Adenium obesum

Adenium obesum
Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Klád	Asterids
Klád	Lamiids
Rend	Gentianales
Család	Apocynaceae
Alcsalád	Apocynoideae
Nemzetség- csoport	Nerieae
Alnemzetség-csoport	Neriinae
Nemzetség	Adenium
Faj	Adenium obesum

Tudományos név

• Adenium obesum (Forsskål) Roemer & Schultes in Syst. Veg. 4: 411. 1819
  elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

• A nemzetségnév az Aden város (ma Jemen területén) nevének latinosított alakjából származik. A növényt eredetileg e térség környékén gyűjtötték, ezért a név a feltételezett lelőhelyre utal.
• A fajnév latin eredetű: „obesus” jelentése kövér, testes, elhízott. A név a növény vastag, vízraktározó törzsére és szárgumójára (caudexére) utal.

Típuspéldány

• Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: Kelet-Afrika és az Arab-félsziget száraz területei
• Első leírása: Nerium obesum Forsskål, 1775
• Az aktuális nemzetségbe helyezte: Roemer & Schultes, 1819

Fotó: Dr. Nemes Lajos

Szinonimák

• Nerium obesum Forsskål, 1775
• Cameraria obesa (Forsskål) Sprengel
• Pachypodium obesum (Forsskål) G. Don ex A. De Candolle, 1844

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Törzs, caudex

Valamennyi Adenium fajra jellemző, hogy már fiatal korban kialakul a vízraktározó törzs- vagy gyökérgumó (caudex). Ez már egyéves korban megjelenik, és az évek során fokozatosan növekszik. A fiatal példányok gyakran szabályos gömb alakúak, idősebb korban azonban a törzs szabálytalan formájúvá válik.

Papp László

Hajtások

A caudex tetején kevés számú, viszonylag vékony, húsos hajtás fejlődik. A növény idősebb korban cserjeszerű megjelenésűvé válik. A hajtások végén levélrózsa alakul ki.

Levelek

A levelek húsosak, a hajtások csúcsán rozettába rendeződnek. Száraz időszakban a levelek lehullhatnak, majd kedvezőbb körülmények között újra fejlődnek.

Allelopátia

Az Adenium fajok gyökerein keresztül allelopatikus hatású vegyületeket bocsátanak ki a talajba, amelyek gátolhatják más növényfajok megtelepedését közvetlen környezetükben.

Generatív test

Virág

A virágok a hajtások végén, rövid kocsányú végálló virágzatban fejlődnek. A virágok hosszúkás, harang alakú csöve 40–60 mm hosszú.

Színük többnyire élénk kárminpiros vagy rózsaszín, de halványabb árnyalatok is előfordulnak. A párta öt enyhén hullámos szélű, kissé visszahajló cimpából áll. A bimbók nyílás előtt csúcsosan összesodródnak. A virágok több héten át díszítenek, és tavasztól őszig folyamatosan megjelenhetnek.

• Porzók: a porzószálakon hosszú, szőrös függelékek találhatók.

Termés

A termés két termőlevélből kialakuló, hosszú, görbült szarv alakú tüszőtermés.

• Magja: a magokon hosszú szőrökből álló repítőszőr-csomó található, amely a szél általi terjedést segíti.

Tejnedv és mérgezőség

Az Adenium fajok minden növényi része erősen mérgező. A keserű ízű tejnedv erős hatású mérgező anyagokat tartalmaz. Afrika számos vidékén hagyományosan nyílméreg készítésére használták.

Elterjedés és élőhely

• Földrajzi elterjedés: Kelet-Afrika száraz területei, valamint az Arab-félsziget déli része, különösen Jemen.
• Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: elsősorban száraz szavannák növénye. Homokos vagy sekély talajokon, illetve mészköves, sziklás aljzaton egyaránt előfordul. Nem valódi sivatagi növény, bár gyakran „sivatagi rózsa” néven ismert.

Kultúrában tartás

Az Adenium fajok erősen fény- és hőigényesek. Nyáron a kaktuszokhoz hasonló elhelyezést igényelnek: napos, meleg, szélvédett helyen fejlődnek a legjobban.

Szaporításuk leggyakrabban magvetéssel történik, 20 °C feletti hőmérsékleten. Az élőhelyről gyűjtött magok csírázóképessége gyakran alacsony, kivéve ha frissen kerülnek vetésre. A természetben a termések rendszerint közvetlenül az esős évszak előtt nyílnak fel, így a magok kedvező körülmények között csíráznak. A magról nevelt példányok rendszerint 3–4 éves korban virágoznak először.

Dugványozással is szaporítható, de az így nevelt növények rendszerint nem fejlesztenek jellegzetes caudexet. Oltással is nevelhető, például leander (Nerium oleander) alanyon.

Télen melegebb, legalább 15 °C hőmérsékletű helyen célszerű tartani. A levelek ilyenkor gyakran lehullanak. Nyáron rendszeres öntözést igényel, különösen a dugványról vagy oltással szaporított példányok. Talaj tekintetében nem igényes, jó vízáteresztő, humuszos kaktuszföldben jól fejlődik.

Taxonómia és filogenetika

A terepi megfigyelések alapján a nemzetség fajain belül jelentős morfológiai változatosság figyelhető meg, különösen a levelek alakja és a virágok felépítése tekintetében. Egyes populációkban hosszúkás-lándzsás és tojásdad levelek egyaránt előfordulhatnak, valamint csupasz és szőrös virágok is megjelenhetnek, akár ugyanazon növényen belül.

A modern rendszerezések a nemzetségben három fő fajt és több alfajt különítenek el.

Egyéb

Kelet-Afrikában a faj közismert neve „sivatagi rózsa”. A növény dísznövényként világszerte elterjedt, különösen a caudex formája és feltűnő virágai miatt. A magyar nyelvű szakirodalomban viszonylag ritkán szerepel, míg az angol nyelvű szakirodalomban részletesebb feldolgozásai találhatók.

Szerzők

• Szöveg: N. Szentirmay Teréz
• Kép: dr. Nemes Lajos, Papp László
• Szerkesztette és lektorálta: Papp László

Forrás

• Debreceni Kaktuszgyűjtők Közhasznú Egyesülete – Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 22. kártya