Echinocereus triglochidiatus

Echinocereus triglochidiatus
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség- csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus triglochidiatus

Tudományos név

• Echinocereus triglochidiatus Engelm., Mem. Tour N. Mexico: 93. 1848 sec. Sánchez & al. 2018
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév Echinocereus az ógörög eredetű „echinos” (sün) és a latin „cereus” (viaszos oszlopkaktusz) szavakból származik, sünszerű oszlopkaktuszt jelent.
• A fajnév triglochidiatus ógörög eredetű, jelentése „háromtövisű”, a jellegzetes töviselrendezésre utal.

Típuspéldány

• Első leírása: Wislizenius, Memoir of a Tour to Northern Mexico (1848)
• Basionym: Echinocereus triglochidiatus Engelmann (1848)

A(z) Echinocereus triglochidiatus szinonimái

• ≡ Cereus triglochidiatus, ≡ Echinocereus paucispinus var. triglochidiatus
• = Echinocereus hexaedrus

Fotó: Barna János

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Erősen sarjadzó faj, amely idősebb korban akár több száz hajtásból álló telepeket is képezhet. A hajtások ovális vagy hengeres alakúak, világoszöld színűek, 5–40 cm hosszúak és 5–15 cm átmérőjűek.

Bordák

5–12 borda található, amelyek szemölcsös tagoltságúak vagy sima élűek.

Areolák

A bordákon ülő areolákból fejlődnek ki a tövisek; jól elkülönülő, sűrűn elhelyezkedő képletek.

Fotó: Barna János

Tövisek

A tövisek változatosak, a növény teljes megjelenése erősen változékony.

• Középtövisek: 1–4 db, a peremtövisektől nehezen elkülöníthetők
• Peremtövisek: 0–22 db, sárgától sötét színig változók, 1–7 cm hosszúak, kerek vagy lapított keresztmetszetűek

Generatív test

Fotó: Barna János

Virág

A virágok a hajtások csúcsától kissé távolabb jelennek meg, több napig nyílnak, tölcsér alakúak.

• Színük vörös vagy narancs, fehér torokkal
• Méretük 3–9 cm hosszú és 2,5–7 cm átmérőjű

Termés

Gömbölyű vagy ovális, éréskor rózsaszínes vagy vöröses színű. A termést kezdetben tövisek borítják, amelyek az érés végére gyakran lehullanak.

• Magja: apró, fekete vagy barnás árnyalatú

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: USA délnyugati része és Mexikó északi területei
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: száraz, ritkás növényzetű hegyvidéki területek, sziklás lejtők, félsivatagi élőhelyek

Változatok

Korábban számos változatát írták le, amelyek közül több ma önálló fajként szerepel.

• Echinocereus coccineus és Echinocereus mojavensis ma külön fajként elfogadottak
• Nem elismert változatok:
  • var. triglochidiatus – kis csoportokban növő, kevés tövisű forma
  • var. gonacanthus – erősen sarjadzó, hosszabb tövisű telepképző forma
  • var. inermis – tövistelen vagy alig tövises változat

Kultúrában tartás

Könnyen tartható, gyors növekedésű faj. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos talajt igényel.

A bőséges napfény és a hűvös, száraz téli pihenő elősegíti a virágzást. Idősebb korban virágzik, de nem feltétlenül bőségesen.

A szabadban is tartható, sok változata kifejezetten fagytűrő, ezért sziklakertbe is alkalmas. A var. inermis érzékenyebb és lassabban fejlődik.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Erősen változékony faj, amelyet a tövisek színe, mennyisége, valamint a hajtások mérete és telepképzési hajlama alapján lehet elkülöníteni közeli fajoktól.

Egyéb

Idős korban látványos, nagy telepeket képezhet. A fényes zöld hajtásokon különösen dekoratívak a fiatal, élénk színű tövisek.

A virágtakaró levelek kemények és merevek, ami a csoport jellegzetes bélyege.

Szerzők

• Szöveg: Barna János
• Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

• Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 42. kártya