Ugrás a tartalomhoz

Melocactus intortus

Innen: MKOE wiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jokhel Csaba (vitalap | szerkesztései) 2026. április 5., 19:23-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „{{Taxonbox | accepted = Melocactus intortus (Mill.) Urb., Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 16: 35. 1919 sec. Majure & al. 2022 | synonym = }} <span id="a-név-eredete-etimológia"></span> === A név eredete, etimológia === * A '''nemzetségnév''' az ógörög „melo” (dinnye) szóból ered, a növény dinnye alakjára utal. * A '''fajnév''' latin eredetű, jelentése „visszahajló”, „csavarodott”, a bordák és tövisek jellegzetes formájára utal.…”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Melocactus intortus

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Cactaceae
Alcsalád Cactoideae
Nemzetség-
csoport
Cereeae
Alnemzetség-csoport Cereinae
Nemzetség Melocactus
Faj Melocactus intortus
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Melocactus intortus (Mill.) Urb., Repert. Spec. Nov. Regni Veg. 16: 35. 1919 sec. Majure & al. 2022
    elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnév az ógörög „melo” (dinnye) szóból ered, a növény dinnye alakjára utal.
  • A fajnév latin eredetű, jelentése „visszahajló”, „csavarodott”, a bordák és tövisek jellegzetes formájára utal.

Típuspéldány

  • Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Antigua (neotípus: R. A. Howard 18492, K)
  • Első leírása: Miller, Gardener’s Dictionary ed. 8 (1768) mint Cactus intortus
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Urban, Fedde Repertorium 16: 35 (1919)
Fotó: Balázs Dénes
Fotó: A. Vilardebo

A(z) Melocactus intortus szinonimái

  • Cactus intortus, ≡ Echinocactus intortus, ≡ Melocactus intortus subsp. intortus
  • = Cactus coronatus, ≡ Melocactus coronatus
  • = Cactus melocactus var. communis, ≡ Melocactus communis, ≡ Cactus communis
  • = Melocactus communis var. oblongus
  • = Melocactus meonacanthus
  • = Cactus lamarkii
  • = Echinocactus intortus var. purpureus
  • = Echinocactus rufispinus
  • = Melocactus leucaster
  • = Melocactus lamarckii
  • = Echinocactus xanthacanthus, ≡ Melocactus xanthacanthus
  • = Melocactus atrosanguineus
  • = Melocactus communis var. grengelii
  • = Melocactus communis var. havannensis, ≡ Melocactus havannensis
  • = Melocactus communis var. lanifer
  • = Melocactus communis var. viridis
  • = Melocactus grengelii
  • = Melocactus macrocanthus
  • = Melocactus rubens
  • = Melocactus brongniartii
  • = Melocactus miquelii, ≡ Cactus miquelii
  • = Melocactus dichroacanthus
  • = Melocactus macracanthoides
  • = Melocactus rubens
  • = Melocactus wendlandii
  • = Melocactus schlumbergerianus
  • = Melocactus portoricensis
  • = Melocactus bradleyi
  • = Melocactus croceus
  • = Melocactus eustachianus
  • = Melocactus eustachius f. vetustior
  • = Melocactus hookeri
  • = Melocactus linkii
  • = Cactus antonii, ≡ Melocactus antonii, ≡ Melocactus intortus var. antonii
  • = Cactus intortus f. desiradensis
  • = Cactus intortus f. quentinianus


Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Gömb alakú, később megnyúlva hengeres testű faj. Mérete elérheti az 50 cm magasságot és a 35 cm átmérőt. Epidermisze világoszöld.

Szemölcsök

Nem különülnek el, a testet bordák tagolják.

Areolák

A bordákon helyezkednek el, szabályos sorokban.

Tövisek

  • Középtövis: 1–4 darab, 4–5 cm hosszú
  • Peremtövis: 8–11 darab, 2–3 cm hosszú. A tövisek vöröses, barnás vagy rózsaszín árnyalatúak.

Generatív test

Virág

A virágok a cephaliumból fejlődnek, kisméretűek, rózsaszínűek, 1,4–2,0 cm hosszúak.

  • Lepellevelek:' csésze, a cephalium gyapjas-sörtés felszínéből fejlődő virágok; párta sziromlevelek, keskenyek, rózsaszínűek; lepellevelek
  • Ivarlevelek: porzószálak világos színűek, portokok sárgásak, bibeszál világos, bibe többágú.

Termés

Hengeres, rózsaszínű, alapi részén fehéres.

  • Magja: apró, sötét színű

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Bahamák, Puerto Rico, valamint a Kis-Antillák több szigete (pl. Antigua, St. Thomas, St. Barthélemy, St. Maarten, Guadeloupe, Martinique, Tobago)
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: száraz, köves lejtők és nyílt területek, meleg trópusi éghajlaton. Jelentős morfológiai változatosság jellemzi.

Kultúrában tartás

Magról szaporítható, lassú növekedésű faj. Gyakran oltják a gyorsabb fejlődés érdekében. Fényigényes, de megfelelő légmozgás szükséges. Mérsékelt öntözést igényel. Teleltetése 18–20 °C-on ajánlott. Jó vízáteresztő, ásványi anyagokban gazdag talajt kíván.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A nemzetségen belül kiemelkedően nagy méretű testtel, magas bordaszámmal és rendkívül hosszú cephaliummal rendelkezik. Gyakran összetévesztik a bizonytalan státuszú Melocactus amoenus név alatt forgalmazott növényekkel.

Taxonómia és filogenetika

A Cactaceae család tagja. A Melocactus nemzetségen belül az egyik legnagyobb termetű és legváltozatosabb faj.

Egyéb

A faj rendelkezik a nemzetségen belül a legnagyobb cephaliummal és az egyik legnagyobb testmérettel. A cephalium vörös sertékkel és fehéres gyapjúval borított, és akár 1 m hosszú is lehet. A növények különleges megjelenése miatt a helyiek „angol fej” néven is emlegetik.

Balázs Dénes (1994) megfigyelése alapján: „A köves domblejtőkön csodálatos kaktuszok csoportjaival találkoztam… a hordó alakú testek tetejéből vörös, gyapjas hengerek emelkedtek ki…”

Szerzők

  • Szöveg: Ujréti Endre és Rigerszki Zoltán
  • Kép: Balázs Dénes; A. Vilardebo
  • Lektorálta: Papp László

Forrás

  • Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 76. kártya