Pediocactus paradinei

Pediocactus paradinei
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Pediocactus
Faj	Pediocactus paradinei

Tudományos név

• Pediocactus paradinei B.W.Benson in Cact. Succ. J. (Los Angeles) 29(5): 136–137, f. 83–84. 1957 sec. Parfitt & Gibson 2003
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az ógörög pedion szóból származik, jelentése síksági, alföldi kaktusz. Ez arra a téves feltételezésre utal, hogy a nemzetség fajai síkságokon élnek, holott többségük hegyvidéki elterjedésű.
• A fajnév N. A. Paradine nevét őrzi.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Arizona állam (pontos adatok nem ismertek)
• Első leírása: Cactus and Succulent Journal (US) XXIX.: 136–137 (1957)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: B. W. Benson

A(z) Pediocactus paradinei szinonimái

• ≡ Pilocanthus paradinei, ≡ Pediocactus simpsonii var. paradinei

Fotó: Papp László

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Többnyire magányos növény, lapított gömbtől gömb alakú testtel. Magassága 3–7,5 cm, átmérője 2,5–3,8 cm. 8–15 cm hosszú karógyökeret fejleszt, amely gyakran aránytalanul vastag. Testszíne szürkészöldtől fűzöldig változik, erős napfény hatására vöröses elszíneződés (betacianin) jelentkezhet.

Szemölcsök

A bordák szemölcsökből állnak, amelyek csonka kúp alakúak, lekerekített csúccsal, kb. 5 mm hosszúak és 3–5 mm átmérőjűek.

Fotó: Papp László

Areolák

Kör alakúak, a szemölcsök csúcsának oldalán helyezkednek el, fiatalon enyhén gyapjasak.

Tövisek

• Középtövis: 3–6 db, a peremtövisektől nehezen elkülöníthető, fehéres–halványszürke, hajszerű, 8–28(35) mm hosszú
• Peremtövis: 22–33 db, fehér, egyenes vagy enyhén hajlott, 2–5(10) mm hosszú

A fiatal növényeken kezdetben csak peremtövisek fejlődnek, később jelennek meg a középtövisek, majd a tövisek sűrűn beborítják a testet.

Generatív test

Virág

A virágok tavasszal, az előző évi areolákból fejlődnek. 1,9–2,5 cm átmérőjűek, rövid csövűek, tölcsér alakúak, 1,2–2 cm magasak, selymes fényűek.

• Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek, színük világossárga (néha zöldes árnyalattal) vagy halvány rózsaszín rózsaszín középcsíkkal; a külső lepelleveleken barna csík található
• Ivarlevelek:

porzószálak, portokok tojássárgák bibeszál sárgás bibe sárgás vagy halvány zöldesfehér

Termés

Zöldessárga, éréskor vörösesbarna, csupasz, kevés pikkellyel fedett, hengeres, oldalán felrepedő termés, 0,7–1 cm hosszú.

• Magja: fekete, vese alakú, félgömbszerű domborulattal, szemölcsös felszínnel, kb. 2,6 × 2 mm

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: USA, Arizona állam (Coconino és Mohave megye, Kaibab-fennsík)
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: déli lejtőkön, mészköves talajon, fenyves-borókás társulásokban, ürömcserjék és ritkás füvek között, 1500–2100 m magasságban

Kultúrában tartás

Ritka faj, gyakran oltva tartják. Magról is szaporítható, csírázása hideghatással javítható. Tavasszal és ősszel fejlődik, nyáron nyugalmi időszaka van. Saját gyökéren óvatos öntözést igényel, nyugalmi időszakban teljesen szárazon tartandó. Fényigényes, de fiatal korban enyhe árnyékolást igényel. Jó vízáteresztő, enyhén lúgos talajban tartható. Nem önbeporzó.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Kis termetű, magányos növekedésű faj, sűrű, hajszerű tövisekkel és világos színű virágokkal. A Pediocactus simpsonii-től kisebb mérete és eltérő töviszete különíti el.

Taxonómia és filogenetika

A Cactoideae alcsaládba tartozó faj. Korábban több néven is leírták, majd önálló fajként került elfogadásra.

Egyéb

Fokozottan védett, veszélyeztetett faj, a CITES I. függelékében szerepel. Élőhelyén a száraz időszakokban a talajba húzódik. Gyakran kisebb csoportokban él, szubpopulációkban. Természetes társulásai között több kaktuszfaj is megtalálható.

Szerzők

• Szöveg: Papp László alapján átdolgozva
• Kép: Papp László
• Lektorálta: —

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 32. kártya