Matucana aurantiaca subsp. fruticosa
| Matucana aurantiaca subsp. fruticosa | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Cereeae |
| Alnemzetség-csoport | Trichocereinae |
| Nemzetség | Matucana |
| Faj | Matucana aurantiaca |
| Alfaj | Matucana aurantiaca subsp. fruticosa |
Tudományos név
- Matucana aurantiaca subsp. fruticosa (F.Ritter) Mottram in Cactaceae Syst. Init. 14: 17. 2002. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, a Matucana a perui Lima közelében fekvő Matucana város nevére utal.
- Az alfaj neve, a fruticosa a latin frutex (cserje, bokor) szóból származik, a fruticosus (cserjés, bokrosodó) melléknév nőnemű alakja. Az elnevezés a növény növekedési formájára utal, mivel ez a taxon a nemzetség más tagjaival ellentétben hajlamos az erős sarjadásra és csoportképzésre.
Típus
- Matucana aurantiaca subsp. fruticosa; Friedrich Ritter (FR 653), Peru, Cajamarca, San Juan, 1958.
- Első leírása: Friedrich Ritter írta le 1966-ban a "Succulenta" folyóiratban Matucana fruticosa néven.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roy Mottram 1958-ban (megjegyzés: a publikációs dátumok és kombinációk a POWO szerint korrigálva).
Matucana aurantiaca subsp. fruticosa képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Matucana aurantiaca subsp. fruticosa szinonimái
- ≡ Matucana fruticosa, ≡ Borzicactus fruticosus
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A hajtás erősen sarjadó, nagy, sűrű csoportokat alkot. A szár rövid, hengeres, felálló, 10–15 cm magas és 3–6 cm átmérőjű, színe sötétzöld. A bordák száma 15–21, alacsonyak, szemölcsökre tagoltak. Az areolák kerekdedek, fehéres nemezzel borítottak. A tövisek sárgásak vagy barnásak, hegyük sötétebb; a peremtövis 5–10 darab, 5–10 mm hosszú, a középtövis 1–3 darab, erősebb, akár 20–40 mm hosszú is lehet. A gyökérzet rostos, nem képez répaszerű megvastagodást.
Generatív test
Virág
A virág tölcséres, enyhén zigomorf, 7–9 cm hosszú és 4–5 cm átmérőjű, színe aranysárga vagy narancssárga.
- Takarólevelek: A lepellevél lándzsás, a külső lepellevél sötétebb árnyalatú, a belső lepellevél fényes aranysárga.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, a portokok krémszínűek. A bibeszál és a bibe sárgásvörös.
Termés
Kicsi, gömbölyded, éretten zöldes-barnás bogyó.
- Magja: Fekete, matt, finoman szemcsézett.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Peru északi részén, Cajamarca megyében honos.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
- Magaslati régiókban, 1800–2100 m tengerszint feletti magasságban él.
- Sziklás gyepekben és bokros területeken fordul elő.
- Litofiton módon, sziklák repedéseiben vagy köves talajon telepszik meg.
Kultúrában tartás
Kultúrában hálás növény, a többi Matucana fajhoz képest kevésbé érzékeny a gyökérrothadásra a rostos gyökérzete miatt. Jó vízáteresztő talajt és sok fényt igényel. A növekedési időszakban rendszeres öntözést, télen teljesen száraz és hűvös (5–10 °C) körülményeket igényel a virágzáshoz.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Matucana aurantiaca típusalfajától leginkább az erőteljes sarjadási hajlama és a karcsúbb, hengeresebb szárai különböztetik meg. Virága hasonlít a subsp. hastifera virágához, de tövisezete kevésbé sűrű és rugalmasabb.
Taxonómia és filogenetika
A taxonómiai kutatások a korábban önálló fajként leírt Matucana fruticosa-t a Matucana aurantiaca szélesebb körű fajfogalmába sorolták be alfaji rangon. A molekuláris adatok azt mutatják, hogy a Cajamarca környéki populációk szoros filogenetikai egységet alkotnak, ahol az izoláció miatt alakultak ki a morfológiai különbségek.