Gymnocalycium intertextum

Gymnocalycium intertextum
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Gymnocalycium ochoterenae
Rendszertani besorolás
Faj	Gymnocalycium intertextum

Gymnocalycium ochoterenae
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium ochoterenae

Tudományos név

Gymnocalycium ochoterenae Backeb., Kaktus-ABC: 293, 417. 1936 ["1935"] sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név
Gymnocalycium intertextum Backeb. ex H.Till in Kakteen And. Sukk. 38: 191. 1987
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév az ógörög „gymnos” = meztelen, csupasz és „calyx” = kehely szavakból származik, és a virágcső, a magház, valamint az alatta lévő rész szőrtelen, tövistelen mivoltára utal.
Az elfogadott faj neve egy úgynevezett eponima, azaz egy személy tiszteletére választott elnevezés. A fajt Isaac Ochoterena (1885–1950) tiszteletére nevezték el, aki neves mexikói biológus, botanikus és szövettanász volt, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) Biológiai Intézetének alapítója és igazgatója. Bár a növény Argentínában őshonos, a leírók gyakran neveztek el fajokat a kor meghatározó botanikusairól, függetlenül azok nemzetiségétől. A nyelvtani végződés, az -ae a latin genitivus (birtokos eset) nőnemű alakja, de a botanikai latinban gyakran használták férfinevekhez is, ha azok -a betűre végződtek (Ochoterena -> Ochoterenae), jelentése tehát: „Ochoterena-féle” vagy „Ochoterenáé”.
A másik fajnév újkori latin szóképzés, jelentése: közészőtt, összefonódott, a tövisek összefonódottságára utal.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Fechser gyűjtése, Uhlig katalógusszám: U 2176
Első leírása: Backeberg: Kakteenlexikon: 169, 1966 (Gymnocalycium intertextum nom. inval.)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Curt Backeberg 1936

A(z) Gymnocalycium ochoterenae szinonimái

(A(z) Gymnocalycium intertextum a(z) Gymnocalycium ochoterenae szinonimája)*

≡ Gymnocalycium ochoterenae subsp. ochoterenae
= Gymnocalycium ochoterenae var. cinereum
= Gymnocalycium vatteri, ≡ Gymnocalycium ochoterenae subsp. vatteri
= Gymnocalycium ochoterenae var. polygonum
= Gymnocalycium intertextum, ≡ Gymnocalycium bodenbenderianum subsp. intertextum
= Gymnocalycium ochoterenae subsp. herbsthoferianum
= Gymnocalycium ochoterenae var. scoparium
= Gymnocalycium ochoterenae var. altautinense, ≡ Gymnocalycium vatteri var. altautinense
= Gymnocalycium intertextum f. moserianum
− Gymnocalycium moserianum
− Gymnocalycium ochoterenae var. tenuispinum
− Gymnocalycium ochoterenae var. variispinum

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Pozsgás hajtása félgömb alakú, lapított, nem sarjadó, kb. 110 mm átmérőjű és 45–50 mm magas, néha nagyobb is lehet. Idős korban majdnem gömb alakúvá válik, ilyenkor 78–85 mm magas. Színe szürkészöld. Gyökérzete legtöbbször rövid karógyökér.

Szemölcsök

Bordáinak száma 11–13 (–15), a növény alján kb. 25 mm, a csúcshoz közel 18 mm szélesek és 13 mm magasak. A bordák egyenes vagy kissé ferde lefutásúak, hullámformájú mély hosszbarázdák által áll alakú, kb. 2 cm-es dudorokra tagoltak.

Areolák

Az areolák 15–16 mm távolságra helyezkednek el, fiatalon fehéres gyapjúfilcesek, később kopaszodnak. Hosszúkás-ovális alakúak, a szárba bemélyedve ülnek, hosszuk akár 7 mm, szélességük 2–2,5 mm.

Tövisek

Középtövis: általában nincs, ritkán 1 db
Peremtövis: 5–7 db, összefonódók, görbék, ritkán egyenesek

A tövisek kissé lapított keresztmetszetűek, érdesek. Színük piszkosszürke, barnásszürke, világosbarna, rózsabarna vagy sötétbarna. Egyenlőtlen hosszúságúak; az alsó párok a leghosszabbak (kb. 31 mm), a felsők rövidebbek. A növényre simulnak vagy elállók, a csúcsnál gyakran összefonódnak.

Generatív test

Virág

Lepellevelek: három sorban állnak; külsők lapát alakúak, 35–38 mm hosszúak, 8–9 mm szélesek, fehérek; belsők lándzsa alakúak, 30–35 mm hosszúak, 7–8 mm szélesek; legbelsők hegyes lándzsásak, 19–23 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek; tövük enyhén rózsaszínű
Ivarlevelek: porzószálak vékonyak, világoszöldek, alsó 2–3 kör a bibére ráfekszik; portokok kicsik, majdnem kerekdedek, fehérek; pollen világossárga; bibeszál kb. 15 mm hosszú, 3 mm vastag, zöldesfehér; bibe 14–16 ágú

A virágok tölcséres alakúak, fehérek, a torok enyhén kékesvöröses rózsaszínű. Teljes nyíláskor kb. 72 mm hosszúak és átmérőjűek. A pericarpellum 28–37 mm hosszú, 8–12 mm átmérőjű, zöldessárgásfehér, vörösesbarna közepű pikkelyekkel.

Termés

Termése orsó alakú, kb. 15 mm hosszú és 10 mm széles.

Magja: fényes, sima, sötét barnásvörös, kb. 0,8 mm hosszú és 0,9 mm széles, alján nagy szivacsos szegéllyel

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány, Sierra de la Higuera (700 m), Sierra de Serrezuela (500 m)
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: ritkás, főként pázsitfűfélékkel borított sziklagyepekben, sekély, kőzettörmelékes talajon, vulkáni alapkőzeten él

Kultúrában tartás

Télen nyugalomban alkalomszerűen a -7 °C-ot is elviseli. Nyáron enyhén árnyékolva tartandó, a nemzetség többi fajához hasonlóan.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A tövisek összefonódottsága és kusza megjelenése jól megkülönböztethető bélyeg.

Taxonómia és filogenetika

A taxont ma már nem ismerik el önálló fajként. Korábban a Gymnocalycium bodenbenderianum alfajának tartották, a Hunt-féle The New Cactus Lexicon pedig a Gymnocalycium ochoterenae fajhoz sorolja, mint jól elkülöníthető formát.

Egyéb

Fechser gyűjtötte be a taxont és küldte Uhlig-nak valamint Backeberg-nek.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Kép: Bodor János (1.), Holló László (2.)
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 302. kártya