Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis
| Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Cactoideae |
| Nemzetség- csoport |
Phyllocacteae |
| Alnemzetség-csoport | Echinocereinae |
| Nemzetség | Echinocereus |
| Faj | Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis |
 
| |
Tudományos név
- Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis (N.P.Taylor) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 3: 8. 1997. Sec. Guzmán Cruz & al. (2003)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév, az Echinocereus a görög echinos (sündisznó) és a latin cereus (gyertya) szavakból származik, ami a növények tüskés termésére és oszlopos megjelenésére utal.
- A fajnév latin eredetű, jelentése „hamuszürkévé váló”, amely az idős tövisek színváltozására utal.
- Az alfaji jelző, a septentrionalis latin eredetű, jelentése „északi”, amely az alfaj elterjedési területére utal a faj többi egységéhez képest. Nigel Paul Taylor (1955–) brit botanikus, a kaktuszfélék neves szakértője írta le és nevezte át az aktuális rendszertani szintre.
Típus
- Echinocereus cinerascens var. septentrionalis N.P.Taylor; Gyűjtő: Nigel Paul Taylor (no. 248), hely: San Luis Potosí, Mexikó, időpont: 1984; típuspéldány gyűjteményi helye: Royal Botanic Gardens, Kew (K).
- Első leírása: Echinocereus cinerascens var. septentrionalis néven Nigel Paul Taylor írta le 1985-ben a „The Genus Echinocereus” című művében.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nigel Paul Taylor, 1997.
Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis szinonimái
- ≡ Echinocereus cinerascens var. septentrionalis
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár , levél, gyökér
A növény alacsony, csoportképző hajtásrendszerrel rendelkezik, amely gyakran kiterjedt telepeket alkot. A szár hengeres, felemelkedő vagy heverő, hossza elérheti a 15–20 cm-t, átmérője 3–5 cm, színe halványzöld vagy szürkészöld. A bordák száma 6–9, alacsonyak és tompák. Az areolák viszonylag távol helyezkednek el egymástól, fiatalon gyapjasak. A tövisek áttetszőek, fehéres vagy szalmasárga színűek. A peremtövis száma 7–11, tűszerűek, hosszuk 1–2 cm. A középtövis száma általában 1–4, erősebbek a peremtöviseknél, hosszuk elérheti a 2,5–3,5 cm-t, egyenesek. A gyökérzet rostos.
Generatív test
Virág
A virág a szár oldalán fejlődik, tölcsér alakú, 6–10 cm hosszú és hasonló átmérőjű, színe élénk magenta vagy bíborvörös. A virág éjjel zárva marad, nappal nyílik.
- Takarólevelek: A belső lepellevél lándzsás, selymes fényű, magenta színű. A külső lepellevél rövidebb, zöldes-bíbor árnyalatú.
- Ivarlevelek: A porzószálak krémfehérek vagy sárgásak, a portokok sárgák. A bibeszál zöldesfehér, a bibe 8–12 lebenyű, színe smaragdzöld.
Termés
A termés tojásdad vagy gömbölyded, éretten zöldes-vöröses, lédús, fala tüskés, de a tövisek az érés során lehullanak.
- Magja: A magok feketék, aprók, felületük finoman szemcsézett.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Mexikó északi-középső része, elsősorban San Luis Potosí, Zacatecas és Guanajuato államok területe.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Főként a Chihuahua-sivatag déli peremén, sziklás domboldalakon és füves területeken fordul elő 1800 és 2400 méter tengerszint feletti magasságban. Kedveli a félárnyékos vagy napos helyeket, ahol a cserjék védelmében fejlődhet.
Kultúrában tartás
A Echinocereus nemzetség tagjaként az Echinocereus cinerascens subsp. septentrionalis jól tartható gyűjteményekben. Ásványi alapú, jó vízelvezetésű talajt igényel. A növekedési időszakban rendszeres öntözést, télen pedig teljesen száraz és hűvös körülményeket igényel a virágzáshoz. Fagytűrő képessége megfelelő, ha a talaja teljesen száraz.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Eltér a törzsalaktól, az Echinocereus cinerascens subsp. cinerascens-től kisebb termete, kevesebb bordák száma és északibb elterjedése révén. Hasonlíthat az Echinocereus pamanesiorum-ra, de a virágszerkezet és a tövisek elrendezése alapján elkülöníthető.
Taxonómia és filogenetika
Filogenetikailag a cinerascens fajkomplexum északi tagja, amely morfológiailag jól elkülönülő egységet alkot.