Ugrás a tartalomhoz

Frithia pulchra

Innen: MKOE wiki
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Frithia pulchra

Érvényes, elfogadott név.
Rendszertani besorolás
Domén Eukaryota
Ország Plantae
Klád Angiospermae
Klád Eudicots
Klád Core Eudicots
Rend Caryophyllales
Család Aizoaceae
Alcsalád Ruschioideae
Nemzetség-
csoport
Ruschieae
Nemzetség Frithia
Faj Frithia pulchra
Google képek Bing képek

Tudományos név

  • Frithia pulchra N.E.Br. (1925)
    elfogadott, érvényes név
Fotó:Dósa Béla

A név eredete, etimológia

  • A nemzetségnevet, a Frithia-t, Nicholas Edward Brown vezette be Frank Frith (1872–1954) tiszteletére, aki a dél-afrikai vasutak kertészeként dolgozott, és a növényt felfedezte Johannesburg közelében.
  • A fajnév, a pulchra, a latin pulcher melléknév nőnemű alakja, jelentése „szép” vagy „gyönyörű”, ami a növény esztétikus megjelenésére és mutatós virágaira utal.

Típus

  • Frithia pulchra N.E.Br.; Frank Frith gyűjtése, Dél-Afrika, Transvaal (Gauteng), Magaliesberg, 1925.
  • Első leírása: Brown, Nicholas Edward (1925): Gardeners' Chronicle, ser. 3, 78: 433.
  • Az aktuális nemzetségbe helyezte: Brown, Nicholas Edward (1925).
Frithia pulchra képgaléria

(forrás: Wikimedia Commons)

Szinonimák

  • Frithia pulchra

Alaktani, morfológiai jellemzők

Vegetatív test

Hajtás, szár, levél, gyökér

A Frithia pulchra egy kisméretű, szinte szár nélküli évelő szukkulens. A hajtás rendkívül rövid, a föld alatt helyezkedik el. A levelek rozettát alkotnak, hengeresek vagy bunkó alakúak, 15–20 mm hosszúak, a csúcsukon levágottak (tuncate). A levelek csúcsán áttetsző „ablak” (fenesztráció) található, amely átengedi a fényt a mélyebben fekvő szövetekhez. A szár redukált. A gyökérzet húsos, mélyre hatoló karógyökér, amely segít a növénynek visszahúzódni a talajba szárazság idején.

Generatív test

Virág

A virág magányos, rövid kocsányon ül vagy ülő, átmérője 20–30 mm.

  • Takarólevelek: A csésze öt-tagú. A sziromszerű lepel levelekből álló párta színe jellemzően élénk magenta vagy mályvaszínű, a toroknál gyakran fehér vagy sárgás. A lepellevél keskeny, hosszúkás.
  • Ivarlevelek: A porzószálak sűrűn állnak, sárga portokokkal. A termő alsó állású, a bibe 5-6 ágú.

Termés

Higrochastic (nedvességre nyíló) toktermés, amely száraz állapotban zárt, de eső hatására kinyílik, hogy a magok szétszóródhassanak.

  • Magja: Nagyon apró, halványbarna magok.

Elterjedés és élőhely

  • Földrajzi elterjedés: Endemikus faj a Dél-afrikai Köztársaság területén, kizárólag Gauteng és Mpumalanga tartományokban (főként a Magaliesberg hegységben) fordul elő.
  • Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás:
  • Kvarcit sziklák repedéseiben és kavicsos területeken él (litofiton életmód).
  • Erősen napsütötte, nyári csapadékos területek lakója.
  • A növény gyakran teljesen visszahúzódik a talajba, csak a levélvégi ablakok látszanak ki.

Kultúrában tartás

A Frithia pulchra népszerű a gyűjtők körében, de kényes növény. Nagyon jó vízelvezetésű, durva szemcséjű ásványi aljzatot igényel. Maximális napfényt és nyári öntözést igényel, de a pangó víztől könnyen kirothad. Télen szigorú szárazságot és fagymentes (minimum 5-10°C) környezetet igényel.

Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok

Nagyon hasonlít a Fenestraria nemzetségre, de a Frithia pulchra levelei spirálisan állnak, és virágai mindig lila-magenta színűek (szemben a Fenestraria rhopalophylla sárga vagy fehér virágaival). A Frithia humilis kisebb termetű és virágai fehérek.

Taxonómia és filogenetika

A 2010 utáni kutatások megerősítették a Frithia helyét a Ruschioideae alcsaládon belül. Molekuláris adatok alapján a nemzetség monofiletikus, és bár morfológiailag hasonlít más ablakos levelű kaktuszokra/szukkulensekre, a termésfelépítése egyedi bélyegeket hordoz.

Forrás