Ugrás a tartalomhoz

Echinocereus pamanesiorum

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Dr. Gyúró Zoltán (vitalap | szerkesztései) 2026. március 8., 14:03-kor történt szerkesztése után volt. (A név eredete, etimológia)
Echinocereus pamanesii

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport Echinocereinae
Nemzetség Echinocereus
Faj Echinocereus pamanesii
Google képek Bing képek
Echinocereus pamanesiorum

Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.
Az érvényes leírást lásd itt:
Echinocereus pamanesii
Rendszertani besorolás
Faj Echinocereus pamanesiorum

Tudományos név

  • Echinocereus pamanesii A.B.Lau [as "pamanesiorum"] in Cact. Suc. Mex. 26: 38. 1981 sec. Sánchez & al. 2018
    elfogadott, érvényes név
  • Echinocereus pamanesiorum A.B.Lau in Cact. Suc. Mex. 26: 38. 1981
    szinonima név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév ógörög–latin szóösszetétel: az „echinos” jelentése sün, a „cereus” pedig gyertyát, gyertyatartót, kandelábert jelent. Az előtag a növény tövises jellegére, az utótag az alakjára utal.
  • A fajnév Fernando Pámanes Escobedo (1909–2005) mexikói politikus nevét őrzi, aki 1974 és 1980 között Zacatecas állam kormányzója volt. Alfred Bernhard Lau a tőle kapott segítségért hálából nevezte el róla a fajt.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Mexikó, Zacatecas állam, Río Huaynamota vidéke (holotípus)
  • Első leírása: Cactáceas y Suculentas Mexicanas 26:38–41, 1981

A(z) Echinocereus pamanesii szinonimái

  • (A(z) Echinocereus pamanesiorum a(z) Echinocereus pamanesii szinonimája)*
  • Echinocereus pamanesiorum
Fotó: Lukoczki Zoltán

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Hengeres, egyenes hajtású faj, magánosan vagy kisebb csoportokban növekszik. Magassága elérheti a 35 cm-t, átmérője a 8 cm-t. Színe sötétzöld. Gyökérzete elágazó, szálas.

Bordák

A bordák száma 12–19, 5–8 mm magasak, enyhén dudoros felszínűek.

Areolák

Az areolák megnyúltak, kb. 4 mm hosszúak és 2 mm szélesek, fehér színűek.

Tövisek

  • Középtövis: 0–2 db, egyenes, erőteljes, kb. 25 mm hosszú, barna, sötétebb csúccsal
  • Peremtövis: 9–12(–16) db, 10(–15) mm hosszú, egyenes, szétálló; sárgásfehér, sötétebb csúccsal

Generatív test

Fotó: Lukoczki Zoltán

Virág

Tölcsér alakú, kb. 7 cm hosszú és 6 cm átmérőjű. Színe bíborpirosas rózsaszín, belső része sárgás árnyalatú.

A virágcső színe sötétzöldtől barnásig változik; 5–10 db, kb. 12 mm hosszú barnás tövissel és kb. 10 mm hosszú fehér gyapjúval borított. A nektárkamra 6–8 mm nagyságú.

  • Ivarlevelek: 8–15 porzószál, zöldes színűek, sárga virágporral; a bibeszál 25–30 mm hosszú, fehéressárga; a bibe 9–13 ágú, sötétzöld

Termés

Ovális alakú, 2–2,5 cm hosszú, 1,5–2 cm átmérőjű, barnászöld színű.

  • Magja: fekete, körte alakú, kb. 1,2 mm hosszú és 0,8 mm átmérőjű

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Mexikó, Zacatecas és Durango államok
  • Típusélőhely: Zacatecas állam nyugati része, a Huaynamota folyó mentén, a Huejuquilla és San Juan Capistrano közötti híd közelében
  • Élőhely, éghajlat, életmód: 1000 m tengerszint feletti magasságig fordul elő, alacsony dombokon, hordalékköves és aprózódott kőzettörmelékes területeken, vulkanikus, gipszes és agyagos alapkőzeten kialakult talajokon, gyér lágyszárú növényzetben

Kultúrában tartás

Nyáron szabadban, világos és szellős helyen fejlődik legjobban. Teleltetése üvegházban, alacsony hőmérsékleten ajánlott, hogy a következő nyáron bőségesen virágozzon.

Talaja ásványi jellegű, homokos, kissé agyagos és gipsztartalmú, jó vízáteresztő képességű legyen. Szaporítása magról és sarjakról történhet.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Hengeres hajtása, viszonylag magas bordaszáma és nagy, élénk színű virágai alapján jól elkülöníthető a rokon fajoktól.

Taxonómia és filogenetika

Ismert alfaja a subsp. bonatzii (Roemer) Roemer, amelyet 9–16 borda, 1,5 cm-nél hosszabb peremtövisek és 10–16 mm nagyságú nektárkamra jellemez.

Egyéb

Gyűjtőszáma: L1247.

Szerzők

  • Szöveg: Sorin Copăcescu
  • Fordította: Lőrincz István
  • Kép: Lukoczki Zoltán
  • Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

  • Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete, Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) – Pozsgások 269. kártya