aki az első leírás idején élt.

Típuspéldány

Első leírása: Coryphantha vogtherriana Werd. & Bödeker, Monatsschrift der Deutschen Kakteen-Gesellschaft 4: 32. 1932.
Szinonimák: nincsenek

A(z) Coryphantha vogtherriana szinonimái

Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Sokáig egyhajtású, idősebb korban akár 15 vagy több hajtásból álló, kb. 30 cm átmérőjű csoportot alkot.
A hajtások lapított gömb vagy gömb alakúak. Átmérőjük 6–7 cm, magasságuk 4–5 cm, idős példányokon akár 8 cm.
Színük szürkészöld, olykor kékes árnyalattal.
A hajtáscsúcs kissé benyomott, kevés fehér gyapjút hordoz.
A hajtás alsó része a talajszint alatt helyezkedik el, fokozatosan megy át vaskos raktározó karógyökérbe.

Szemölcsök

Spirálállásuk aránya 5:8.
Magasságuk 10–14 mm, szélességük elérheti a 20 mm-t, hosszúságuk 10–14 mm.
Piramis alakúak, fiatalon lekerekített élekkel, később romboid alappal.
Felső oldaluk lapos, a talajjal párhuzamos, alsó oldaluk púpos, az élek ferdén vágottak.
Teljes hosszúságú szemölcsbarázda csak idős növényeken fejlődik ki, fiatal korban hiányzik vagy nagyon rövid.
A növények már a barázda kialakulása előtt virágzóképesek.
A barázda végén, az areola közelében esetenként sárga nektármirigy jelenik meg.

Areolák

2–3 mm átmérőjűek.
Fiatalon fehér filccel borítottak.
Az axillákban eleinte fehér gyapjú található, amely később kihullik; némelyikben vörös nektármirigy válik láthatóvá.

Tövisek

Peremtövisek: 5–7 db, egyenesek vagy kissé a hajtás felé görbülők, nagyjából sugaras elrendezésűek. Hosszuk 5–10 mm, ritkán akár 15 mm. Erősek, tűszerűek. Színük fiatalon fehéres szaruszínűtől barnáig változik, később szürkévé válik, gyakran barna csúccsal.
Középtövis: 1 db, csak idősebb növényeken jelenik meg. Hossza 5–20 mm, erősebb a peremtöviseknél. Lefelé mutat, egyenes vagy kissé lefelé hajló, ritkán horgas. Töve kissé megvastagodott. Színe barna, később halványszürkére változik.

Generatív test

Virág

Szélessége kb. 4 cm, hossza 3,5 cm.
A virág tövén sok fehér gyapjú található.
A lepellevelek széles lándzsásak, épszélűek.
A külső lepelleveleken erős, sötétvörös középcsík fut végig, amely a levél szélességének akár 80%-át is elfoglalhatja.
A belső lepellevelek fehérek vagy sárgásak, ritkán finom rózsaszínes középcsíkkal, gyakran vöröses csúccsal.
Ivarlevelek: a bibe 5–8 ágú, halványsárga; a porzók mélysárgák.

Termés

Zöld, húsos, apró termés.
Hossza kb. 8 mm.
Tövében fehér gyapjú, csúcsán virágmaradvány található.
Magja: világosbarna, kb. 1,2 × 0,8 mm méretű.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, San Luis Potosí állam, San Luis Potosí város környéke.
Élőhely: agyagtalajú fennsíki füves puszták, rövid füvű, lejtős sztyeppek és hegyi sztyepprétek.
Dimbes-dombos legelőkön, erózió által létrehozott árkokkal, gyakran termeszdombok közelében.
Súlyosan veszélyeztetett faj, elsősorban az erózió és a mezőgazdasági tevékenység miatt.
Az élőhelyen előfordul a Mammillaria heyderi is.

Kultúrában tartás

Természetes élőhelye alapján semleges vagy kissé bázikus, agyagtartalmú talajban fejlődik.
Kultúrában a tapasztalatok szerint biztonságosan tartható a szokásos, porózus talajkeverékben, amely a legtöbb észak-amerikai gömbkaktusz számára megfelelő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Megjelenésében leginkább a Coryphantha maiz-tablasensis fajhoz hasonlít.
A virágzóképes korú példányokon megjelenő középtövis alapján azonban könnyen elkülöníthető.

Taxonómia és filogenetika

A fajnak rendkívül csekély az irodalma. Az első leírást követően nem terjedt el a gyűjteményekben, sokáig jóformán ismeretlen maradt. A róla közölt korai fényképek többsége nem fajazonos növényeket ábrázolt.

Egyéb

Súlyosan veszélyeztetett, ritka faj.
Gyűjteményekben ma is kivételes ritkaságnak számít.

Szerzők

Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 725. kártya