Ugrás a tartalomhoz

Xiquexique bohlei

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. június 19., 16:55-kor történt szerkesztése után volt. (Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok)
Xiquexique bohlei

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Cereinae
Nemzetség Xiquexique
Faj Xiquexique bohlei
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Xiquexique bohlei (Hofacker) N.P.Taylor in Ann. Bot. (Oxford) 132(5): 1002. 2023 sec. Romeiro-Brito & al. 2023
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév a brazíliai „xique-xique” népi elnevezésből származik, amelyet az északkelet-brazíliai oszlopos kaktuszokra alkalmaznak.
  • A fajnév Bernhard Bohle német kaktuszkedvelő és a faj egyik felfedezőjének állít emléket.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Bahia állam, Brazília.
  • Első leírása: Hofacker: Kakteen und andere Sukkulenten 52: 255. 2001.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nigel Paul Taylor 2023.

A megadott taxon (Xiquexique bohlei) nem található az adatbázisban.

  • Pilosocereus bohlei Hofacker
  • Caerulocereus bohlei (Hofacker) Guiggi :contentReference[oaicite:2]{index=2}

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen bokrosodó, csak a tövétől elágazó, cserjeszerű oszlopkaktusz. Hajtásai felállók vagy ívesen kihajlók, bunkószerűek, az alapjuk felé megvastagodók. Az egyes hajtások 1,8 m magasságot, illetve 10–12 cm átmérőt érhetnek el. Színük világoskékes-zöldtől hamvas kékeszöldig változik.

A virágzó hajtások csúcsi részén jól elkülönülő virágzási zóna fejlődik, amely akár 40 cm hosszú is lehet.

Szemölcsök

A bordák alacsony, enyhén hullámos felszínűek. A virágzási zónában a bordák laposabbá válnak.

Axillák

A bordák és areolák hónaljában hosszú szőrzet fejlődik.

Areolák

Az areolák oválisak, enyhén kiemelkedők. Fehér vagy sárgásfehér szőröket viselnek, amelyek hossza elérheti a 3 cm-t. A virágzási zónában az areolákból rendkívül hosszú, akár 7 cm-es fehér szőrzet fejlődik.

Tövisek

  • Középtövis: rendszerint 1 db, erős, merev, legfeljebb 25 mm hosszú, a peremtövisektől nehezen elkülöníthető.
  • Peremtövis: 30–40 db, vékony, tűszerű, legfeljebb 20 mm hosszú.

A tövisek fiatalon vöröses- vagy világosbarnák, később sárgás, szürkés vagy szürkésfekete árnyalatúvá válnak.

Generatív test

Virág

  • Lepellevelek: a virágok tölcsér alakúak, enyhén görbültek, fehérek. Külső oldaluk világoszöld. A virágok legfeljebb 55 mm hosszúak és 35 mm átmérőjűek.
  • Ivarlevelek: a porzók számosak, a bibe a virág közepéből emelkedik ki.

A virágok éjszaka nyílnak, és elsősorban denevérek, valamint éjszakai rovarok porozzák.

Termés

Termése lapított gömb alakú, zöldes vagy kékeszöld, 3,5 cm hosszú és akár 4 cm átmérőjű. A termés húsállománya fehér. A virágmaradványok a termés csúcsán jól láthatók és nem süllyednek be a termésbe, ami a nemzetség egyik fontos bélyege.

  • Magja: fekete, apró, fényes, finoman szemcsézett felszínű.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Brazília, Bahia állam. A faj kizárólag Kelet-Brazília száraz területein fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Caatinga vegetáció részét alkotja. Szezonálisan száraz trópusi klímájú területeken él, ahol a csapadék rövid időszakokra koncentrálódik. Kőzetkibúvásokon, sekély talajokon, cserjésekben és nyílt, száraz növénytársulásokban fordul elő. A természetes élőhelyen gyakran alkot kisebb csoportokat.

Kultúrában tartás

Ásványi anyagokban gazdag, kiváló vízáteresztő képességű talajt igényel. A savanyútól az enyhén semleges kémhatásig jól fejlődik.

Fiatal korban mérsékelt árnyékolás ajánlott, idősebb növényként teljes napfényen tartható. A hamvas kékeszöld szín erős fényviszonyok mellett fejlődik ki a legszebben.

A vegetációs időszakban rendszeres öntözést igényel, de két öntözés között a talaj teljesen száradjon ki. Télen szárazon tartandó. A 8–12 °C körüli teleltetés ideális, de rövid ideig ennél alacsonyabb hőmérsékletet is elvisel.

Magról viszonylag könnyen szaporítható. A fiatal növények kezdetben lassan fejlődnek, később növekedésük felgyorsul.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Legközelebbi rokona a Xiquexique gounellei, amely rendszerint nagyobb termetű, erősebben elágazó és többnyire sűrűbb virágzási zónával rendelkezik. A Xiquexique tuberculatus magasabb termetű, fásodó jellegű oszlopkaktusz.

A faj jól felismerhető bunkószerű, megvastagodott hajtásairól, hosszú fehér szőrökkel borított virágzási zónájáról és viszonylag rövid, sűrű töviszetéről.

Taxonómia és filogenetika

A fajt Andreas Hofacker 2001-ben írta le Pilosocereus bohlei néven. A molekuláris filogenetikai vizsgálatok alapján a korábbi Pilosocereus alnemzetségből létrehozott Xiquexique nemzetségbe került át 2023-ban.

Egyéb

A faj viszonylag későn, csak 2001-ben került tudományos leírásra.

Természetvédelmi besorolása szerint jelenleg nem veszélyeztetett (Least Concern), ugyanakkor előfordulási területe korlátozott, ezért élőhelyeinek megőrzése fontos.

Szerzők

  • Szöveg:
  • Lektorálta:

Forrás

  • Wikipédia – Xiquexique bohlei
  • Plants of the World Online – Xiquexique bohlei
  • Caryophyllales.org adatbázis
  • Cactiguide adatbázis