Kategória:Frithia
| Frithia | |
|---|---|
| Rendszertani besorolás | |
| Domén | Eukaryota |
| Ország | Plantae |
| Klád | Angiospermae |
| Klád | Eudicots |
| Klád | Core Eudicots |
| Rend | Caryophyllales |
| Család | Aizoaceae |
| Alcsalád | Ruschioideae |
| Törzs | Ruschiae |
| Nemzetség | Frithia |
Tudományos név
- Frithia (N. E. Brown) N. E. Brown, 1925
A név eredete, etimológia
A nemzetséget Nicholas Edward Brown nevezte el barátjáról, Frank Frith-ről (1872–1954), aki a dél-afrikai vasutak kertészeti felügyelője volt. Frith 1925-ben hozott példányokat a növényből Angliába, a Kew Gardens-be, ahol Brown tanulmányozta és leírta azokat.
Típus
- Frithia pulchra N. E. Brown; Frank Frith, Dél-Afrika, Transvaal, Magaliesberg, 1925; Típuspéldány helye: Kew (K);
- Első leírása: Nicholas Edward Brown publikálta a The Gardeners’ Chronicle folyóiratban 1925-ben.
- Az aktuális nemzetségbe helyezte: Nicholas Edward Brown, 1925.
Frithia pulchra képgaléria
Képek betöltése...
(forrás: Wikimedia Commons)
Alaktani, morfológiai jellemzők
Vegetatív test
Hajtás, szár, levél, gyökér
A Frithia nemzetség tagjai apró, pozsgás, évelő növények. Rövid, földalatti szár jellemzi őket, amely húsos gyökérrendszerben folytatódik. A növény szinte teljes egésze a föld alatt található, csupán a levelek csúcsa látszik ki. A levelek rozettát alkotnak, alakjuk hengeres vagy tölcsérszerű (obconical), hosszuk 15–20 mm. A levelek csúcsa lapos és áttetsző, úgynevezett “levélablakként” funkcionál, amely átengedi a fényt a növény belsejében zajló fotoszintézishez. A felületük enyhén érdes vagy szemcsés.
Generatív test
Virág
A virág magányos, rövid kocsányon ül vagy szinte ülő. Színe általában élénk magenta vagy lila, fehér központtal, de léteznek fehér virágú populációk is. A virág átmérője 20–25 mm.
- Takarólevelek: 5–6 csészelevél, amelyek egyenlőtlen méretűek; a sziromlevelek (vagy módosult staminódiumok) számosak, több sorban állnak, fényesek.
- Ivarlevelek: A porzószálak rövidek, középen csoportosulnak; a bibe 5–7 ágú, fonalszerű.
Termés
A termés egy 5–7 rekeszű, nedvesség hatására nyíló toktermés (hygrochastic capsule), amelyből a magok az esőcseppek segítségével mosódnak ki.
- Magja: Apró, okkersárga vagy barna színű, sima felszínű.
Elterjedés és élőhely
- Földrajzi elterjedés: A nemzetség endemikus a Dél-afrikai Köztársaság területén, azon belül Gauteng, Mpumalanga és North West tartományokban (korábbi Transvaal területén) fordul elő.
- Élőhely, éghajlat, életmód, növénytársulás: Kavicsos, kvarcit alapú talajokon élnek, gyakran sziklák repedéseiben vagy homokos, köves fennsíkokon. Geofiton életmódot folytatnak: aszály idején a növény összehúzódik és szinte teljesen visszahúzódik a talajba a párolgás csökkentése érdekében. Olyan területeken élnek, ahol nyári csapadék jellemző.
Kultúrában tartás
Fényigényes növények, de a tűző naptól óvni kell őket. Nagyon jó vízáteresztő, ásványi alapú talajt igényelnek. Öntözésük csak a növekedési időszakban (nyáron) javasolt, télen teljesen szárazon kell tartani őket. Fagytűrő képességük korlátozott, fagymentes, világos helyen teleltessük.
Megkülönböztető bélyegek, hasonló fajok
Külsőre rendkívül hasonlít a Fenestraria nemzetségre, azonban a Frithia levelei spirálisan rendeződnek a rozettában, míg a Fenestraria levelei átellenesek. Virágszerkezetük is eltérő: a Frithia magháza felső állású vagy középső állású, és a termése nem rendelkezik zárómembránnal.
Taxonómia és filogenetika
A Frithia az Aizoaceae család Ruschioideae alcsaládjába tartozik. Az APG IV besorolás szerint a Caryophyllales rend tagja. Két elfogadott faja van: a Frithia pulchra és a Frithia humilis. Utóbbi kisebb termetű és virágai általában fehérek.
Forrás
A(z) „Frithia” kategóriába tartozó lapok
A kategóriában csak a következő lap található.