Copiapoa cinerascens
| Copiapoa cinerascens | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Copiapoeae |
| Nemzetség | Copiapoa |
| Faj | Copiapoa cinerascens |
Tudományos név
- Copiapoa cinerascens (Salm-Dyck) Britton & Rose, Cactaceae 3: 88. 1922 sec. Larridon & al. 2015
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a chilei Copiapó városról kapta a nevét, ahol több faj is előfordul, köztük a típusfaj, Copiapoa marginata.
- A fajnév latin eredetű, jelentése hamuszürkévé váló, az idősebb tövisek színváltozására utal.
Típuspéldány
- Típuspéldány: Allgemeine Gartenzeitung 13:387, 1845
- Első leírása: Salm-Dyck, 1845
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1922
A(z) Copiapoa cinerascens szinonimái
- ≡ Echinocactus cinerascens
- = Echinocactus ambiguus, ≡ Chilenia ambigua, ≡ Weingartia ambigua, ≡ Neoporteria ambigua, ≡ Hildmannia ambigua, ≡ Neochilenia ambigua
- = Copiapoa applanata
- = Copiapoa cinerascens var. intermedia
- = Echinocactus copiapensis, − Copiapoa copiapensis

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár
Sűrű, sok hajtásból álló párnákat alkotó növény, fiatalon magányos, idős korban sarjad. Erőteljes, vastag répagyökere vékony gyökérnyakkal kapcsolódik a hajtáshoz. Hajtások gömbölydedek, kissé lapítottak, 8–15 cm átmérőjűek, világos szürkészöldek vagy hamuszürkék. A szürkés árnyalat viaszrétegnek köszönhető, ami a kiszáradás ellen védi. Hajtáscsúcsát szürkés gyapjú fedi.
Bordák

12–20 borda, tompa élűek, alacsony dudorokkal az areolák fölött.
Areolák
Kerek, 6–9 mm-re elhelyezkedő areolák, fiatalon szürke vagy feketés gyapjúval fedettek.
Tövisek
- Középtövis: általában 2 db, 1–4 között változhat, 1–2 cm hosszú, erős, hegyes, egyenes vagy enyhén hajlott, eleinte sötét, később megszürkül.
- Peremtövis: 7–10 db, 5–15 mm hosszú, tűszerű, erős, egyenes, a legalsó a leghosszabb, a szomszédos areolák töviseivel átfed.
Generatív test
Virág
Nappal nyíló, enyhén illatos, több napig nyíló, tölcsérszerű, 2,7–5,5 cm hosszú, sárga színű.
Termés
1–1,5 cm átmérőjű, zöld vagy vöröses, magjai 1,2 × 1,8 mm, szürkésfekete.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Chile, Atacama és Antofagasta régió, főleg Pan de Azucar Nemzeti Park környéke, Chañaral déli részéig.
- Élőhely: tengerszint feletti magasság 0–400 m, tengerparti dombokon, lekopott hegyeken, sziklák között, gyér növényzetű Atacama-sivatagban. Más Copiapoa fajokkal él együtt, de hibridizálódás nem történik.
Kultúrában tartás
Lassan fejlődő, tövisezetében mutatós növény. Erősen ásványi túlsúlyos (60–70%), alacsony pH-jú (5–6,5) ültetőközegben fejlődik. Tavasztól őszig szabadban, minimális árnyékolással, mérsékelt öntözéssel; télen szárazon, fagypont felett. Virágzása nyáron, első virágzása 10 éves korban várható.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Sűrű párnákat alkotó hajtások, szürkészöld/hamuszürke szín, két középtövis jellemző, erős peremtövisek, sárga, tölcsérszerű, nappal nyíló virágok.
Taxonómia és filogenetika
Leíró: Salm-Dyck, 1845 mint Echinocactus cinerascens. Aktuális nemzetségbe helyezte: Britton & Rose, 1922.
Egyéb
- Az Echinocactus cinerascens Salm-Dyck legkorábbi leírásai közé tartozik.
- A var. intermedia és a C. grandiflora név használata vitatott; egyes szerzők szerint a grandiflora a C. montana alfaja.
Szerzők
- Szöveg és kép: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta és kiegészítette: Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 673. kártya