Matucana pujupatii
| Matucana pujupatii | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana pujupatii |
 
| |
| Matucana madisoniorum var. pujupatii | |
|---|---|
 Taxonómiai (heterotipikus) szinonima. Az érvényes leírást lásd itt: Matucana pujupatii | |
| Rendszertani besorolás | |
| Faj | Matucana madisoniorum var. pujupatii |
Tudományos név
- Matucana pujupatii (Donald & A.B.Lau) Bregmann in Willdenowia 17: 179. 1988. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név - Matucana madisoniorum var. pujupatii Donald & Lau 1971
szinonima név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Matucana a perui Lima közelében található Matucana város nevéből származik, amely a növények egyik természetes lelőhelyének központja.
- A specifikus jelző, a pujupatii, Pujupat Shushui (vagy Shushui Pujupat) tiszteletére lett választva, aki egy perui aguaruna (avadzsún) indián volt, és segítette a botanikusokat a növény felfedezésében az Esőerdő-régióban. A latin szuffixum -ii a személynév genitívuszi alakja, jelentése: „Pujupaté”.
Típus
- Matucana pujupatii; Lau Alfred Bernhard (Lau 119), Peru, Amazonas, Bagua, Rio Marañón völgye, 1968.
- Első leírása: Donald John Donald és Lau Alfred Bernhard írták le 1971-ben a National Cactus and Succulent Journal-ban, mint Matucana madisoniorum var. pujupatii.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Bregman Rob 1988-ban emelte faji rangra.
Matucana pujupatii képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Matucana pujupatii szinonimái
- ≡ Borzicactus madisoniorum var. pujupatii, ≡ Matucana madisoniorum var. pujupatii
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény szára magányos, kezdetben gömbölyded, később kissé megnyúlt, tompa kékeszöld színű, átmérője elérheti a 10–12 cm-t. A hajtás alig vagy egyáltalán nem sarjad. A bordák száma 10–12, szélesek, alacsonyak, lapított szemölcsökre tagolódnak. Az areolák oválisak, fehéres-szürkés nemezzel borítottak. A tövisek száma kevés, gyakran csak a fiatal növényeken vagy a csúcs közelében láthatók, később lehullanak; a peremtövis és a középtövis nehezen különíthető el. A tövisek hajlottak, barnásak, majd szürkülnek. A gyökérzet répaszerűen megvastagodott főgyökér.
Generatív test
Virág
A virág tölcsér alakú, zigomorf (részarányos), 7–10 cm hosszú és 4–7 cm átmérőjű, színe az élénkvöröstől a narancsvörösig terjed.
- Takarólevelek: A külső lepellevél hegyes, sötétebb vörös, a belső lepellevél szélesebb, fényes narancsvörös.
- Ivarlevelek: A porzószálak vörösesek vagy lilásak, a portokok sárgák. A termő alsó állású, a bibeszál hosszú, fehéres, a bibe 5-6 ágú, zöldes.
Termés
Ovoid vagy gömbölyded, éretten barnásvörös, szárazra érő, pikkelyekkel borított bogyótermés.
- Magja: Sapkás alakú, matt fekete, finoman szemcsézett felületű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru északi részén, Amazonas megyében, a Rio Marañón völgyében, Bagua közelében honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Meredek, sziklás lejtőkön él 450–600 m tengerszint feletti magasságban.
- Trópusi lombhullató szárazerdők és bozótok lakója.
- Litofiton életmódot folytat a völgyek forró, arid mikroklímájú pontjain.
Kultúrában tartás
Kultúrában lassú növekedésű, érzékeny a túlöntözésre a répaszerű gyökere miatt, ezért jó vízáteresztő, ásványi alapú talajt igényel. Fényigényes, de a tűző naptól védeni kell a perui ködös élőhelyhez hasonlóan. Teleltetése szárazon, minimum 10 °C-on ajánlott. Szaporítása elsősorban magról történik.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Matucana pujupatii morfológiailag erősen hasonlít a Matucana paucicostata fajra, különösen a bordák szerkezete és a tövisezettség tekintetében. Azonban a magjainak morfológiája (a hilum-mikropiláris régió szerkezete) alapján a Matucana madisoniorum közvetlen rokona. Utóbbitól a határozottabb bordázottság és a tartósabb, erősebb tövisezettség különíti el.
Taxonómia és filogenetika
A Matucana pujupatii rendszertani helyzete vitatott volt: Donald John Donald és Lau Alfred Bernhard eredetileg a Matucana madisoniorum változataként írta le 1971-ben. A molekuláris genetikai vizsgálatok és a magmorfológiai elemzések (melyeket Bregman Rob végzett) igazolták, hogy bár közeli rokona a Matucana madisoniorum-nak, önálló evolúciós egységet képvisel. A molekuláris adatok alapján a nemzetségen belül a "északi csoportba" tartozik.