A Copiapoa a Cactaceae család különleges nemzetsége, mintegy harminc elfogadott fajjal. Ezek a kaktuszok kizárólag Chile északi, rendkívül száraz part menti sivatagaiban fordulnak elő, ahol kivételesen jól alkalmazkodtak a zord környezeti feltételekhez. Gömbölyded vagy hengeres száruk és a különböző árnyalatú tövisek adják jellegzetes megjelenésüket. Gyakran kisebb-nagyobb telepeket alkotva nőnek sziklás lejtőkön vagy kavicsos felszíneken.

A nemzetség változatossága és ritkasága miatt világszerte ismert a gyűjtők körében, és fontos szerepet töltenek be az Atacama-sivatag ökoszisztémáiban is.

A Copiapoa fajok többnyire kis vagy közepes termetű kaktuszok. Száruk lehet gömbölyű vagy hengeres, felszínüket sűrű areolák és különböző hosszúságú, színű tövisek borítják, amelyek árnyalata az aranysárgától a barna különböző tónusain át a feketéig terjedhet.

A virágok általában a nyári és kora őszi időszakban nyílnak. Színük fajonként változó: a sárga, narancssárga, rózsaszín és piros árnyalatai is előfordulhatnak. Termésük ehető, belsejükben apró fekete magok találhatók.

A fajok kiváló szárazságtűrésűek. Vastag száruk vizet raktároz, ami segít átvészelni a csapadékmentes időszakokat. Egyes fajok mélyre hatoló gyökérzetet fejlesztenek, hogy a talaj mélyebb rétegeiből is képesek legyenek nedvességet felvenni.

A Copiapoa nemzetség egyik sajátossága a fajok könnyű hibridizációs képessége, amely a természetben és termesztésben is sok átmeneti formát eredményez.

A Copiapoa a Cactoideae alcsalád tagja a Cactaceae családon belül. Taxonómiája részben még bizonytalan, mivel több faj ritka, elszigetelt előfordulású vagy csak részben tanulmányozott. Ennek megfelelően időről időre változhat a fajok rendszertani besorolása.

A nemzetség gyakran négy nagyobb csoportra oszlik földrajzi és ökológiai alapon:

• Monte-sivatagi csoport
• Parti-hegységi csoport
• Andok-csoport
• Atacama-csoport

Ezeken belül a morfológiai tulajdonságok alapján további alcsoportok is elkülöníthetők.

A Copiapoa fajok kizárólag Chile északi részén élnek, az Atacama-sivatag szűk tengerparti sávjain. A vidék rendkívül száraz, minimális éves csapadékkal, erős napsugárzással és jelentős napi hőingással.

A fajok elterjedése mozaikos jellegű: sok taxon igen kis területhez kötötten fordul elő. Egyesek az Atacama déli részén, mások az északi régiókban élnek. A Copiapoa fajok többsége a tengerszintről mintegy 2000 méteres magasságig található meg.

A populációkat az élőhelyek átalakulása, a túlzott gyűjtés és az éghajlatváltozás egyaránt veszélyezteti. Számos faj veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A Copiapoa-k különleges formájuk és ritkaságuk miatt sok gyűjtő kedvencei, ugyanakkor nem tartoznak a könnyen nevelhető kaktuszok közé. Tartásuk alapfeltétele a kiváló vízelvezetésű, ásványos talaj és a napfényben gazdag, száraz környezet.

A vegetációs időszakban mérsékelt öntözést igényelnek, két öntözés között azonban teljesen ki kell száradnia a talajnak. A téli hónapokban minimális vízre van szükségük, gyakran teljes szárazságot igényelnek.

Szaporításuk történhet magvetéssel vagy dugványozással. Átültetéskor óvatosan kell eljárni, mivel a gyökérzet sérülékeny.

A leggyakrabban előforduló kártevők a takácsatkák és a gyapjastetvek, de gombás és bakteriális rothadások is kialakulhatnak. A megfelelő öntözési gyakorlat és a rendszeres ellenőrzés sok problémát megelőz.

A Copiapoa fajok fontos elemei a chilei sivatagi ökoszisztémáknak: szerepet játszanak a talaj stabilizálásában, és táplálékot vagy menedéket biztosítanak állatok számára. Kulturális szempontból is jelentősek, mivel egyes fajok gyógyászati felhasználása régóta ismert a helyi közösségekben.

A természetes populációk visszaszorulása miatt nőtt a termesztett példányok iránti kereslet. Bizonyos Copiapoa fajok terméseit helyi ételekben is felhasználják, bár ez ma már igen ritka.

• Copiapoa cinerea – Halvány kékeszöld szárszínéről és gyakran sötét töviseiről ismert, többnyire kisebb telepeket alkotó faj. Szára elérheti a 20 cm-es magasságot.
• Copiapoa humilis – Alacsony termetű, néhány centiméteres szárakat fejlesztő faj bőséges virágzással, melynek színei a sárgától a rózsaszínig változnak.
• Copiapoa krainziana – Erősen tövises, díszértékű faj aranysárgától feketéig változó tövisárnyalatokkal. Az Atacama egyik legveszélyeztetettebb taxonja.
• Copiapoa mollicula – Különleges, fonott kosárra emlékeztető virágformájáról ismert. Rózsaszínes vagy bíbor virágai késő tavasszal és kora nyáron nyílnak.
• Copiapoa serpentisulcata – Hosszú, kígyószerű száráról kapta a nevét, amely több méterre is megnőhet. Az észak-chilei Andok előterében él, és erősen veszélyeztetett.