Matucana haynei subsp. herzogiana

Matucana haynei subsp. herzogiana
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Trichocereinae
Nemzetség	Matucana
Faj	Matucana haynei
Alfaj	Matucana haynei subsp. herzogiana

Tudományos név

Matucana haynei subsp. herzogiana (Backeb.) Mottram in Cactaceae Consensus Init. 3: 11. 1997 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Peruban, Limától mintegy 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét, amely Lima közigazgatási területéhez tartozik. A város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
A fajnév Friedrich G. Hayne (1763–1832) berlini német botanikus és gyógyszerész neve előtt tiszteleg.
Az alfaj a német mohakutató botanikus, Theodor C. J. Herzog (1880–1961) müncheni professzor nevét viseli, aki 1907 és 1912 között Bolíviában kutatott.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Backeberg által leírt anyag alapján (Bolívia/Peru határvidéki gyűjtésekből származó kultúrpéldányok is szerepelnek)
Első leírása: National Cactus and Succulent Journal 11: 71 (1956)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Mottram (1997)

A(z) Matucana haynei subsp. herzogiana szinonimái

≡ Matucana herzogiana
= Matucana blancii, ≡ Borzicactus haynei var. blancii
= Matucana blancii var. nigriarmata
= Matucana yanganucensis
= Matucana yanganucensis var. albispina
= Matucana yanganucensis var. fuscispina
= Matucana yanganucensis var. parviflora
= Matucana yanganucensis var. salmonea
= Matucana yanganucensis var. longistyla
= Matucana yanganucensis var. suberecta
= Matucana crinifera, ≡ Matucana haynei subsp. crinifera
= Matucana megalantha, ≡ Borzicactus aurantiacus var. megalantha
= Matucana yanganucensis var. setosa

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Általában magányos növény, esetenként sokhajtású csoportokat képez. Hajtásai gömb vagy rövid henger alakúak, átmérőjük nem haladja meg a 7 cm-t, magasságuk ritkán nagyobb 10 cm-nél. Színük zöld, de a sűrű tövisborítás miatt ez gyakran alig látható.

Bordák

Bordái erősen lekerekítettek, dudorokra tagoltak.

Areolák

Az areolák közel állnak egymáshoz, fiatalon bőséges fehér gyapjú fedi őket, később teljesen csupaszok.

Tövisek

Tövisei változatosak, számuk kisebb, mint a típusformánál.
Színük fehértől világosbarnáig változik, idősebb korban megszürkülnek.
Peremtövisek: sugarasan szétállók, kisebb-nagyobb mértékben hajlottak, vékonyak, serteszerűek.
Középtövis: általában 1 db, de hiányozhat vagy akár 2 db is lehet.

Virág

Virágai a hajtáscsúcson fejlődnek, sötét karmazsinvörös színűek.

Hossza kb. 7 cm, szélessége 2,5–3,5 cm
Kétoldali részarányú (zygomorf)
Virágcső vékony és hosszú
Magház és cső kevés apró, tojásdad pikkelyt visel, axillái csupaszok
Lepellevelek hegyesek, karmazsinvörösek
Porzószálak fényes kárminvörösek, portokok sárgák
Bibeszál kárminvörös, bibe zöldes

Termés

Apró, gömbölyű vagy bunkó alakú termések.

Szín: világos vöröseszöld
Hossz: kb. 1 cm

Mag

Méret: 1,0–1,7 × 1,2–1,9 × 0,7–1,1 mm
Alak: sapka alakú
Szín: szürkésfekete

Elterjedés és élőhely

Cordillera Negra, Peru, kb. 3200 m tengerszint feletti magasságban.

Magas hegyoldalak
Ritkás vagy sűrűbb pázsitfüves sziklagyepek
Mohák és zuzmók között
Félcserjék és alacsony lombhullató cserjék alatt
Sziklarepedésekben, vulkanikus és magmatikus kőzeten

Kultúrában tartás

Tartása nem nehéz, de virágzásra nehezen bírható, mint a legtöbb haynei-rokon forma.

Magashegyi faj, a kánikulai meleget rosszul tűri
Nyáron inkább szabadban tartandó, teljes napfényben
Bőséges öntözést igényel a vegetációs időszakban
Talaja savanyú, ásványi összetételű legyen
Télen akár fagypont körüli hőmérsékleten is tartható, ha száraz
Virágzás: május második fele

Egyéb

A Matucana haynei subsp. herzogiana a szélesen elterjedt és változékony faj földrajzilag elkülönülő alakja.

Korábban több változatot önálló fajként írtak le, de ma ezek többségét egy fajon belüli variabilitásnak tekintik. Alfaji rangot a herzogiana, a hystix és a myriacantha kapott.

A subsp. herzogiana kisebb hajtásmérettel, változékonyan hajlott sörteszerű peremtövisekkel és eltérő középtövis-számmal különíthető el a típustól.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 666. kártya