Kategória:Carpobrotus

Carpobrotus N.E.Br.
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Aizoaceae
Alcsalád	Ruschioideae
Nemzetség- csoport	Ruschieae
Nemzetség	Carpobrotus

• A nemzetségnév a görög karpos (karpós - καρπός), azaz „gyümölcs” és a brotos (brōtós - βρωτός), azaz „ehető” szavak összetételéből származik. Az elnevezés a nemzetség fajainak húsos, ehető termésére utal. Nicholas Edward Brown 1925-ben különítette el a csoportot a Mesembryanthemum nemzetségtől. A klasszikus nyelvi források (Liddell–Scott–Jones) és a botanikai etimológiai művek (Genaust, Stearn) egybehangzóan az ehető gyümölcsöt jelölik meg névadó alapként, melyet Dél-Afrikában népi neveken (pl. „hottentottafüge”) is ismernek.

• Carpobrotus edulis (L.) N.E.Br.; Gyűjtő: Ismeretlen, Dél-Afrika, 1700-as évek.
• Első leírása: Brown, Nicholas Edward (1925): Gardeners' Chronicle, ser. 3, 78: 433.
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Brown, Nicholas Edward (1925).

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Carpobrotus N.E.Br.

A Carpobrotus nemzetség tagjai erőteljes növekedésű, évelő, pozsgás növények. A hajtás heverő, a földön szétterülő, gyakran több méter hosszúságot is elérő matracokat alkot. A szár húsos, idővel enyhén fásodhat, a nóduszoknál gyakran legyökeresedik. A levelek átellenesen állnak, keresztmetszetük háromszögletű, húsosak (szukkulensek), szélük ép vagy apró fogazottsággal rendelkezik, csúcsuk hegyes. A gyökérzet bojtos, a hajtás mentén bárhol kialakulhat. A növény nem rendelkezik areolákkal vagy tövisekkel.

A virág magányos, a hajtásvégeken fejlődik, nagy méretű (átmérője 50–150 mm közötti).

• Takarólevelek: A csésze 4-5 húsos levélből áll. A párta számos, keskeny, fényes lepellevélből áll, melyek színe sárga, rózsaszín vagy lila. Soronként maradva a belső lepellevél és külső lepellevél elhelyezkedése spirális.
• Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, nagyon számosak. A termő alsó állású, a bibe ágainak száma 10-16 között mozog, tollas szerkezetűek.

Húsos, bogyószerű, nem felnyíló termés, amely éretten ehető és illatos.

• Magja: Számos apró, sötétbarna vagy feketés, nyálkás rétegbe ágyazott mag.

• Földrajzi elterjedés: Őshonos a Dél-afrikai Köztársaság területén, de természetes állományai találhatók Ausztrália, Új-Zéland, Chile és Kalifornia partvidékein is.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Elsősorban tengerparti homokdűnéken és sziklás partokon fordulnak elő.
  • Kiválóan bírják a sós permetet és a szikes talajt (halofiton jelleg).
  • Sokfelé invazív fajként viselkednek, kiszorítva az őshonos flórát.

A Carpobrotus fajok rendkívül igénytelenek. Teljes napfényt és jó vízelvezetésű, akár homokos talajt igényelnek. Fagyérzékenyek, de a rövid ideig tartó, enyhe fagyokat elviselhetik. Gyakran használják rézsűk megkötésére és talajtakaróként mediterrán éghajlaton. Szaporításuk hajtásdugványozással rendkívül egyszerű.

Hasonlítanak a Mesembryanthemum nemzetségre, de a Carpobrotus húsos, ehető termése és háromszögletű levelei egyértelműen elkülönítik. A Sarcozona nemzetségtől a termés szerkezete és a virág mérete alapján különböztethető meg.

A nemzetség a Ruschioideae alcsalád tagja. Minden faja erősen szukkulens, kifejezett levél- és szárszukkulenciát mutat. A CAM-fotoszintézis lehetővé teszi számukra a túlélést a forró, száraz dűnéken.

Az APG 4 besorolás alapján a Caryophyllales rend Aizoaceae családjába tartozik. A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok megerősítették a nemzetség monofiletikus voltát. Legközelebbi rokonai a Ruschioideae alcsaládon belül a tengerparti életmódhoz alkalmazkodott egyéb taxonok.

• https://powo.science.kew.org/taxon/urn:lsid:ipni.org:names:16124-1
• http://www.worldfloraonline.org/taxon/wfo-0000590465
• https://www.ipni.org/n/16124-1
• http://www.llifle.com/Encyclopedia/SUCCULENTS/Family/Aizoaceae/Carpobrotus/
• https://www.caryophyllales.org/cdm_dataportal/taxon/76e27b13-8d05-4c6e-9403-d6c57f798f4c