Gymnocalycium amerhauseri

Gymnocalycium amerhauseri
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Cereeae
Alnemzetség-csoport	Gymnocalyciinae
Nemzetség	Gymnocalycium
Faj	Gymnocalycium amerhauseri

Tudományos név

Gymnocalycium amerhauseri H.Till in Gymnocalycium 7(3): 133. 1994 sec. Charles 2009
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög eredetű (gymnos = csupasz, calyx = kehely), a virágcső és a magház szőrtelen, tövistelen jellegére utal; a nemzetség a Cactaceae családba tartozó Gymnocalycium tagja.
A fajnév Helmut Amerhauser (*1941) osztrák kaktuszgyűjtő és szakértő tiszteletére született, aki a nemzetség kutatásának egyik jelentős alakja.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Argentína, Córdoba tartomány, Sierra Chicas
Első leírása: Gymnocalycium amerhauseri – Gymnocalycium 7: 133 (1994)
Az aktuális nemzetségbe helyezte: H. Till (1994)

A(z) Gymnocalycium amerhauseri szinonimái

= Gymnocalycium walteri, ≡ Gymnocalycium parvulum var. walteri
= Gymnocalycium amerhauseri subsp. altagraciense

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Egyhajtású, kistermetű növény. Hajtása gömbölyded, erősen lapított, alig emelkedik a talajszint fölé. Magassága kb. 2,5 cm, átmérője 5–6 cm. Színe sötétzöld, kékeszöld vagy szürkészöld. A növény nagy része a talajban található erőteljes karógyökér formájában.

Szemölcsök

A bordák dudorokra tagoltak.

Areolák

Oválisak, kezdetben sárgásfehér gyapjú borítja őket, később csupaszokká válnak.

Tövisek

Középtövis: fiatal növényeken hiányzik, idősebb példányokon 1 db fejlődhet, 12–14 mm hosszú.
Peremtövis: 5–7 darab, sugárirányban álló, 6–12 mm hosszú, fehér színű, tövük barnásvörös.

A tövisek a hajtásra simuló, pókszerű csomókban helyezkednek el.

Generatív test

Virág

Tölcsér alakú, kb. 3 cm átmérőjű.

Lepellevelek: krémfehér vagy halvány rózsaszín, a torokban vöröses árnyalatú.
Ivarlevelek: porzószálak és portokok világos színűek; bibeszál és bibe világos, a torokban kontrasztos színeződéssel.

A magház és a virágcső pikkelyei zöldek, szegélyük rózsaszínes.

Termés

Tojásdad vagy orsó alakú, sötétzöld, több mint 3,3 cm hosszú és legfeljebb 2 cm átmérőjű.

Magja: közel gömb alakú, 1,1–1,2 mm átmérőjű, fényes fekete, enyhén bemélyedt köldökkel.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Argentína, Córdoba tartomány.
Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: a Sierra Chicas hegység 1450–1600 m magasságban fekvő területein él, vulkanikus törmelékkőzetes, humuszban gazdag talajokon, füves lejtősztyeppeken és sziklagyepekben, ritkás kétszikű növények társaságában.

Kultúrában tartás

Alacsony pH-értékű, ásványi jellegű, jó vízáteresztő talajt igényel. Nyáron napos, szellős helyen, enyhe árnyékolással tartható. Télen teljesen szárazon, 0 °C körüli hőmérsékleten teleltethető, rövid ideig a gyenge fagyot is elviselheti. Virágzása júniustól kezdődik és több hullámban őszig tart, már fiatal korban is virágzóképes.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

A Gymnocalycium baldianum-tól elsősorban magasabb bordaszámával és világos (fehér–halvány rózsaszín) virágaival különbözik.

Taxonómia és filogenetika

A faj rendszertani helyzete nem teljesen tisztázott. Egyes szerzők a Gymnocalycium erinaceum fajjal azonosítják, mások a Gymnocalycium altagraciense vagy a Gymnocalycium taningaense taxonokkal hozzák kapcsolatba.

Egyéb

A faj ismert populációja kis egyedszámú, jelenleg nem számít közvetlenül veszélyeztetettnek, de a turizmus és az esetleges tüzek hosszabb távon hatással lehetnek rá.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 676. kártya