Melocactus salvadorensis

Melocactus salvadorensis
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Cereinae
Nemzetség	Melocactus
Faj	Melocactus salvadorensis

Tudományos név

Melocactus salvadorensis Werderm. in Notizbl. Bot. Gart. Berlin-Dahlem 12: 228. 1934 sec. Zappi & Taylor 2020+
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév latin-ógörög szóösszetétel. A „melon” szó jelentése dinnye. A „kaktos” szót eredetileg egy bogáncs-szerű szúrós növény, más vélemény szerint az articsóka köznyelvi megnevezésére használták. A szót Linné használta fel az Újvilágban mind nagyobb számban felfedezett kaktuszok egyik nemzetségneveként 1753-ban. Ma önállóan a növénycsalád viseli a nevet. A nemzetségnév jelentése ezek alapján: dinnyekaktusz. A nemzetségbe tartozó fajok méretét és alakját jellemzi a név.
A fajnév a brazíliai Bahía szövetségi állam fővárosának, Salvadornak a nevét viseli.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Werdermann Ipirá és Bananeiras településeket jelölte meg (Brazília, Bahía állam)
Első leírása: Notizbl. Bot. Gart. Berlin-Dahlem 12: 228. 1934.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Werdermann 1934

A(z) Melocactus salvadorensis szinonimái

Nincsenek szinonimák.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyedül álló hajtása csúcsos gömbszerű, vagy kissé lapított, 12–20 cm magas és 12–25 cm széles lehet. Színe szürkéskék, zöld, vagy kékeszöld.

Bordák, szemölcsök

Bordáinak száma 8–14, legfeljebb 3 cm magasak és akár 5 cm szélesek is lehetnek, élesek, háromszög keresztmetszetűek.

Areolák

Egymástól 2–3 cm távolságra állnak, 5–8 mm-esek.

Tövisek

Középtövis: 1–4 db, 1,5–3 cm hosszú
Peremtövis: 7–10 db, a legalsó 2–4,6 cm, a többi rövidebb

Tövisei szaruszínűek vagy vörösesbarnák, fiatalon szürkés árnyalattal.

Generatív test

Cephalium

Vöröses sörtékből és kevés szürkésfehér gyapjúból áll, idős korára 15 cm magas és 6–10 cm átmérőjű lehet.

Virág

Virág: élénk bíborszínű, 2,5 cm hosszú és 1,2 cm széles, gyakran alig nyúlik ki a cephaliumból

Termés

Lilás színű, 1,7 cm hosszú és 6–9 mm átmérőjű.

Mag

1–1,3 mm-es, felülete érdes, feketés.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Brazília, Bahía állam (Ipirá és Bananeiras környéke)
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: caatinga (félsivatagos) területek, cserjés vagy fél lombhullató növényzet, 600–700 m tengerszint feletti magasságban; gneisz- vagy gránitsziklákon, köves talajon él

Kultúrában tartás

Lassan növő faj. Ásványi anyagokban gazdag, jó vízáteresztő, lehetőleg gránitalapú közegben fejlődik jól. Napos, de nem egész nap tűző napos helyet igényel. A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, alkalmanként bőségesebb áztatással.

Teleltetésnél a 5–10 °C-os tartás nem feltétlenül ideális, inkább 15 °C körüli, világos helyen tartva biztonságos. Teljesen száraz tartás vagy ritka téli öntözés mellett is áttelel. Virágai nyári hónapokban, gyakran több hullámban jelennek meg, többnyire késő délután nyílnak és napnyugta körül záródnak.

Egyéb

A caatinga élőhelyek erős klímaprovinciális változatossága (csapadék 360–2000 mm között) és a sziklás alapkőzetekhez való kötődés jellemző a fajra.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 472. kártya