Gymnocalycium baldianum

Gymnocalycium baldianum
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium baldianum

Tudományos név

Gymnocalycium baldianum (Speg.) Speg. in Anales Soc. Ci. Argent. 99: 135. 1925 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév a Gymnocalycium az ógörög gymnos („csupasz”) és calyx („kehely”) szavakból származik, jelentése „csupasz csövű”, utalva a szőrtelen, tövistelen virágcsőre.
A fajnév baldianum J. Bald, Spegazzini olasz származású munkatársa tiszteletére került megadásra.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Spegazzini gyűjtése, Argentína, 1905 (pontos herbáriumi adat nem ismert)
Első leírása: Gymnocalycium baldianum Spegazzini, Cactearum Platensis Tentamen, 1905.
Az aktuális nemzetségbe helyezte: Spegazzini, 1925.

A(z) Gymnocalycium baldianum szinonimái

≡ Echinocactus baldianus
= Echinocactus sanguiniflorus, ≡ Gymnocalycium sanguiniflorum, ≡ Gymnocalycium baldianum subsp. sanguiniflorum
= Gymnocalycium venturianum
= Gymnocalycium baldianum var. albiflorum
= Gymnocalycium raineri, ≡ Gymnocalycium baldianum var. raineri
= Gymnocalycium marianae
= Gymnocalycium schreiteri, ≡ Gymnocalycium baldianum var. schreiteri

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Kisméretű, nyomott gömb alakú növény. Színe sötét szürkés-kékeszöld. Átmérője fiatalon 20–40 mm, idősebb korban 70–150 mm is lehet. Gyökere répaszerű.

Szemölcsök

Nincsenek, a test bordákra tagolt.

Axillák

A bordák erősen dudorosak, hosszanti barázdával tagoltak, a dudorok idősebb korban részben összeolvadhatnak.

Areolák

Kicsik, a dudorok csúcsán helyezkednek el.

Tövisek

Középtövis: általában hiányzik.
Peremtövis: többnyire 5 (ritkán 3–7), vékony, gyakran elfekvő, legfeljebb 15 mm hosszú. Színük világos szaruszínűtől barnáig változik, a fiatal tövisek sárgásak, tövük gyakran barnás.

Generatív test

Virág

30–50 mm hosszú és széles, a csúcsközeli areolákból fejlődik, teljesen csak napsütésben nyílik ki.

Lepellevelek: csésze, párta sziromlevelek, lepellevelek fokozatos átmenetet képeznek; a külsők pikkelyszerűek, fehér szegéllyel, a belsők lapát alakútól lándzsásig változnak. Színük mély rózsaszíntől vérvörösig, gyakran violás árnyalatú.
Ivarlevelek: porzószálak fehérek, portokok sárgák; bibeszál rövid, vastag, sárgásfehér; bibe többágú (akár 11 ágú), világos színű. A virágcső és a magház sötét kékeszöld, húsos pikkelyekkel borított.

Termés

Orsószerű, sötét szürkészöld, ritkás világos pikkelyekkel. Éretten függőlegesen felreped.

Magja: 1–1,5 mm átmérőjű, matt fekete, felszíne lapos vagy kúpos szemölcsökkel fedett, köldöke alapi helyzetű, gyakran világos arillus borítja.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Catamarca tartomány (Ancasti-hegység, Andalgalá, Hualfín környéke).
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Száraz, hegyvidéki területeken, kopár, lombhullató cserjékkel és pázsitfüvekkel ritkásan borított lejtőkön él.

Kultúrában tartás

Magashegyi eredete miatt viszonylag hidegtűrő, az alkalmi enyhe fagyokat is elviselheti. Könnyen nevelhető faj. Hasonlít a Gymnocalycium andreae-hoz, amellyel hibridizálódhat is.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Kis termete, gömbös alakja, viszonylag kevés, rövid tövise és élénk színű virágai jól elkülönítik. A Gymnocalycium andreae-hoz hasonló, de attól virágszínben és testfelépítésben eltér.

Taxonómia és filogenetika

A faj a Cactaceae családba tartozik. A Gymnocalycium baldianum jelentős változékonyságot mutat, különösen a tövisek és a virág színe, mérete tekintetében. Leírták a Gymnocalycium baldianum var. albiflorum változatot is, amely fehér virágú forma.

Egyéb

A fajon belül több lokális forma ismert. A változatosság a tövisek fejlettségében, valamint a virág színében és méretében mutatkozik meg. Az ún. aggregatum csoportba sorolt fajok közé tartozik, ide sorolják többek között a Gymnocalycium amerhauseri, Gymnocalycium andreae, Gymnocalycium leptanthum és Gymnocalycium uebelmannianum fajokat.

Szerzők

Szöveg: Mánfai Gyula
Kép: Papp László
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők Közhasznú Egyesülete (Debrecen) és a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 84. kártya