Matucana madisoniorum
| Matucana madisoniorum | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana madisoniorum |
 
| |
Tudományos név
- Matucana madisoniorum (Hutchison) G.D.Rowley in Repert. Pl. Succ. 22: 10. 1973 sec. Hunt 2016
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a Peruban, Limától 80 km-re keletre fekvő Matucana városáról kapta nevét. E város környéke a nemzetség típusfajának, a Matucana haynei-nek az élőhelye.
- A fajnév Marshall P. Madison amerikai ügyvéd és felesége, Elena Eyre Madison előtt tiszteleg, akik létrehozták a kaliforniai Berkeley Egyetem botanikus kertjét támogató Madison-alapítványt az 1800-as évek végén.
Típuspéldány
- Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Peru, Amazonas tartomány, Nazareth falu környéke, 1957
- Első leírása: Hutchison in Cact. Succ. J. (USA) 35(6): 167 (1963), mint Borzicactus madisoniorum
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rowley 1971
A(z) Matucana madisoniorum szinonimái
- ≡ Borzicactus madisoniorum, ≡ Submatucana madisoniorum, ≡ Eomatucana madisoniorum, ≡ Anhaloniopsis madisoniorum, ≡ Loxanthocereus madisoniorum, − Loxanthocereus madisonorum
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Hajtásainak színe tompa szürkészöld, alakja lapított gömbtől a tömzsi oszlopig terjed. Az idős példányok legfeljebb 15 cm magasak, kultúrában akár 30 cm-esek is lehetnek, szélességük kb. 10 cm. Töve körül olykor gyengén sarjad.
Gyökere rövid, vastag karógyökér.
Szemölcsök
7–12 bordája nagyon lapos, széles, egyenes lefutású, keresztirányú vágatokkal tagolt.
Areolák
Az areolák 10–20 mm-re állnak egymástól, alakjuk kerek vagy ovális, színük fehéres vagy szürke.
Tövisek
- Tövisek száma: areolánként 0–5 db
- Hosszúság: akár 30–40 mm
- Színük: sötétbarna vagy feketés, tövük okkersárga
A tövisek a növénytől könnyen leválnak. Gyűjteményekben gyakoriak a teljesen tövistelen példányok, de a legtöbb formánál csak a fiatalabb areolák viselnek töviseket, amelyek később lehullnak.
Generatív test
Virág
A virág 8–10 cm hosszú, 4–5,5 cm széles, színe narancsvörös. A kereskedelemben fehér virágú forma is ismert.
A virágcső keskeny tölcsér alakú, tövénél kb. 6 mm széles, felületén fehér vagy barnás szőrökkel. A nektárkamra nyitott.
- Porzószálak: bíborszínűek
- Portokok: sárgák
- Bibeszál: felső része rózsaszín, alsó része sárgás
- Bibeágak: kb. 8 db, sárga színűek, 3 mm hosszúak
Termés
A termés gömbölyű, kb. 2 cm átmérőjű, rövid bolyhos szőrzet borítja.
- Magja: viszonylag nagy, kb. 1,3 × 2 mm, fényes sötétbarna
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru, Amazonas tartomány, a Marañón folyó keleti partvidéke, Bagua falutól északkeletre
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: 400–1000 m tengerszint feletti magasságban, meredek homokkősziklákon él. Kísérő növényei között megtalálható a Peperomia dolabriformis, Deuteroconia longipetala, Melocactus bellavistensis és Armatocereus rauchii
Kultúrában tartás
Lassan növő faj, mérete idős korában sem nagy. Tartása viszonylag könnyű.
Virágzása a nyári hónapokra és kora őszre esik, rendszerint több hullámban. Vegetációs időszakban napos helyet és mérsékelt öntözést igényel.
Télen teljesen szárazon tartandó. Rövid ideig néhány fokos fagyot elvisel, de ajánlott kb. 10 °C körüli teleltetés. Talaja jó vízáteresztő és ásványi anyagokban gazdag legyen.
Magról jól szaporítható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A fajra jellemző a lapos bordázat, a gyakran hiányzó vagy lehulló töviszet, valamint a nagy méretű narancsvörös virág.
Taxonómia és filogenetika
Donald és Lau 1971-ben leírt egy taxont Matucana madisoniorum var. pujupatii néven. Ez morfológiailag inkább a Matucana paucicostata fajra hasonlít, magjának jellemzői alapján azonban közelebb áll a Matucana madisoniorum-hoz. Bregman 1988-ban faji rangra emelte Matucana pujupatii néven, amelyet a jelenlegi rendszertan is elfogad.
Egyéb
A gyűjteményekben gyakran előfordulnak teljesen tövistelen formák. Egyes alakok csak fiatal korban viselnek töviseket, amelyek később lehullnak.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 331. kártya