Kategória:Cinchonoideae

Cinchonoideae
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Rubiaceae
Alcsalád	Cinchonoideae

• Az alcsalád neve a típusnemzetség, a Cinchona nevéből származik. A nemzetséget Linné nevezte el Chinchón grófnője (Ana de Osorio) tiszteletére, aki a legenda szerint a növény kérgéből (kinin) gyógyult meg a maláriából Peruban. A névben szereplő elírás (Chinchón helyett Cinchona) Linné hibájából maradt meg a nómenklatúrában. A klasszikus etimológiai források megerősítik, hogy a név tiszteleti név (eponíma). Az alcsaládi szintű kategóriát Constantine Samuel Rafinesque állította fel 1820-ban.

• Cinchona Linnaeus (1753); Dél-Amerika (Andok).
• Első leírása: Annales Générales des Sciences Physiques 6: 80. (1820)
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Rafinesque Constantine Samuel, 1820

   Képek betöltése...

(forrás: Wikimedia Commons)

• Cinchonoideae

Az alcsalád képviselői többnyire fák vagy cserjék. A hajtás és a szár fásodó, gyakran tartalmaznak speciális alkaloidokat (pl. kinin). A levelek átellenesek vagy örvösek, épszélűek, és jellemző rájuk a pálhalevelek jelenléte, amelyek a nóduszi részeken összeforrhatnak. A gyökérzet mélyre hatoló fás rendszer. Bár a csoport nem elsősorban pozsgás, bizonyos nemzetségeknél előfordulhat a szövetek mérsékelt víztároló képessége.

A virágzat változatos, gyakran végálló vagy hónalji buga, fürt vagy fejecske. A virág sugaras vagy ritkábban kétoldali szimmetriájú, általában öttagú.

• Takarólevelek: A csésze forrt, gyakran fogazott. A párta összeforrt, tölcsér vagy cső alakú, a pártacimpák bimbóban való elrendeződése (esztiváció) fontos határozóbélyeg (gyakran valvatim vagy contorta). Egy sorban maradjon!
• Ivarlevelek: A porzószálak a párta csövéhez nőttek, a számmal megegyező számban. A termő alsó állású, két termőlevélből áll. Egy sorban maradjon!

Többnyire toktermés, amely éréskor szárazon reped fel, de előfordulhat bogyó- vagy csonthéjas termés is.

• Magja: Gyakran szárnyas, ami segíti a széllel való terjedést (pl. a névadó nemzetségnél).

• Földrajzi elterjedés: Elsősorban trópusi és szubtrópusi elterjedésűek, központjuk Dél-Amerika, de megtalálhatóak Afrika, Ázsia és Ausztrália trópusi vidékein is.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Jellemzően trópusi esőerdőkben, hegyi köderdőkben (pl. az Andok vonulatain) és szavannákon fordulnak elő.

A Cinchonoideae tagjai közül a Cinchona fajok gazdasági jelentősége kiemelkedő a kinintermelés miatt. Dísznövényként a Nauclea vagy a Cephalanthus nemzetségek fordulnak elő. Trópusi igényűek, magas páratartalmat és fagymentes környezetet igényelnek.

Az alcsalád elkülöníthető a rokon Rubioideae alcsaládtól a magvakban található endospermium hiánya vagy redukált volta, illetve a biokémiai markerek (alkaloidok típusa) alapján.

Bár a Rubiaceae család nem a klasszikus pozsgásokról ismert, a Cinchonoideae alcsaládba tartozó egyes epifiton nemzetségek (pl. a hangyásnövényként ismert Myrmecodia és Hydnophytum – bár ezek rendszertani helye az alcsaládok között vitatott és gyakran a Rubioideae-hez sorolják őket) mutatnak extrém törzsszukkulenciát (caudex).

Az APG 4 rendszerben az Asterids klád Gentianales rendjébe tartozó Rubiaceae (buzérfélék) családjának egyik fő alcsaládja. A 2010 utáni molekuláris kutatások megerősítették a monofiletikusságát, és több tribuszt (pl. Cinchoneae, Naucleeae, Rondeletieae) különítenek el benne.

• Plants of the World Online (POWO)
• International Plant Names Index (IPNI)
• World Flora Online (WFO)
• Manns, U. & Bremer, B. (2010): Towards a better understanding of Cinchonoideae.
• Andersson, L. & Antonelli, A. (2005): Phylogeny of the tribe Cinchoneae.
• Wikipedia (EN): Cinchonoideae