Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Mandevilla

Innen: MKOE wiki
Mandevilla Lindley

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Mesechiteae
Nemzetség Mandevilla

Tudományos név

  • Mandevilla Lindley (1840)
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetség nevét John Lindley 1840-ben Henry John Mandeville (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short) nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonnévből származó toponimikus dedikáció. Quattrocchi (CRC World Dictionary of Plant Names) és Stearn (Botanical Latin) megerősítik, hogy a név tiszteletadás a diplomata botanikai érdemei előtt. Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) rámutat, hogy a korábban különállóként kezelt Dipladenia szinonim név a görög diploos (kettős) és aden (mirigy) szavakból ered, utalva a termő alapi részénél található két mirigyre.

Típus

  • Mandevilla suaveolens Lindley; Henry John Mandeville, Argentína (Buenos Aires), 1837.
  • Első leírása: Edwards's Botanical Register 26: t. 7. (1840)
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1840
Mandevilla képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Dipladenia A. de Candolle (1844)
  • Amblyanthera Müller Argoviensis (1860)
  • Eriadenia Miers (1878)

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A nemzetség fajai fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy ritkábban felálló cserjék. A hajtás vagy szár tekeredő, több méter hosszúságúra is megnőhet, és sérüléskor bőséges tejnedvet bocsát ki. A levelek átellenesek, ritkán örvösek, épszélűek, alakjuk az oválistól a lándzsásig terjedhet, felületük gyakran fényes és bőrnemű. Egyes fajoknál a levelek válla mirigyes. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott (főleg a korábbi Dipladenia néven ismert fajoknál), ami víz- és tápanyag-raktározásra szolgáló szervként funkcionál.

Generatív test

Virág

A virágzat egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A virág nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.

  • Takarólevelek: A csésze öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A párta forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel.
  • Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a párta csövéhez nőttek; a portokok nyíl alakúak és a bibe feje köré csoportosulnak. A termő két különálló termőlevélből áll, a bibeszál vékony, a bibe jól fejlett.

Termés

Két darab, párhuzamosan álló vagy széttartó, hosszúkás tüszőtermés.

  • Magja: Számos, lapított mag, amelynek csúcsán selymes repítőszőr-üstök segíti a széllel való terjedést.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Florida, Texas) Mexikón és Közép-Amerikán át egészen Argentína északi részéig tart.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.

Kultúrában tartás

A Mandevilla fajok és hibridjeik rendkívül népszerű dísznövények. Meleg, napos fekvést és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, ezért a mérsékelt égövön dézsás növényként tartják őket, és télen 10-15 °C-os, világos helyen kell teleltetni. A növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek, de a pangó vizet nem bírják.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hasonlíthatnak az Allamanda nemzetségre, de a Mandevilla tüszőtermése nem tüskés. A Dipladenia néven forgalmazott típusok általában bokrosabb növekedésűek és kisebb, fényesebb levelűek, mint a futó Mandevilla típusok, bár rendszertanilag egy nemzetséget alkotnak.

Szukkulens taxonok

A nemzetségen belül több faj mutat szukkulens jelleget, elsősorban a gumósan megvastagodott gyökérzet (kaudex) formájában. Ez a föld alatti víztároló képesség segíti a növényt a szárazabb időszakok túlélésében, különösen a dél-amerikai szavannákról származó fajok esetében.

Taxonómia és filogenetika

Az APG 4 rendszer alapján az Apocynaceae család Apocynoideae alcsaládjába, azon belül a Mesechiteae tribuszba tartozik. A modern molekuláris kutatások (Simões et al., 2010) bebizonyították, hogy a korábban különálló nemzetségeket (pl. Dipladenia, Macrosiphonia) be kell olvasztani a Mandevilla nemzetségbe, mivel a csoport így alkot egyetlen természetes (monofiletikus) egységet. A tribuszon belül a legközelebbi rokonai a Mesechites nemzetség tagjai.

Forrás

  • Plants of the World Online (POWO)
  • International Plant Names Index (IPNI)
  • World Flora Online (WFO)
  • Biodiversity Heritage Library (BHL)
  • Llifle Encyclopedia of Succulents
  • Quattrocchi, U. (2000): CRC World Dictionary of Plant Names.
  • Simões, A. O. et al. (2010): Taxonomic Revision of Mandevilla.

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.