Kategória:Mandevilla
| Mandevilla Lindley | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Klád | Asterids |
| Klád | Lamiids |
| Rend | Gentianales |
| Család | Apocynaceae |
| Alcsalád | Apocynoideae |
| Nemzetség- csoport |
Mesechiteae |
| Nemzetség | Mandevilla |
Tudományos név
- Mandevilla Lindley (1840)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetség nevét John Lindley 1840-ben Henry John Mandeville (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short) nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonnévből származó toponimikus dedikáció. Quattrocchi (CRC World Dictionary of Plant Names) és Stearn (Botanical Latin) megerősítik, hogy a név tiszteletadás a diplomata botanikai érdemei előtt. Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) rámutat, hogy a korábban különállóként kezelt Dipladenia szinonim név a görög diploos (kettős) és aden (mirigy) szavakból ered, utalva a termő alapi részénél található két mirigyre.
Típus
- Mandevilla suaveolens Lindley; Henry John Mandeville, Argentína (Buenos Aires), 1837.
- Első leírása: Edwards's Botanical Register 26: t. 7. (1840)
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1840
Mandevilla képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
- Dipladenia A. de Candolle (1844)
- Amblyanthera Müller Argoviensis (1860)
- Eriadenia Miers (1878)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A nemzetség fajai fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy ritkábban felálló cserjék. A hajtás vagy szár tekeredő, több méter hosszúságúra is megnőhet, és sérüléskor bőséges tejnedvet bocsát ki. A levelek átellenesek, ritkán örvösek, épszélűek, alakjuk az oválistól a lándzsásig terjedhet, felületük gyakran fényes és bőrnemű. Egyes fajoknál a levelek válla mirigyes. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott (főleg a korábbi Dipladenia néven ismert fajoknál), ami víz- és tápanyag-raktározásra szolgáló szervként funkcionál.
Generatív test
Virág
A virágzat egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A virág nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.
- Takarólevelek: A csésze öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A párta forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a párta csövéhez nőttek; a portokok nyíl alakúak és a bibe feje köré csoportosulnak. A termő két különálló termőlevélből áll, a bibeszál vékony, a bibe jól fejlett.
Termés
Két darab, párhuzamosan álló vagy széttartó, hosszúkás tüszőtermés.
- Magja: Számos, lapított mag, amelynek csúcsán selymes repítőszőr-üstök segíti a széllel való terjedést.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az **Amerikai Egyesült Államok** déli részétől (Florida, Texas) **Mexikón** és **Közép-Amerikán** át egészen **Argentína** északi részéig tart.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.
Kultúrában tartás
A Mandevilla fajok és hibridjeik rendkívül népszerű dísznövények. Meleg, napos fekvést és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, ezért a mérsékelt égövön dézsás növényként tartják őket, és télen 10-15 °C-os, világos helyen kell teleltetni. A növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek, de a pangó vizet nem bírják.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Hasonlíthatnak az Allamanda nemzetségre, de a Mandevilla tüszőtermése nem tüskés. A Dipladenia néven forgalmazott típusok általában bokrosabb növekedésűek és kisebb, fényesebb levelűek, mint a futó Mandevilla típusok, bár rendszertanilag egy nemzetséget alkotnak.
Szukkulens taxonok
A nemzetségen belül több faj mutat szukkulens jelleget, elsősorban a gumósan megvastagodott gyökérzet (kaudex) formájában. Ez a föld alatti víztároló képesség segíti a növényt a szárazabb időszakok túlélésében, különösen a dél-amerikai szavannákról származó fajok esetében.
Taxonómia és filogenetika
Az APG 4 rendszer alapján az Apocynaceae család Apocynoideae alcsaládjába, azon belül a Mesechiteae tribuszba tartozik. A modern molekuláris kutatások (Simões et al., 2010) bebizonyították, hogy a korábban különálló nemzetségeket (pl. Dipladenia, Macrosiphonia) be kell olvasztani a Mandevilla nemzetségbe, mivel a csoport így alkot egyetlen természetes (monofiletikus) egységet. A tribuszon belül a legközelebbi rokonai a Mesechites nemzetség tagjai.
Forrás
- Plants of the World Online (POWO)
- International Plant Names Index (IPNI)
- World Flora Online (WFO)
- Biodiversity Heritage Library (BHL)
- Llifle Encyclopedia of Succulents
- Quattrocchi, U. (2000): CRC World Dictionary of Plant Names.
- Simões, A. O. et al. (2010): Taxonomic Revision of Mandevilla.
Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.