Echinocereus longisetus subsp. delaetii

Echinocereus longisetus subsp. delaetii
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus longisetus subsp. delaetii

Tudományos név

• Echinocereus longisetus subsp. delaetii (Gürke) N.P.Taylor, Cactaceae Consensus Initiatives 3: 9. 1997
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög „echinos” = sündisznó és a latin „cereus” = gyertyaszerű szavakból ered, a tövises, hengeres hajtásformára utalva.
• A fajnév („longisetus”) jelentése hosszú sertéjű vagy hosszú szőrű, amely a növényt borító feltűnően hosszú tövisekre utal.
• A delaetii alfajnév Frantz de Laet belga kaktuszkereskedő tiszteletére került megadásra, aki számos mexikói növényt importált Európába.

Típuspéldány

• Típusélőhely: Sierra de la Paila, Parras de la Fuente térségétől északra, Coahuila állam, Mexikó
• Első leírása: Cephalocereus delaetii Gürke néven
• Az aktuális taxonómiai besorolást megadta: N. P. Taylor, 1997

Fotó: Szigetvári József

A(z) Echinocereus longisetus subsp. delaetii szinonimái

• ≡ Cephalocereus delaetii, ≡ Echinocereus delaetii, ≡ Echinocereus longisetus var. delaetii

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Alacsony termetű, sűrűn sarjadzó, párnás növekedésű kaktusz. Idősebb példányai akár 50 hajtásból álló telepeket képezhetnek.

A teljes növénycsoport elérheti:

• magasság: 10–20(–35) cm
• átmérő: akár 90 cm

Az egyes szárak hengeresek, 3–8 cm átmérőjűek, azonban a hosszú, fehér szőrszerű tövisek miatt a szár felszíne szinte teljesen rejtett.

Bordák

17–24 borda figyelhető meg, amelyek gyengén fejlettek és a sűrű töviszet alatt alig különíthetők el.

Areolák

Az areolák sűrűn állók, egymáshoz közel helyezkednek el a bordák mentén.

Tövisek

A nemzetségen belül egyedülálló megjelenésű töviszettel rendelkezik.

• Középtövis és peremtövis: száma legalább 15 vagy több, többségük hosszú, hajlékony, szőrszerű képletté redukálódott
• hossz: 8–10 cm
• szín: fehér vagy barnásfehér
• alak: hullámos vagy csavarodó, hajszálszerű

A hosszú, göndör tövisek a növényt teljesen beborítják, ezért megjelenése a Cephalocereus senilis fajra emlékeztet; emiatt eredetileg ebbe a nemzetségbe sorolták.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtások felső részén jelennek meg, enyhén bókolók.

• hossz: 5,7–10 cm
• átmérő: 5,8–12,5 cm
• szín: rózsaszín vagy halvány bíbor, sárga középrésszel

A magházat hosszú fehér, sörtés töviscsomók fedik.

• Lepellevelek: rózsaszínűek, lándzsás alakúak, akár 55 mm hosszúak
• Ivarlevelek: bibe kb. 12 zöld lebenyből áll

Virágzási idő

Késő tavasszal és kora nyáron virágzik. Kultúrában a virágzás gyakran ritka, a növény nehezen virágoztatható.

Termés

A termés petefészke hosszú fehér, sörtés tövisek között fejlődik, amelyek részben elfedik a termést.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, Coahuila állam (Sierra de la Paila)
• Előfordulás: rendkívül szűk elterjedésű endemikus taxon
• Tengerszint feletti magasság: 1700–2000 m

• Élőhely, éghajlat: Chihuahua-sivatag és piñonfenyő-erdők átmeneti zónája, mészköves lejtőkön.

Gyakran együtt fordul elő többek között: Mammillaria chionocephala, Coryphantha laui, Gymnocactus beguinii és Escobaria zilziana fajokkal.

Kultúrában tartás

Az egyik nehezebben nevelhető Echinocereus.

• nagyon világos, napos fekvést igényel
• kiváló vízáteresztő talaj szükséges
• túlöntözésre rendkívül érzékeny, könnyen rothad
• vegetációs időben visszafogott öntözést kíván

Télen világos, hűvös és teljesen száraz tartás szükséges. Rövid ideig kb. −9 °C hideget elvisel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az Echinocereus longisetus subsp. delaetii az egész nemzetségen belül egyedülálló:

• rendkívül hosszú, göndör, hajszálszerű fehér tövisek,
• a szár teljes elfedése,
• idős korban nagy párnatelepek képzése.

Megjelenése miatt könnyen összetéveszthető az oszlopkaktuszok közé tartozó Cephalocereus senilis fajjal, azonban virágszerkezete egyértelműen az Echinocereus nemzetséghez köti.

Taxonómia és filogenetika

A taxont eredetileg önálló fajként írták le, később az Echinocereus longisetus alfajaként került besorolásra. A longisetus-csoport tagjai közül ez rendelkezik a leghosszabb, leginkább szőrszerű töviszettel.

Egyéb

Spanyol közneve („viejitos”, azaz „kis öregek”) a hosszú fehér „hajra” utaló népi elnevezés. :contentReference[oaicite:13]{index=13}

Szerzők

• Szöveg: —
• Lektorálta: —

Forrás

• LLIFLE – Encyclopedia of Living Forms