Kategória:Cumarinia

Cumarinia
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Cacteae
Alnemzetség-csoport	Cactinae
Nemzetség	Cumarinia

• A Cumarinia nemzetségnév nómenklatúrai eredete a latin cumarinum (kumarin) vegyületnévre vezethető vissza. A névválasztás hátterében az áll, hogy a nemzetség egyetlen képviselőjének szövetei, illetve megszáradt hajtásai jellegzetes, édeskés, frissen vágott szénára emlékeztető kumarinillatot árasztanak. Az eredeti leírást (protológus) és a nómenklatúrát rögzítő források, köztük az IPNI és a BHL adatai alapján a nevet elsőként alnemzetségi rangon alkalmazták, majd Franz Buxbaum emelte nemzetségszintre.

• Cumarinia odorata (Boedeker) Buxbaum; Gyűjtő: Friedrich Boedeker, Mexikó, San Luis Potosí, 1930
• Első leírása: Kurt Backeberg és F. M. Knuth: Kaktus-ABC, 1935 (mint Coryphantha subgenus Cumarinia)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Franz Buxbaum, 1951

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Nincsenek szinonimák.

A növények apró termetű, többnyire magányos, ritkán tőből gyengén sarjadó gömbök vagy rövid hengeres alkatúak. A szár felszínét nem folytonos bordák, hanem spirális elrendeződésű, kifejezett, kúpos vagy hengeres szemölcsök borítják, amelyek nem mutatnak a Coryphantha nemzetségre jellemző hosszanti barázdáltságot. A szemölcsök csúcsán elhelyezkedő areolák kerekdedek, fiatalon gyapjasak. Az axillák csupaszok vagy csak minimális szőrzetet viselnek. A tövisek sűrűn befedik a növény testét; a peremtövisek száma 7–9, sugarasan szétállók, fehéresek vagy sárgásak, míg a középtövisek száma 1–4, erősebbek, sötétebb csúcsúak, a legalsó gyakran határozottan kampós vagy görbült. A gyökérzet vaskos, répa alakú karógyökér, amely a raktározást szolgálja.

A virágzat hiányzik, a virágok magányosan, a hajtáscsúcs közelében lévő fiatal areolákból vagy az axillák belső zónájából fejlődnek. A virágok kisméretűek, tölcsér alakúak, nappal nyílnak, színük halvány rózsaszín, sárgásfehér vagy krémszínű, középen sötétebb, hosszanti csíkozással.

• Takarólevelek: A külső lepellevélek keskenyek, barnásvörös középsávval, a belső lepellevélek lándzsásak, finoman hegyesedő csúcsúak, a párta finom szerkezetű.
• Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, a portokok sárgák vagy krémszínűek; a termő alsó állású, a bibeszál fehér, a bibe ágai rövidek, sugarasan szétállók.

A termés megnyúlt, hengeres vagy ovális bogyó, amely éretten piros vagy sötétvörös színű, lédús, a száradó lepelmaradványt a csúcsán viseli.

• Magja: A magok aprók, gömbölydedek vagy vese alakúak, a maghéj fekete vagy sötétbarna, felülete finoman pontozott vagy hálózatosan mintázott.

• Földrajzi elterjedés: Mexikó északi és központi területei, különösen San Luis Potosí és Tamaulipas államok száraz, félsivatagos vidékei.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Mészkősziklákon, törmelékes lejtőkön és xerofil cserjésekben élő litofiton vagy geofiton életmódot folytató növény. A száraz, forró nyarakkal és hűvös telekkel jellemezhető szemiarid éghajlatot kedveli, ahol gyakran a nagyobb cserjék részleges árnyékában húzódik meg.

A Cumarinia fajok gyűjteményi tartása nagy odafigyelést igényel, mivel a vaskos, raktározó gyökérzet rendkívül érzékeny a pangó vízre és a talaj túlzott nedvességére. Teljesen ásványi alapú, jó vízáteresztő képességű talajkeveréket igényel. A növekedési időszakban mérsékelt öntözést, télen pedig teljesen száraz, hűvös (5–10 °C közötti) körülményeket igényel a biztonságos átteleltetéshez.

Bár morfológiája alapján korábban a Coryphantha nemzetségbe sorolták, a Cumarinia egyértelműen elkülönül attól a szemölcsök felső oldalán végigfutó hosszanti barázda teljes hiánya, valamint a megszáradt szövetek intenzív kumarinillata alapján. A Mammillaria fajoktól a virágszerkezet és a magok morfológiája választja el.

A klád egyetlen monotipikus nemzetséget foglal magában, amelynek egyetlen elfogadott faja a Cumarinia odorata. A csoport fejlődéstörténetileg elkülönülő vonalat képvisel a törpe észak-amerikai gömbkaktuszok között.

A nemzetséget korábban a Coryphantha szinonimájaként vagy alnemzetségeként kezelték. A modern, 2010 utáni molekuláris filogenetikai és DNS-szekvenálási vizsgálatok (különösen Korotkova et al., 2021) azonban megerősítették, hogy a Cumarinia önálló, jól elkülönülő evolúciós vonalat képvisel a Cacteae tribuszon belül, így önálló nemzetségi státusza indokolt és elfogadott.

• The Last Cactus Classification - Cumarinia