Echinocereus websterianus

Echinocereus websterianus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus websterianus

Tudományos név

• Echinocereus websterianus G.E.Linds. in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 19: 153, f. 102–103. 1947 sec. Sánchez & al. 2018
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög „echinos” = sündisznó és a latin „cereus” = gyertyaszerű, oszlopos növény szavak összetétele. A név a nemzetség fajaira jellemző sűrű töviszetre utal. A „cactus” szó ógörög eredetű („kaktos”), eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény köznyelvi megnevezése volt. A szót Linné használta fel az Újvilágban egyre nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban.
• A fajnév személynévből képzett latin alak, amely Webster nevű kaktuszkutató vagy gyűjtő előtt tiszteleg.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Sonora állam, San Pedro Nolasco-sziget környéke
• Első leírása: Cactus and Succulent Journal (Los Angeles) 19: 153. 1947
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: G.E. Lindsay, 1947

Fotó: Szigetvári József

A(z) Echinocereus websterianus szinonimái

• Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen sarjadzó, idősebb korban nagyobb telepeket alkotó kaktusz. A hajtások hengeresek, felállók vagy kissé ívesen hajlók. Színük zöld vagy szürkészöld. A hajtások hossza elérheti a 40–60 cm-t, átmérőjük általában 5–8 cm.

Bordák

A hajtást viszonylag sok, általában 18–24 borda tagolja. A bordák alacsonyak és kissé hullámosak.

Areolák

Az areolák a bordák mentén helyezkednek el, egymástól viszonylag kis távolságra. A fiatal areolák világos színűek és filcesek, később részben csupasszá válhatnak.

Tövisek

• Középtövis: rendszerint 6–8 db, viszonylag rövid, általában legfeljebb 10–15 mm hosszú, színük sárgás vagy barnás
• Peremtövis: 10–14 db, vékonyak, sugarasan állók, sárgás, barnás vagy szürkés színűek

Generatív test

Virág

A virágok nappal nyílnak, tölcsér alakúak. Hosszuk körülbelül 5–7 cm, átmérőjük 3–4 cm.

Színük fehér, halvány rózsaszín vagy rózsaszínes-lilás árnyalatú.

• Lepellevelek: a külsők keskenyebbek, a belsők szélesebbek, gyakran rózsaszínes árnyalatúak
• Ivarlevelek: porzószálak világos színűek, portokok sárgásak, bibeszál világos, a bibe többkaréjú

Termés

A termés gömbölyded vagy tojásdad alakú, húsos bogyó.

• Magja: apró, fekete színű

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Mexikó, elsősorban Sonora állam, különösen a Kaliforniai-öbölben található San Pedro Nolasco-szigeten
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: sziklás hegyoldalakon, vulkáni eredetű kőzeteken, száraz sivatagi élőhelyeken fordul elő. Többnyire alacsony tengerszint feletti magasságban él, rendkívül száraz és meleg éghajlaton.

Kultúrában tartás

Napos vagy világos helyen jól nevelhető. A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényel, de a túlöntözést kerülni kell. Talaja legyen jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag. Télen teljesen szárazon tartandó, hűvös, de fagymentes körülmények között.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hosszú, hengeres hajtásai és a viszonylag rövid, sűrű tövisek különítik el a rokon fajoktól. Morfológiai bélyegei alapján rokonságot mutat az Echinocereus grandis fajjal.

Taxonómia és filogenetika

A fajt G.E. Lindsay írta le 1947-ben. Az Echinocereus nemzetség azon csoportjába tartozik, amelynek tagjai oszlopos hajtásokat fejlesztenek és gyakran telepeket alkotnak.

Egyéb

Természetes élőhelye viszonylag korlátozott területre esik, ezért populációi érzékenyek lehetnek az élőhelyek változásaira.

Szerzők

• Szöveg:
• Kép:
• Lektorálta:

Forrás

• LLIFLE – Encyclopedia of Cacti: Echinocereus websterianus