Ugrás a tartalomhoz

Mammillaria duwei

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. szeptember 20., 06:21-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Mammillaria duwei

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cacteae
Alnemzetség-csoport Cactinae
Nemzetség Mammillaria
Faj Mammillaria duwei
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Mammillaria duwei Rogoz. & P.J.Braun in Kakteen And. Sukk. 36: 164. 1985 sec. Hunt 2016
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A duwei fajnév személynévi eredetű. A fajt leíró Helmut Rogozinski és Pierre Braun, Walter Duwe tiszteletére nevezték el, aki a Deutsche Kakteen-Gesellschaft kölni helyi csoportjának hosszú időn át elnöke volt, és a taxon felfedezésében is részt vett. A típusgyűjtésben Walter Duwe és Helmut Rogozinski neve szerepel.
Fotó: Jokhel Csaba
Fotó: Jokhel Csaba

Típus

  • Típuspéldány: Duwe & Rogozinski 1, Mexikó, Guanajuato állam keleti részén, San Luis de la Paz közelében, 1983; a típuslelőhelyen mészkőképződményeken és azok között, humuszos talajban.
  • Holotípus: KOELN, „DUWE et ROGOZINSKI 1 – 1983”; a gyűjtésből származó növényt, virágot és termést alkoholban konzerválták.
  • Izotípusok: ZSS-TP-58-77, ZSS-AA-58-57 és ZSS-AA-58-58.
  • Első leírása: Helmut Rogozinski és Pierre Braun, Kakteen und andere Sukkulenten 36(8): 158–164, 1985.
  • Az eredeti leírás taxonómiai elhelyezése: Mammillaria subgen. Mammillaria, sect. Hydrochylus, ser. Stylothelae; Hunt értelmezésében a „Mammillaria wildii-csoport”.
Mammillaria duwei képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

A(z) Mammillaria duwei szinonimái

  • ≡ Mammillaria nana subsp. duwei, ≡ Mammillaria trichacantha subsp. duwei

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A hajtás rendszerint magányos, ritkán sarjadzik, és akkor is többnyire sérülést követően. A szár lapított gömbölyded, ritkán enyhén csoportosodó, 3–5 cm átmérőjű és 2–4 cm magas, gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A termesztett példányok valamivel magasabbra nőhetnek. A szár csúcsa nem bemélyedt. A gyökér répára emlékeztetően megvastagodott, kevés oldalgyökérrel.

A szemölcsök 2–8 mm hosszúak és 3–4 mm átmérőjűek, hengeresek vagy kúposak, puhán húsosak. Felső részük sötétzöld, alsó részük világosabb, az axillák felé világoszöld lehet. A szemölcsök vízszerű nedvet tartalmaznak, és spirális sorokban helyezkednek el.

Az areolák 1,5–2,5 mm hosszúak és mintegy 0,8 mm szélesek, oválisak. A fiatal areolákon fehér, felálló gyapjúszőrökből álló sűrű nemezesedés található, később az areolák kopaszabbá és kissé barnássá válnak. Az axillák kezdetben kopaszok, később néhány, legfeljebb 4 mm hosszú, enyhén tollas szőr fejlődhet bennük.

A peremtövisek száma 28–36, átlagosan mintegy 28, fehérek, tövük idővel világosbarnássá válik. A peremtövisek karomszerűen és fésűszerűen rendeződnek, sugárirányban állnak, és sűrű fehér burkot képeznek a szár felszínén. Hosszuk 3,3–4 mm, erősen tollasak, ezért a friss növekedésen egyes tövisek szabad szemmel is alig különíthetők el. A középtövis rendszerint hiányzik; idősebb példányokon 1–2, ritkán 3–4 középtövis fejlődhet. Ezek mézszínűek, tollasak, kampós végűek, legfeljebb 8 mm hosszúak, és két középtövis esetén V alakban szétállhatnak.

Generatív test

Virág

A virágok 16–22 mm hosszúak, átlagosan mintegy 20 mm hosszúak és 15 mm szélesek, teljes nyíláskor harang alakúak. A virágzat a szár felső harmadában, illetve kisebb növényeken közvetlenül a csúcs közelében jelenik meg.

  • Takarólevelek: lepellevelek mintegy 22-en vannak, mind sima szélűek; a külső lepellevelek keskeny lándzsásak vagy szálas-lándzsásak, csónak alakú csúccsal, legfeljebb 15 mm hosszúak és 2 mm szélesek, sárgásak, zöldesvörös középerűek; a belső lepellevelek rövidebbek, keskeny szálas-lándzsásak, legfeljebb 13 mm hosszúak és 2 mm szélesek. Az átmeneti lepellevelek világossárgák, középerük zöld, illetve többnyire vöröses.
  • Ivarlevelek: A porzószálak 10–15 mm hosszúak, fehérek, a nektárbarázdából és afölött, néhány spirális sorban erednek; a portokok sárgásak, mintegy 0,6 mm hosszúak és 0,4 mm szélesek. A termő világoszöld; a bibeszál fehér, 13 mm hosszú és mintegy 0,7 mm vastag, a bibe négy zöld, ovális, papillózus ágra oszlik, amelyek kereszt alakban rendeződnek.

Termés

A termés kétféle megjelenésű lehet. A természetben gyakori típus a szárba részben besüllyedt, tojásdad, zöld termés, amelyet a sűrű peremtövisek nagyrészt elrejtenek. Máskor hengeres, kissé görbült, erősen vörös, 15–21 mm hosszú és 2,5–3,5 mm átmérőjű termés fejlődik. Ez utóbbi terméstípust inkább termesztési körülmények között figyelték meg.

  • Magja: A mag mintegy 1 mm hosszú és 1 mm széles, fekete, sisak- vagy gömbölyded alakú. A hilum-mikropiláris terület nagy, ovális, kulcslyuk alakú, bazális vagy szubbazális helyzetű, és szivacsos, sárgás szövet borítja.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Guanajuato állam keleti része, San Luis de la Paz városának közelében. A típusleírás és a későbbi lelőhelyi adatok alapján a faj ismert elterjedése rendkívül kis területre korlátozódik.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: A faj mészkőformációkon és azok között, humuszos talajban fordul elő, mintegy 1800–2000 m tengerszint feletti magasságban, kserofiton cserjésekben. A szár gyakran csaknem teljesen a talajba süllyed. A lelőhelyről több kísérő kaktuszt is megadtak, köztük Mammillaria gigantea, Mammillaria muehlenpfordtii, Mammillaria uncinata, Mammillaria zephyranthoides, valamint Echinofossulocactus és Ferocactus fajokat.

Kultúrában tartás

A faj a termesztésben érzékenyebb a legtöbb Mammillaria fajnál, különösen a túlöntözésre és a nem megfelelő talajra. Jó vízáteresztő képességű, ásványi anyagokban gazdag, gyorsan kiszáradó termesztőközegben tartható. A termesztési körülmények között a szár a természetes élőhelyen megfigyeltnél magasabbra nőhet.

A növény fényigényes, de a termesztésben a fiatal példányokat fokozatosan kell a közvetlen napfényhez szoktatni. A téli nyugalmi időszakban szárazon tartandó. Szaporítása magról lehetséges; a friss állománymagból nevelt fiatal növények már mintegy 10 mm-es méretnél kialakítják a természetes növényekre jellemző habitust. A középtövis kialakulása jelentős mértékben változó: sok esetben elsősorban termesztésben jelenik meg.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A fajt eredeti leírói elsősorban a Mammillaria nana-val, a Mammillaria monancistracantha-val és azok rokonsági körével hasonlították össze. A San Luis Potosí államból, Balneario de Lourdes környékéről Mammillaria nana néven ismert növények azonban a szerzők megfigyelése szerint többnyire nagyobbak, erősebben sarjadnak, kevesebb peremtövist viselnek, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nem tollasak, továbbá rendszerint vöröses középtöviseket és több középtövist fejlesztenek.

A Mammillaria duwei legfeltűnőbb bélyege a peremtövisek sűrű, erősen tollas, fehér burka, amely szinte teljesen beborítja a szárat. A középtövis rendszerint hiányzik, és ha megjelenik, általában kevés számú, sárgás és kampós.

A faj taxonómiai helyzete történetileg bizonytalan volt. Pilbeam 1999-ben Mammillaria nana subsp. duwei néven, Mottram 2000-ben pedig Mammillaria trichacantha subsp. duwei néven kezelte. Anderson és más szerzők a Mammillaria crinita tágabb fajkörébe vonták. A jelenlegi Caryophyllales.org-koncepció és a POWO azonban a Mammillaria duwei nevet önálló fajként fogadja el.

Taxonómia és filogenetika

A Mammillaria duwei-t Helmut Rogozinski és Pierre Braun 1985-ben írták le önálló fajként. Az eredeti leírásban a Mammillaria nemzetség Mammillaria alnemzetségébe, a Hydrochylus szekcióba és a Stylothelae sorozatba sorolták.

A Caryophyllales.org 2021-ben közzétett taxonómiai kezelése a Mammillaria duwei-t önálló, elfogadott fajként tartja fenn. A Kew Plants of the World Online jelenlegi kezelése ugyancsak elfogadott fajként ismeri el. A POWO két szinonimát ad meg: Mammillaria nana subsp. duwei és Mammillaria trichacantha subsp. duwei.

A faj körüli korábbi taxonómiai bizonytalanság elsősorban a Mammillaria crinita, Mammillaria nana, Mammillaria trichacantha és Mammillaria monancistracantha körébe tartozó, morfológiailag hasonló taxonok értelmezéséből fakadt. Az eredeti szerzők már 1985-ben hangsúlyozták, hogy a rokonsági csoport szinonimikája összetett, és a biztosabb értékeléshez további terepi vizsgálatok szükségesek.

A faj jelenlegi önálló kezelése összhangban áll a Caryophyllales.org dinamikus, fajszintű taxonómiai gerinchálózatával. A Mammillaria duwei a Cactaceae családba és a Caryophyllales rendbe tartozik.

Forrás