Echinocereus viridiflorus subsp. davisii

Echinocereus viridiflorus subsp. davisii
; Taxonómiai (heterotipikus) szinonima.; Az érvényes leírást lásd itt:; Echinocereus davisii
Rendszertani besorolás
Faj	Echinocereus viridiflorus subsp. davisii

Echinocereus davisii
; Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén	Eukaryota
Ország	Plantae
Klád	Angiospermae
Klád	Eudicots
Klád	Core Eudicots
Rend	Caryophyllales
Család	Cactaceae
Alcsalád	Cactoideae
Nemzetség-; csoport	Phyllocacteae
Alnemzetség-csoport	Echinocereinae
Nemzetség	Echinocereus
Faj	Echinocereus davisii

A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.

Tudományos név

Echinocereus davisii Houghton in J. Cact. Succ. Soc. Amer. 2: 466. 1931 sec. Blum & al. 2012
elfogadott, érvényes név
Echinocereus viridiflorus subsp. davisii (Houghton) N.P.Taylor in Cactaceae Consensus Init. 3: 10. 1997
szinonima név

A név eredete, etimológia

A nemzetségnév ógörög–latin eredetű: „echinos” = sün, „cereus” = kandeláber, gyertya; az előtag a tövises jellegre, az utótag a hajtások alakjára utal.
A fajnév latin eredetű, jelentése „zöldvirágú”, utalva a faj és alfajainak gyakori zöldes virágszínére.
Az alfajnév Allie R. Davis (1939-) texasi kaktuszgyűjtő nevét viseli, aki begyűjtötte a taxon első példányait.

Típuspéldány

Gyűjtő, hely, időpont, típuspéldány gyűjteményi helye: USA, Texas állam, Brewster megye, Marathon településtől délre, 1200 m tengerszint feletti magasság
Első leírása: Cact. Succ. J. (Los Angeles) 2: 466, 1931
Az aktuális nemzetségbe helyezte: N.P.Taylor, 1997

A(z) Echinocereus davisii szinonimái

(A(z) Echinocereus viridiflorus subsp. davisii a(z) Echinocereus davisii szinonimája)*

≡ Echinocereus viridiflorus subsp. davisii, ≡ Echinocereus viridiflorus var. davisii, ≡ Echinocereus viridiflorus var. davisii
= Echinocereus subinermis var. aculeatus

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár

Apró, általában egyhajtású növény, magassága 1–3 cm, átmérője 1–2,5 cm.

Bordák, szemölcsök

A hajtás szemölcsökre tagolt, amelyek 6–9 db, határozatlan vonalú bordává rendeződnek.

Axillák

Az areolák 6–7, legfeljebb 10 mm távolságra helyezkednek el.

Areolák

Areolánként 8–14 db tövis fejlődik, ritkán ennél több.

Tövisek

Peremtövisek: fehérek vagy szürkék, a hegyeik gyakran sötétebbek (fekete, sötétbarna, barnásvörös, bordó), hosszuk 5–19 mm, általában 10–15 mm. Fiatal növényeken sugarasan, vagy fésűszerűen állnak; idősebb példányokon gyakran rendezetlenek.
Középtövis: ritkán jelenik meg, henger alakú, 10–12 mm hosszú, színe a peremtövisekéhez hasonló, néha sötétebb

Generatív test

Virág

Virág hossza 1,5–2 cm, fénylő sárga vagy sárgászöld, gyakran gesztenyebarna középcsíkkal.

Lepellevelek: keskenyek, hegyesek; külső lepellevelek 5–8 mm hosszúak, 5–10 mm szélesek, hasonlóak a hajtás töviseihez, de vékonyabbak és gyengébbek
Ivarlevelek: porzók világossárgák, porzószálak halványzöldek, bibeszál világoszöld, bibe kb. 10 ágú

Termés

Éretten bordósbarna, előfordul, hogy zöld marad a felrepedésig.

Magja: kb. 1 mm, fekete

Elterjedés és élőhely

Földrajzi elterjedés: USA, Texas állam, Brewster megye, Marathon térség
Élőhely: mohával borított mészkőképződmények, aprózódott kovagumók, ritkás lágyszárúak között (Poaceae, Caryophyllaceae), 1200 m tengerszint feletti magasság

Kultúrában tartás

Kultúrában is megmarad apró mérete, de többhajtásúvá válhat. Általános kaktusz-talajkeverékben nevelhető, enyhe bázikus kémhatással, kevés alginit hozzáadásával. Tartós közvetlen napfényt nem igényel, reggel-délelőtt 2–3 órás fény elegendő. Öntözése nem problémás. Télen teljesen szárazon tartandó. Nyugalmi időszakban valószínűleg -12 °C-ig fagytűrő.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Az alfaj különleges tulajdonsága, hogy belső leple klorofillt tartalmaz, virágai a növény felső részén alacsonyan fejlődnek, megjelenésében hasonlít az Echinocereus viridiflorus fajra.

Taxonómia és filogenetika

Az Echinocereus viridiflorus alfaja. Korábban külön fajként (Echinocereus davisii) és változatként (var. davisii) írták le, ma alfaji rangban kezelik.

Egyéb

Ritka, kis növény, értékét főként különlegessége és ritkasága adja.

Szerzők

Szöveg: Lukoczki Zoltán
Kép: Lukoczki Zoltán
Lektorálta és kiegészítette: Papp László

Forrás

Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete – Pozsgások 485. kártya