Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens

Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens

Tudományos név

• Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens sec. Guzmán Cruz & al. 2003
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel: „echinos” = sün, tengeri sün, valamint „cereus” = kandeláber, gyertya, gyertyatartó. Az elnevezés a növény tövises megjelenésére és oszlopos alakjára utal.
• A fajnév latin eredetű, jelentése „hamuszürkévé váló”, amely az idős tövisek színváltozására utal.

Típuspéldány

• Első leírása: Mémoires du Muséum d'Histoire Naturelle 17: 116., 1828.
• Az aktuális kombinációt megalkotta: Lemaire, 1868

A(z) Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens szinonimái

• = Cereus ehrenbergii, ≡ Echinocereus ehrenbergii, ≡ Echinocereus ehrenbergii, ≡ Echinocereus pentalophus var. ehrenbergii, ≡ Echinocereus cinerascens var. ehrenbergii, ≡ Echinocereus cinerascens subsp. ehrenbergii
• = Echinocactus chlorophthalmus, ≡ Echinocereus chlorophthalmus, − Echinocactus chloropthalmus
• = Cereus cirrhifer, ≡ Echinocereus cirrhifer, − Echinocereus cirrhiferus
• = Echinocereus glycimorphus, ≡ Cereus glycimorphus, − Cereus glycimorphus

Fotó: Lukoczki Zoltán

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Sarjadó növény, elterülő vagy felálló hajtásai kisebb-nagyobb csoportokat alkotnak.

A hajtások:

• hengeresek,
• élénkzöld színűek,
• hosszuk meghaladhatja a 30 cm-t,
• átmérőjük 4–12 cm.

Bordák

6–12 borda jellemző, amelyeket rendszerint határozott dudorok tagolnak, ritkábban sima élű példányok is előfordulnak.

Areolák

Kör alakúak, 2–3 mm átmérőjűek, egymástól 8–15 mm távolságra helyezkednek el. Fiatalon krémfehér gyapjú borítja őket.

Fotó: Bodor János

Tövisek

• Peremtövis: 6–10 db, 1–3,5 cm hosszú, tűszerű; színük piszkos sárgásfehértől üveges fehérig változó.
• Középtövis: 1–6 db, hosszuk elérheti a 4,5 cm-t; lehetnek erősen kiállók vagy kereszt alakban szétállók. Fiatalon rózsaszínes vagy narancsszínűek, később sárgák vagy barnák, tövüknél sötétebb árnyalatúak.

Generatív test

Virág

A virágok széles tölcsér alakúak, a hajtáscsúcstól távolabb fejlődnek.

• hossz: 7–10 cm
• átmérő: 6–12 cm

A virágcső:

• kb. 4,5 cm hosszú,
• 1,5–2 cm átmérőjű,
• felfelé enyhén szűkül, majd 3–4 cm-re kiszélesedik,
• külső felszíne zöld, kevés areolával.

Az areolákon legfeljebb 12 db, kb. 2 cm hosszú fehér tövis található.

• Lepellevelek: fordított lándzsa alakúak, legalább 5 cm hosszúak, rózsaszínes bíbor színűek, torokban világosabbak vagy fehérek.
• Porzószálak: kb. 9 mm hosszúak.
• Portokok: tojásdadok, kb. 2 mm hosszúak.
• Bibeszár: 2,7–3,3 cm hosszú.
• Bibeágak: 10–15 db, sötétzöld színűek.

Termés

A termések 2–3 cm átmérőjűek, tövises felszínűek, zöld színűek, szamóca- vagy málnaillatúak.

• Mag: széles tojásdad alakú, fekete, kb. 1,4–1,0 × 1,0–1,2 mm méretű.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Kelet-Mexikó középső része, Mexikóváros környéke, Hidalgo és Querétaro államok, továbbá Guanajuato keleti és San Luis Potosí nyugati területei.
• Tengerszint feletti magasság: (1600) 2000 m felett.

Mészköves, sziklás és aprózódott kőzetű lejtőkön fordul elő, gyér pázsitfüvek, ritkás lombhullató cserjék és különböző pozsgás növények társaságában.

Kultúrában tartás

Tartása általában problémamentes, különleges igényeket nem támaszt.

• ásványi anyagokban gazdag, semleges közeli talajt igényel,
• fejlődése kezdetben lassú,
• már 4–5 hajtásos telep virágzóképes lehet.

Üvegházban nehezebben virágzik; szabadban tartva, csapadéktól védve megbízhatóbban virágzik. Virágzási ideje: június–július.

Taxonómia és filogenetika

A faj nagyfokú változékonysága és széles elterjedése miatt számos szinonim név került leírásra.

Az Echinocereus cinerascens var. ehrenbergii egyes szerzők szerint alfaji rangot érdemel, azonban önálló elterjedés hiányában nem minden rendszertani feldolgozás fogadja el.

A jelenlegi rendszertan három alfajt különít el:

• subsp. cinerascens
• subsp. septentrionalis
• subsp. tulensis

Egyéb

A taxon változékonysága miatt a gyűjteményekben több eltérő megjelenésű forma található.

Szerzők

• Szöveg: Lukoczki Zoltán
• Fotó: Lukoczki Zoltán, Bodor János
• Lektorálta: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 675. kártya