Carpobrotus acinaciformis
| Carpobrotus acinaciformis | |
|---|---|
Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
| Alcsalád | Ruschioideae |
| Nemzetség- csoport |
Ruschieae |
| Nemzetség | Carpobrotus |
| Faj | Carpobrotus acinaciformis |
Tudományos név
- Carpobrotus acinaciformis (L.) L. Bolus 1927
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév ógörög eredetű szóösszetétel: „karpos” = gyümölcs, „brotos” = ehető. A nemzetség több fajának termése emberi fogyasztásra alkalmas.
- A fajnév latin eredetű: „acinaces” = keleti görbe kard (handzsár), „-formis” = alakú. A név a levelek jellegzetes, kardra emlékeztető formájára utal.
Típuspéldány
- Első leírása: Species Plantarum 1: 485 (1753).
- Kombináció: L. Bolus, 1927.
Szinonimák
- Abryanthemum acinaciforme (L.) Rothm.
- Mesembryanthemum acinaciforme L.
- Carpobrotus concavus L. Bolus
- Carpobrotus laevigatus (Haw.) Schwantes
- Carpobrotus rubrocinctus (Haw.) Schwantes
- Carpobrotus vanzijliae L.Bolus
- Mesembryanthemum laevigatum Haw.
- Mesembryanthemum rubrocinctum Haw.
- Mesembryanthemum subalatum Haw.

Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás
Hosszú, kúszó hajtású, gyors növekedésű talajtakaró növény. Hajtásai akár 2 méter hosszúságot is elérhetnek, átmérőjük 8–15 mm.
A hajtáscsúcs a növekedési időszakban kissé felálló. A fiatal részek világoszöldek, később vöröses árnyalatot kapnak, az idősebb részek fásodnak és barnás színűvé válnak.
Az ízesüléseknél könnyen legyökerezik, így nagy kiterjedésű telepeket képez.
- Carpobrotus acinaciformis
-
Papp László
-
Papp László
Levelek
A levelek görbe kard alakúak, átellenes állásúak, a hajtás teljes hosszán megtalálhatók.

Hosszuk 90–130 mm, vastagságuk 12–19 mm. Keresztmetszetük háromszög alakú, a sarkok élesek. A levélgerinc finoman fogazott.
Színük sötétzöld, szürkészöld vagy kékeszöld, erős fényben a levélszegély vörös árnyalatot kaphat.
Generatív test
Virágzat
A virágok egyesével állnak, hosszú kocsányon.
Virág
A virág átmérője 70–100 mm, a Kristályvirágfélék családján belül kifejezetten nagyméretű.
- Virágkocsány: 25–75 mm hosszú. A kocsány középső vagy felső részén egy pár, a levelekhez hasonló, de kisebb murvalevél található.
- Csészelevelek: 12–25 mm hosszúak, közel azonos méretűek.

- Sziromlevelek: belül fényes rózsás bíbor vagy sötét rózsaszínűek, kívül tompább, majdnem fénytelen árnyalatúak. Hosszuk 20–40 mm, szélességük kb. 2,5 mm.
- Porzók: a porzószálak halvány rózsaszínűek, a portokok krémszínűek.
- Bibe: sokágú.

Termés
Ovális alakú, sárgásbarna, 12–18 rekeszes toktermés. A termés fala és a csészelevelek elhúsosodhatnak.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: Dél-afrikai Köztársaság, Nyugati-Fokföld tartomány.
- Élőhely: Fokváros és Riversdale közötti területen, sós tengerparti homokdűnéken és sziklás parti élőhelyeken fordul elő.
Eredeti élőhelyén kívül a mediterrán, erős téli fagyoktól mentes tengerparti régiókban világszerte meghonosodott, így Európa egyes részein is.
Kultúrában tartás
Rendkívül látványos, nagy virágú dísznövény.
Tavasztól őszig ajánlott teljes napfényen, szabadban tartani. Kiültethető kertbe, sziklakertbe, vagy nevelhető nagyobb cserépben, balkonládában is.

Megfelelő tápanyag- és vízellátás mellett erőteljesen növekszik, hajtásai évente akár egy métert is fejlődhetnek.
Fagytűrése gyenge, –1–2 °C alatti hőmérsékletnek nem ajánlott kitenni. Teleltetése világos, hűvös, fagymentes helyen történjen, jó szellőzés mellett. Télen csak mérsékelt öntözést igényel, a túlöntözést kerülni kell.
Virágzása tavasszal várható (április–június), a teleltetés minőségétől függően.
Magról is szaporítható, tavaszi vetéssel, kezdetben enyhe árnyékolással.
Egyéb
A nemzetségbe 13 elismert faj tartozik, közülük hét Dél-Afrikában honos, a többi Ausztráliában és Chilében él. A család legnagyobb virágú fajai közé tartozik.
A C. acinaciformis termése az egyik legízletesebbnek tartott ehető Carpobrotus-gyümölcs.
Szerzők
- Szöveg: Lukoczki Zoltán
- Lektorálta: Papp László
- Kép: Rácz Ibolya, Papp László
Forrás
- Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 410–411. kártya