Kategória:Mandevilla

Mandevilla Lindley
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Apocynoideae
Nemzetség- csoport	Mesechiteae
Nemzetség	Mandevilla

• A nemzetség nevét John Lindley 1840-ben Henry John Mandeville (1773–1861) brit diplomata tiszteletére adta, aki Buenos Aires-i szolgálata alatt elkötelezett növénygyűjtő volt, és számos példányt küldött Angliába. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones, Lewis & Short) nem alkalmazhatók közvetlenül, mivel a név tulajdonnévből származó toponimikus dedikáció. Quattrocchi (CRC World Dictionary of Plant Names) és Stearn (Botanical Latin) megerősítik, hogy a név tiszteletadás a diplomata botanikai érdemei előtt. Genaust (Etymologisches Wörterbuch der botanischen Pflanzennamen) rámutat, hogy a korábban különállóként kezelt Dipladenia szinonim név a görög diploos (kettős) és aden (mirigy) szavakból ered, utalva a termő alapi részénél található két mirigyre.

• Mandevilla suaveolens Lindley; Henry John Mandeville, Argentína (Buenos Aires), 1837.
• Első leírása: Edwards's Botanical Register 26: t. 7. (1840)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: John Lindley, 1840

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Dipladenia A. de Candolle (1844)
• Amblyanthera Müller Argoviensis (1860)
• Eriadenia Miers (1878)

A nemzetség fajai fásodó szárú kúszónövények (liánok) vagy ritkábban felálló cserjék. A hajtás vagy szár tekeredő, több méter hosszúságúra is megnőhet, és sérüléskor bőséges tejnedvet bocsát ki. A levelek átellenesek, ritkán örvösek, épszélűek, alakjuk az oválistól a lándzsásig terjedhet, felületük gyakran fényes és bőrnemű. Egyes fajoknál a levelek válla mirigyes. A gyökérzet gyakran gumósan megvastagodott (főleg a korábbi Dipladenia néven ismert fajoknál), ami víz- és tápanyag-raktározásra szolgáló szervként funkcionál.

A virágzat egyszerű fürt vagy bogernyő, amely a levelek hónaljából vagy a hajtás végén fejlődik. A virág nagy, tölcsér vagy harang alakú, illatos, színe a fehértől a sárgán át a mélyvörösig változhat.

• Takarólevelek: A csésze öt mélyen osztott cimpából áll, tövénél mirigyekkel. A párta forrt, tölcséres csővel és öt, a bimbóban egymásra boruló sziromlevéllel.
• Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a párta csövéhez nőttek; a portokok nyíl alakúak és a bibe feje köré csoportosulnak. A termő két különálló termőlevélből áll, a bibeszál vékony, a bibe jól fejlett.

Két darab, párhuzamosan álló vagy széttartó, hosszúkás tüszőtermés.

• Magja: Számos, lapított mag, amelynek csúcsán selymes repítőszőr-üstök segíti a széllel való terjedést.

• Földrajzi elterjedés: A nemzetség a Neotrópusokon honos, elterjedési területe az Amerikai Egyesült Államok déli részétől (Florida, Texas) Mexikón és Közép-Amerikán át egészen Argentína északi részéig tart.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Trópusi és szubtrópusi erdőkben, cserjésekben élnek. Fényigényesek, gyakran a lombkoronaszintig kúsznak fel, de sziklás területeken és szavannákon is előfordulnak.

A Mandevilla fajok és hibridjeik rendkívül népszerű dísznövények. Meleg, napos fekvést és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, ezért a mérsékelt égövön dézsás növényként tartják őket, és télen 10-15 °C-os, világos helyen kell teleltetni. A növekedési időszakban rendszeres öntözést és tápoldatozást igényelnek, de a pangó vizet nem bírják.

Hasonlíthatnak az Allamanda nemzetségre, de a Mandevilla tüszőtermése nem tüskés. A Dipladenia néven forgalmazott típusok általában bokrosabb növekedésűek és kisebb, fényesebb levelűek, mint a futó Mandevilla típusok, bár rendszertanilag egy nemzetséget alkotnak.

A nemzetségen belül több faj mutat szukkulens jelleget, elsősorban a gumósan megvastagodott gyökérzet (kaudex) formájában. Ez a föld alatti víztároló képesség segíti a növényt a szárazabb időszakok túlélésében, különösen a dél-amerikai szavannákról származó fajok esetében.

Az APG 4 rendszer alapján az Apocynaceae család Apocynoideae alcsaládjába, azon belül a Mesechiteae tribuszba tartozik. A modern molekuláris kutatások (Simões et al., 2010) bebizonyították, hogy a korábban különálló nemzetségeket (pl. Dipladenia, Macrosiphonia) be kell olvasztani a Mandevilla nemzetségbe, mivel a csoport így alkot egyetlen természetes (monofiletikus) egységet. A tribuszon belül a legközelebbi rokonai a Mesechites nemzetség tagjai.

• Plants of the World Online (POWO)
• International Plant Names Index (IPNI)
• World Flora Online (WFO)
• Biodiversity Heritage Library (BHL)
• Llifle Encyclopedia of Succulents
• Quattrocchi, U. (2000): CRC World Dictionary of Plant Names.
• Simões, A. O. et al. (2010): Taxonomic Revision of Mandevilla.