Pterocactus tuberosus
| Pterocactus tuberosus | |
|---|---|
 Érvényes, elfogadott név. | |
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Cactaceae |
| Alcsalád | Opuntioideae |
| Nemzetség- csoport |
Pterocacteae |
| Nemzetség | Pterocactus |
| Faj | Pterocactus tuberosus |
 
| |
Tudományos név
- Pterocactus tuberosus (Pfeiff.) Britton & Rose, Cactaceae 1: 32. 1919. Sec. Hunt (2016)
elfogadott, érvényes név
A név eredete, etimológia
- A nemzetségnév a görög pteron (szárny) és a latin cactus szavak összetétele, amely a nemzetségre egyedülálló módon jellemző szárnyas magvakra utal.
- A faji jelző, a tuberosus, a latin tuber (gumó, duzzanat) szóból származik, utalva a növény hatalmas, gumószerűen megvastagodott föld alatti raktározó szervére. A fajt eredetileg Ludwig Karl Georg Pfeiffer írta le 1837-ben mint Opuntia tuberosa.
Típus
- Opuntia tuberosa Pfeiff.; Franz Julius Ferdinand Meyen, Argentína, Mendoza, 1833.
- Első leírása: Enumeratio Diagnostica Cactearum hucusque Cognitarum: 146. (1837).
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nathaniel Lord Britton és Joseph Nelson Rose 1919.
Pterocactus tuberosus képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
A(z) Pterocactus tuberosus szinonimái
- ≡ Opuntia tuberosa
- = Opuntia tuberosa var. spinosa
- = Pterocactus kuntzei, ≡ Opuntia kuntzei
- = Pterocactus decipiens
- = Opuntia skottsbergii, ≡ Pterocactus skottsbergii
- = Pterocactus kuntzei f. lelongii, ≡ Pterocactus tuberosus f. lelongii
- − Pterocactus kurtzei
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A növény legszembetűnőbb jellemzője a hatalmas, répaszerűen megvastagodott, gyakran 10–15 cm átmérőjű gumós gyökér vagy gyökérzet, amelyből vékony, törékeny hajtások erednek. A föld feletti hajtás tagolt; a szár szegmensei hengeresek, 2–5 cm hosszúak és 1 cm körüli átmérőjűek, színük barnászöld, néha lilás árnyalatú. A bordák nem kifejezettek, a felületet inkább alacsony szemölcsök borítják. Az areolák kicsik, sűrűn helyezkednek el, rajtuk apró, sárgás-barna glochidium-ok és számos rövid tövis található. A peremtövis és középtövis nehezen különíthető el; a tövisek száma areolánként 8–12, hosszuk alig pár milliméter, a bőrfelszínhez simulnak, színük fehéres vagy barnás. A levelek aprók, hengeresek és rendkívül hamar lehullanak.
Generatív test
Virág
A virág a hajtások csúcsán, terminálisan fejlődik, szinte teljesen besüllyed a szegmens végébe. A virág színe citromsárga, sárgásbarna vagy rézszínű, átmérője 3–5 cm.
- Takarólevelek: A külső lepellevél zöldes-barna, a belső lepellevél vagy sziromlevél selymes fényű, sárga vagy barnás árnyalatú.
- Ivarlevelek: A porzószálak sárgák, érintésre érzékenyek (szeizmonasztia); a termő alsó állású, a bibeszál vaskos, a bibe 5-8 ágú, sötétvörös vagy bíborlila színű.
Termés
A termés száraz, kupakszerűen kinyíló (dehiszkens) toktermés, amely a szegmens csúcsán képződik.
- Magja: A magja nagy, papírszerűen szárnyas, világosbarna, ami lehetővé teszi a szél általi (anemochor) terjedést.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A faj széles körben elterjedt Argentína középső és nyugati területein, különösen Salta, Tucumán, Catamarca, La Rioja, San Juan, Mendoza, San Luis, Córdoba, La Pampa, Neuquén és Río Negro tartományokban.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Tipikus geofiton életmódot folytat, a száraz puszták, félsivatagok és kavicsos síkságok lakója. A tengerszinttől egészen 2500-3000 méter magasságig megtalálható. A szélsőséges aszályt és a tüzeket a föld alatti gumója segítségével vészeli át, a föld feletti részek ilyenkor gyakran elszáradnak vagy letörnek.
Kultúrában tartás
Kultúrában kedvelt faj a különleges gumója miatt, de tartása figyelmet igényel. A hatalmas föld alatti rész miatt mély cserépbe és rendkívül jó vízelvezetésű, ásványi talajba kell ültetni. Nyáron bőséges fényt és óvatos öntözést, télen teljes szárazságot és hűvös (5-10 °C) környezetet igényel. A szaporítása hajtásdugványról könnyű, de a gumó kifejlesztéséhez sok időre van szüksége.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
A Pterocactus tuberosus jól elkülöníthető a nemzetség többi tagjától a sötétvörös bibe és a hengeres, barna hajtások alapján. Hasonlíthat a Pterocactus araucanus fajra, de annak virága és tövisei eltérőek. A gumós gyökér miatt összetéveszthető egyes Maihueniopsis fajokkal, de a szárnyas mag és a terminális virág egyértelműen a Pterocactus nemzetségre jellemző.
Taxonómia és filogenetika
A 2010 utáni molekuláris vizsgálatok megerősítették, hogy a Pterocactus nemzetség a Opuntioideae alcsaládon belül a Pterocacteae tribus névadója. A legfrissebb kutatások (De Vos et al., 2025) szerint a nemzetség korai leágazást képvisel az opuntioidok között, alkalmazkodva a patagóniai és andoki száraz környezethez. A Pterocactus tuberosus a nemzetség típusfaja.