Echeveria setosa var. ciliata

Echeveria setosa var. ciliata
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Saxifragales
Család	Crassulaceae
Alcsalád	Sempervivoideae
Nemzetség-; csoport	Sedeae
Alnemzetség-csoport	Sedinae
Nemzetség	Echeveria
Faj	Echeveria setosa
Változat	Echeveria setosa var. ciliata

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Tudományos név

Echeveria setosa var. ciliata (Moran) Moran, 1993
elfogadott, érvényes név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév Atanasio Echeverría y Godoy mexikói növényfestő és botanikai illusztrátor tiszteletére lett adva.
A fajnév setosa latin eredetű, jelentése szőrös, serteszőrös; a levelek sűrű szőrzetére utal.
A változatnév ciliata szintén latin eredetű, jelentése pillás vagy szempillaszerű szőrökkel ellátott, ami a levelek szegélyén és felszínén található szőrzetre utal.

Típuspéldány

Első leírása: Cactus and Succulent Journal of America 33: 131, 1961 (mint Echeveria ciliata).
Aktuális nevén közölve: Cactus and Succulent Journal of America 65: 32, 1993.
Szinonima: Echeveria ciliata Moran, 1961.

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Legtöbbször magános növekedésű, oldalhajtásokat ritkán fejleszt. A tőlevélrózsa alatt rövid, megvastagodott szár (caudex) található, amely 1–2 cm vastag.

Levélrózsa

A tőlevélrózsa 5–13 cm átmérőjű, 30–100 levélből álló, tömött szerkezetű.

Levél

A levelek zöld színűek, általában 1–2-szer hosszabbak, mint amilyen szélesek. Alakjuk fordított tojás vagy ék alakú.

Méret: 2,5–6 cm hosszú, a felső részen 15–37 mm széles, a tövénél 5–8 mm széles, vastagságuk 5–9 mm.
Alak: a levélszélek az alsó részen egyenesek, a csúcs felé befelé hajlanak; a csúcs tompa és rövid.
Felület: a levelek felszíne lehet sima, kevés elszórt szőrrel, vagy ritkás, hajlott, merev, durva szőrrel borított.
Szőrzet: a csúcsi gerinc közelében, a levélszéleken és a levél tövén finom szőrzet található.

Generatív test

Virágzat

A virágzati tengely 6–27 cm magas, 3–6 mm vastag. Felületét sűrű, merev, durva szőrzet borítja.

A virágzati tengelyen 7–25 szárlevél található.
A szárlevelek 8–25 mm hosszúak, 4–11 mm szélesek és 2–7 mm vastagok.
Szélükön és a középső gerinc mentén finom, olykor erősebb, durva szőrzet található, kivéve a felső oldal tövét.

Virág

A virágzat 3–14 (ritkán akár 24) virágból áll.

Virágkocsány: erősen szőrös; az alsóbb kocsányok 6–35 mm hosszúak.
Csészekorong: 4–6 mm széles.
Csészelevelek: 5–9 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek; külső oldalukon ritkás, merev szőrzet található, belső oldaluk sima.
Párta: 10–16 mm hosszú és 6,5–10 mm széles; a kiálló részeken merev, hajlott szőrzet található.

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: Mexikó, Oaxaca állam.
Élőhely: vulkanikus kőzetű, északi és keleti kitettségű sziklafalak Tamazulapan és Huajuapan de León városok között, kb. 2100 m tengerszint feletti magasságban.
A növény viszonylag sűrű növényzettel borított kisebb kanyonokban fordul elő.

Kultúrában tartás

A faj élénkzöld színével és jellegzetes szőrös leveleivel különleges megjelenésű.

Talaj: humuszban gazdag, de jó vízáteresztő közeg szükséges. Megfelelő például 50% virágföld és 50% sóder keveréke.
Fényigény: erős, de szórt fény ajánlott.
Öntözés: rendszeres öntözést igényel, talán valamivel több vizet is, mint a legtöbb Echeveria faj.
Fontos azonban, hogy a túlzott öntözés laza szövetű, rothadásra hajlamos növényeket eredményezhet.

Szaporítás

A növény ritkán sarjadzik, ezért elsősorban magról vagy levéldugványról szaporítható.

A levéldugványozáshoz az alsó leveleket óvatosan oldalra húzva kell leválasztani; vágni nem célszerű.
A levél néhány napos beszáradás után a talaj felszínére helyezhető, a természetes állásának megfelelően, a színével felfelé.
Nem szükséges a talajba nyomni; megfelelő öntözés mellett néhány hét alatt gyökeret és új hajtást fejleszt.

Taxonómia

A Puebla–Oaxaca határán fekvő Sierra Mixteca hegységben élő populációk között a korábban külön fajként kezelt Echeveria setosa és Echeveria ciliata is megtalálható. A későbbi gyűjtések és változatok leírása után Reid Moran 1993-ban rendezte a csoport rendszertanát, és a ciliata taxont az Echeveria setosa egyik változataként kezelte. A csoportban jelenleg öt változatot különítenek el.

Szerzők

Szöveg és kép: Elhart Zsolt
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Pozsgásgyűjtők – Pozsgások 53. kártya