Ugrás a tartalomhoz

Kategória:Wrightieae

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. március 22., 16:34-kor történt szerkesztése után volt.
Wrightieae

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Klád Asterids
Klád Lamiids
Rend Gentianales
Család Apocynaceae
Alcsalád Apocynoideae
Nemzetség-
csoport
Wrightieae

Tudományos név

  • Wrightieae (G. Don) Sargent, 1841
    elfogadott, érvényes név


A név eredete, etimológia

  • A taxon neve a Wrightia nemzetségen alapul, amelyet Robert Brown nevesített William Wright (1735–1819) skót orvos és botanikus tiszteletére, aki jelentős flórakutatásokat végzett Jamaicában. A név a latin Wrightia nemzetségnévből és a növénytani nemzetségcsoportok (tribuszok) képzésére szolgáló -eae végződésből tevődik össze.

Típus

  • Wrightia Robert Brown; Gyűjtő: William Wright, Jamaica, Herbarium of the Natural History Museum (BM).
  • Első leírása: George Don írta le először Wrightieae néven a A General History of the Dichlamydeous Plants 4. kötetében, 1837-es (publikálva 1838) munkájában, mint alcsoportot.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Charles Sprague Sargent, 1841.
Wrightia képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Nerieae Baillon

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A tribuszba tartozó fajok többnyire fás szárú növények, cserjék vagy fák. Szöveteikben bőségesen található fehéres, tejnedvű latex. Leveleik tagolatlanok, épszélűek, általában keresztben átellenes állásúak (folia opposita). A levélnyelek tövénél gyakran apró mirigyek (glandulae) figyelhetők meg.

Generatív test

Virág

A virágzat általában álernyő (cyme), amely végálló vagy honalji helyzetű. A virágok hímnősek, aktinomorf szimmetriájúak. A párta (corolla) forrt, tölcsér vagy tányér alakú, a torkában gyakran találhatók mellékpárta-függelékek (corona). A porzók (stamina) a párta csövére nőttek, a portokok (antherae) gyakran nyíl alakúak és szorosan a bibére tapadnak, de nem nőnek hozzá teljesen.

Termés

A termés általában két hosszúkás, szétnyíló tüszőtermés (folliculus).

  • Magja: A magvak számosak, gyakran hosszúkásak, és az egyik végükön selymes szőrüstök (coma) található, amely a széllel való terjedést (anemochoria) segíti.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: A tribusz képviselői főként az óvilági trópusokon és szubtrópusokon terjedtek el. Megtalálhatók Afrika trópusi területein, Ázsia déli és délkeleti részein (különösen India, Indonézia, Fülöp-szigetek), valamint Ausztrália északi területein.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban trópusi esőerdőkben, monszunerdőkben és szárazabb cserjésekben fordulnak elő. Kedvelik a meleg, fagymentes éghajlatot és a jó vízelvezetésű talajokat.

Szukkulens taxonok

A Wrightieae tribuszon belül a szukkulencia nem jellemző alapvető tulajdonság, szemben az Apocynaceae család más alcsaládjaival (pl. Asclepiadoideae). A növények elsősorban mezofita vagy xerofita fás szárúak, a víztároló szövetek fejlődése minimális, inkább a szárazságtűrő lombhullató jelleg dominál egyes fajoknál.

Taxonómia és filogenetika

Az APG IV rendszer szerint a Wrightieae a Gentianales rendbe, az Apocynaceae (meténgfélék) családjába és az Apocynoideae alcsaládba tartozik. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok megerősítették, hogy a tribusz egy monofiletikus egységet alkot az alcsaládon belül. A csoportba tartozó legfontosabb nemzetségek: Wrightia, Pleiocereas, Stephanostema.

Forrás

Ebben a kategóriában pillanatnyilag egyetlen lap vagy médiafájl sem szerepel.