Dracaena cinnabari
| Dracaena cinnabari | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Monocots |
| Rend | Asparagales |
| Család | Asparagaceae |
| Alcsalád | Nolinoideae |
| Nemzetség- csoport |
Dracaeneae |
| Nemzetség | Dracaena |
| Faj | Dracaena cinnabari |
 
| |
Tudományos név
- Dracaena cinnabari Balf.f. (1882)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
A nemzetségnév, a Dracaena, a görög drakaina (δράκαινα) szóból ered, jelentése „nőstény sárkány”. A faji jelző, a cinnabari, a latin cinnabaris szóból származik (melynek gyökere a görög kinnabari κιννάβαρι), ami a „cinóberre”, egy élénkvörös ásványra utal. Ez a növény értékes, vörös színű gyantájára utal, amelyet évszázadok óta gyűjtenek.
Típus
- Dracaena cinnabari Balf.f.; Gyűjtő: Isaac Bayley Balfour, hely: Jemen, Szokotra szigete, időpont: 1880; Típuspéldány gyűjteményi helye: E (Royal Botanic Garden Edinburgh);
- Első leírása: Isaac Bayley Balfour írta le 1882-ben a Transactions of the Royal Society of Edinburgh folyóiratban.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Isaac Bayley Balfour, 1882.
Dracaena cinnabari képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Szinonimák
A fajnak nincsenek széles körben használt szinonimái, mivel rendszertanilag rendkívül stabil és jól elkülöníthető.
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Dracaena cinnabari a sárkányfák közül a legjellegzetesebb megjelenésű: koronája egy szabályos, fordított esernyőre vagy egy hatalmas gombára hasonlít. A szár (törzs) vaskos, pikkelyes kérgű, és csak a csúcsán ágazik el dichotóm (villás) módon, ami rendkívül sűrű és kompakt lombkoronát eredményez. A levelek merevek, hosszúkásak, kard alakúak, és kizárólag a legfiatalabb hajtás ágak végein, sűrű rozettákban helyezkednek el. A levelek húsosak, szürkészöldek, és segítik a növényt a ködből származó nedvesség összegyűjtésében. A gyökérzet mélyre hatoló és vaskos rizómákból áll.
Generatív test
Virág
A virág kicsi, fehéres vagy zöldes, és a kladódiumok felett elhelyezkedő hosszú, elágazó virágzat végén jelenik meg.
- Takarólevelek: Hat apró lepellevél alkotja, amelyek tövükön összeforrtak.
- Ivarlevelek: Hat porzószálak és egy felső állású termő jellemzi, a bibe rövid.
Termés
Húsos bogyó, amely éretten narancssárgás-fekete színű.
- Magja: Egy-három kemény, gömbölyded magot tartalmaz, melyeket gyakran madarak terjesztenek.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Kizárólag Jemen felségvizein, Szokotra szigetén őshonos (endemikus).
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Elsősorban a mészkőfennsíkokon él 300 és 1500 méter közötti magasságban, ahol gyakori a ködképződés. Geofiton eredetű fatermetű növény. Különleges alakja segít a csapadékot a törzs tövéhez vezetni, miközben árnyékolja a saját gyökérzet területét a párolgás csökkentése érdekében.
Kultúrában tartás
Szokotrán kívül ritka, mivel rendkívül lassú növekedésű és speciális éghajlati igényei vannak. A botanikus kertekben tartott példányok jó vízelvezetésű talajt és sok fényt igényelnek.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Dracaena draco-tól (kanári sárkányfa) sokkal sűrűbb, gomba alakú koronája és jóval merevebb, rövidebb levelek alapján különíthető el. A gyantája, a „szokotrai sárkányvér”, tisztább és sötétebb vörös, mint a többi fajé.
Taxonómia és filogenetika
Az APG IV besorolás szerint az Asparagaceae család tagja. Molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy legközelebbi rokonai a dél-arábiai és északkelet-afrikai sárkányfák.